Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

75 351. országos Illés márcalus 21. 1SM. bizottsághoz, hogy az illetők tudomást vehessenek arról, hányadán van a dolguk, a mitől jelen törvény által megfosztatnak, én tehát azért, hogy az illetők legalább az iránt legyenek megnyugtatva, hogy a bizottságok a közönség érdekét felkarolták, győződjenek meg a bizottsági tag urak, hogy az illető községi hatóságok a törvény határozatait pontosan betartották-e és a nagy közönséget kellőleg felvilágosították és hogy baj esetén reclamálhatnak és minő alakban. A minister arról csakugyan nem tehet semmit, hogy az; eljáró közegek hanyagul vezették a dolgot és tudatták a közönséggel. Én nem is teszek szemrehányást a ministernek és csak kérem ugy intézkedni, hogy az illetők kötelesek meggyőzni a közönséget, hogy anyagi érdekeinek megvédése iránt megtörtént az, a mi szükséges. Végre, miután az illető járási bizottságok a törvény értelmében két tagot és két póttagot küldenek ki és miután én is osztozom abban, mint a tisztelt előadó ur, hogy ez az ügy minél előbb megoldassék : épen az állam és egyesek nyugalma érdekében aK íi nézetem, hogy több tag lenne kiküldendő, ha lehetséges, mert különben a munka nagyon lassan fog haladni. Kérem a minister urat, vegye ezeket figyelembe és adja utasításul közegeinek, egyébiránt a törvényjavaslatot, mely csak javításul szolgál a réginek és ;izt nem rontja, általánosságban elfogadom. Hegedüs Károly : T. képviselőház! (Halljuk!) Midőn a jelen törvényjavaslat általános tárgyalásánál felszólalok, teszem azt azon kötelességérzetnél fogva, melylyel nézetem szerint minden parlamenti tag — azon állásnál fogva, melyet a törvényhozó testületben elfoglal — tartozik, hogy t. i. nemcsak kerületének, melyet képvisel, de egész megyéjének, sőt az ország összes adózó polgárainak érdekeit szivén hordva, mindazon bajokról, mulasztásokról vagy tévedésekről, melyek ittott talán a törvény helytelen alkalmazása folytán az adózó közönségre érzékeny károkat vonhatnak, az illető szakminister ur tudomására hozza s az esetleges bajok orvoslására figyelmét felhívja. Én tehát a szőnyegen lévő törvényjavaslatra ezúttal reflectálni nem kívánok, azt azonban ezúttal is kijelentem, hogy daczára annak, hogy a jelen törvényjavaslat nézetem szerint a már létező bajokon mit sem íog segíteni, ezúttal elfogadom; de miután az általam elmondandó sérelem a jelen törvényjavaslattal szoros összefüggésben van, ezúttal csakis a pénzügyminister ur figyelmét kívánom az esetre felhívni, hogy azután a sérelem nagyságához képest és sürgősségénél fogva a kellő intézkedéseket megtehesse, mondom csakis ez okból kívánom a t. ház becses figyelmét néhány perezre igénybe venni. (Halljuk! a szélső balon.) T. ház! Nem szándékozom ezúttal hosszasabban fejtegetni, hogy mi indokok vezették a törvényhozó testületet akkor, midőn az 1868. évi XXV. t.-cz. 1. §-ában a ministeriumot oda utasította, hogy a földadó-rendszer reformálása tárgyában mielőbb törvényjavaslatot terjesszen a ház elé, mert hisz mindannyian tudjuk, hogy általános volt a panasz — s jelenleg is az — hogy az adók, de különösen a földadó kivetésénél az egyenetlenség és aránytalanság igen nagy, mely igazságtalanság gok és aránytalanságok az adónak roppant nagy mérvű és folytonos emelése által évről évre csakis fokozódtak, ugy hogy általános lett a tudat és meggyőződés, hogy ez így tovább nem maradhat, hogy a földadó-alapot mindenáron meg kell változtatni s a bajt orvosolni kell. Ezen általános óhajnak kivánt az akkori kormány eleget tenni, midőn a földadó-kataszterről szóló törvényjavaslatot azután beterjesztette s mely az 1875. évi VII, t.-cz. alatt törvénybe is iktattatott. A törvény meghozatala után megindultak a munkálatok s azok szakadatlanul mai napig is folynak. Hogy a munkálatok, melyek az országnak eddigelé is már mintegy 20 milliójába kerültek, mily irányban folytak s mily eredmények elérésére nyújtottak kilátást, arról fényes bizonyítékot szolgáltatott ugy a kormány, valamint a t. előadó ur is azon nyilatkozatok által, melyeket az 1881. évi XL. t.-cz. tárgyalása alkalmakor a ház előtt tettek, a midőn beismerték, hogy a végrehajtás -alatt lévő kataszter ellen részben a munkálatmik technikai léte ütése, résüben pedig a becslések körül tapasztalt hiányok miatt ugy a közvéleményben, mint a kormány közegeinél is aggodalmak merültek fel; ugyanazért azon aggodalmak eloszlatására, melyek a becslésekkel kapcsolatban az országban felmerültek s hogy továbbá kellő garantiák adassanak az országnak arra nézve, hogy egyfelől az új kataszter által adóemelés nem czéloztatik, másfelől, hogy a kataszter főfeladata az arányos jövedelmi becslések és azoknak az ország minden részében egyenletes és arányos megállapítása, ajánlották az 1881. évi XL. t.-cz.-nek, akkor még csak törvényj avaslatnak elfogadását. Én ezúttal nem kívánom mindazon érveket és aggodalmakat felsorolni, melyek már az időben pártunk részéről felhozattak, egyedül csak azt ki vánom megjegyezni, hogy pártunk eleve megjövendölte azon szomorú s elkerülhetlen tényt, miszerint a kataszter, ha nem is mindenütt, de helyenkint a tényleges állapotnak nem fog megfelelni s ennek folytán a földbirtokos-osztályban roppant elkeseredést fog szülni. Sejtelmünkben, fájdalom, nem csalatkoztunk, mert tényleg már concrét esetekkel állunk szemben. Neliány nap óta érkeznek ugyanis Veszprém ! megyében a községekhez az adókivetések az új