Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

33Í. országos ülés márczius 21. 1884. ^g kataszter alapján, mely adókivetések Veszprém­megye pápai és devecseri járásában, a mint azt Nagy István képviselőtársam is felemlítette, min­denütt hová azok megküldettek, nemcsak meglepe­tést, hanem feljajdulást okoznak; mert daczára annak, hogy említett járásokban az adóztatás a rossz és talajvizektől szenvedő, bizonytalan jöve­delmezőségű földek után eddig is igen súlyos és csak nehezen elviselhető volt, az új kataszter alap­ján kivetett adó a régit mégis 140-—150°/o-kal fe­lülmúlja. (Halljuk! Halljuk!) Miután tehát nézetem szerint itt oly tévedés­nek vagy elszámításnak kellett történni, mely ha fentartatik, azt a szegény vidéket a végpusztulás és elszegényedéstől semmi meg nem menti s a me­lyen az egyéni reclamatió utján elérhető legvér­mesebb eredmény sem segíthet, hanem szükséges új lelkiismeretes szakértői vizsgálat, esetleg új ka­taszterkészítés. Miután továbbá, azon esetre, ha az adó ezen nagymérvű sérelem orvoslásáig, csak egy évig is az új kataszter alapján szedetnék is be az illető földbirtokosoktói, sok helyen nemcsak az egész jö­vedelmet emésztené fel,de megtámadná az adóalapot vagyis a birtokot magát is,(JJgyvan! szélső bálfelöT) ugyanazért bátor vagyok a t. háznak egy határo­zati javaslatot elfogadás végett benyújtani, melyben a pénzügyminister urat oda utasíttatni kérem, hogy nevezett két járásra nézve az adót mindaddig, mig sérelmeik elintézése végett legközelebb benyúj­tandó kérvényük hiteles bizonyítékokkal felsze­relve el nem intéztetnék — az adót a régi adó alapján szedesse be. (Helyeslés széls "• balfelöl.) Kérem a t. házat, hogy határozati javaslato­mat felolvastatni méltóztassék. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző (olvassa): Határozati ja­vaslat. Tekintve azon hírlapok által is köztudomású dologgá vált tényt, miszerint f. é. márczius hó 3. 4-én tartott veszprémmegyei közgyűlésen elnöklő alispán ur hivatalos értesítés alapján azon szomorú és megdöbbentő tényt constatálta, miszerint Vesz­prémmegyének pápai és devecseri járásaiban leg­közelebb közsétett kataszteri munkálatok alapján az egyes földbirtokosokra kirótt adóalap oly rend­kívüli sérelmes s nemcsak az érdekeltekre, de a vidékiek közérzületére is megütközőleg hatott, a mennyiben a jelenlegi adóalapot 120—150°/°-kal is meghaladja, tekintve továbbá, hogy említett közgyűlésen egyhangú határozat folytán a várme­gye közönsége feladatának ismerte a sérelem gyors orvoslása végett a pénzügyminister úrhoz feliratot Is intézni; tekintve továbbá azt, hogy ezen felette sú­lyos sérelem orvoslására az egyéni felszólalások sem vezethetnek méltányos és jogos eredményre; tekintve végül azt, hogy ha nevezett két já­rásban az adó csak egy éven át is vétetnék meg az ottani birtokosoktól az új kataszter alapján, KÉJPVM. KAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. 4 sok helyen nem csuk az egész évi jövedelmet emésztené fel, hanem megtámadná magát az adó­alapot, a birtokot is: ennélfogva a felsorolt okok alapján utasítja a képviselőház a pénzügyminister urat, miszerint Veszprémmegyének pápai és devecseri járásában az adót mindaddig a régi kivetés szerint hajtsa be, mig nem az új kataszterben előfordult tévedé­sek vagy hibák kiderittettek és orvosoltattak. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Azon felszólalások, melyek ma a t. ház kebelében történték, nem annyira ezen most tár­gyalás alatt levő törvényjavaslat ellen vannak irányozva, hanem inkább az általános kataszteri törvénynek végrehajtására vonatkoznak. A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra bátor leszek még visszatérni és azt a t. háznak elfogadás vé­gett ajánlani. Most azonban előzetesen reflectálni kívánok azokra, mik az általános kataszteri tör­vény végrehajtására nézve a t. képviselő urak által felemiittettek. Ernuszt Kelemen t. képviselő ur felemlítette először, hogy a kataszteri törvény megállapította, hogy az adóemelés ki van zárva a kataszteri tör­vény végrehajtása folytán. Ezen intézkedést azon­ban nem az 1875: VII. t.-cz., hanem az 1881. évi fökladótörvény állapította meg. Hivatkozott a í. képviselő ur arra is, hogy e törvények mindegyike tért kivan nyitni a földbir­tokosoknak, hogy a kataszteri törvény végrehaj­tásánál érdekekeit megóvhassák. Constatálni kí­vánom, hogy senki e házban nekem az iránt szemre­hányást nem tehet, hogy nem tettem volna meg mind azt, hogy a törvény amaz intézkedése a gya­korlatban keresztülvitessék. Módot és alkalmat nyújtottam ugy a járási, mint a kerületi és az or­szágos bizottságban is, hogy az érdekeltségnek alkalma legyen nem csak hozzászólani, hanem a törvény által nyújtott joggal élni is és ha az érde­keltek kevéssé vettek részt ezen tárgyalásokban, ez nem a ministernek, a kormányi közegeknek hibája, hanem azoké, kiknek saját érdekökben lett volna résztvenni s elmulasztották ezt tenni akkor, mikor ezen kérdéssel foglalkozni kellett. De azt mondja a t. képviselő ur, hogy az elégedetlenség a kataszteri törvény ellen fokozó­dik s épen azon nagy adóemelés, mely ennek kö­vetkéz menyeként látható, igen nagy elégedetlen ségre ád alkalmat. Ha egyes vidékeken adóemelések állanak elő a kataszteri törvény folytán, akkor viszont, mint­hogy az állam földadó czímén az új kataszteri törvény folytán nem ház több jövedelmet, kell lenni másoknak, a kik elégedettek és a hány elé­gedett van az új kataszteri törvény folytán, ugyan­annyi elégedetlennek is kell lenni. (Mozgás a bal­oldalon.) De t. ház, itt még egy nagy kérdés eldön­tendő, az t. i,, vájjon a kettő közül, melyik 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom