Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

•331. országos ülés márcziu-i 21, 1884 kérdésre tisztelt képviselőház, nagyon könnyen lehet megfelelni. Azért sokalja ma a gazdaközöneég a 25-ös adószázalékot, mert a régi kataszterben a tiszta jövedelem oly csekély volt, hogy az igazi, valóságos tiszta jövedelem azt két-háromszorosan is felülmulta; mig ellenben most azon járásban, hol a becsiőbiztosok a tiszta jövedelmet a tényleges helyzetnek, a valóságnak megfelelően állapították meg, ott annak 25 százalékát adóba lefizetni tiszta lehetetlenség. Nincs és nem is lehet az egész világon oly állam, mely alattvalói tiszta jövedelmének 25 százalékát adó fejében megkövetelné. Soha nem kívántatott ily magas adó a társadalom egyetlenegy osztályától sem. Lapozgassuk csak kissé át adótörvényeinket és meg fogunk'győződni, hogy sem a különben elég silány helyzetben levő hivatalnok — értvén a silány helyzetűek alatt főleg az alacsonyabb rangfokozatú tisztviselőket, egyébként azonban a bírósági és ügyészségi tisztviselőket is, kiknek több rendbeli jogosult, de soha meg nem hallgatott panasza feküdt már a tisztelt ház asztalán — sem az eddigelé a mindinkább terjedő szédelgéssel szemben vajmi csekély törvényes oltalomban részesült kisiparos, sem a kereskedő, sem végre a tőkepénzes — ki pedig a magasabb adót legkönnyebben megbírná — nem volt még oly elviselhetlen magasságú adóval megróva. Nem kívánhatja azt a magas kormány Magyarország egyetlen földmívelő adózójától sem, hogy a maga biztos tönkrejutásának előrelátása mellett ily túlságos adót fizessen. És kérdem én teljes tisztelettel: mi történik rossz termés idején? Van-e ily esetben a gazdaközönségnek az adó elengedése, avagy csak leszállítátára is kilátása? És ha még felvesszük azt is, hogy egy első osztályú szántóföld holdja 18 forintot, egy első osztályú szőlő holdja 50 forintot jövedelmez is, hát még mindig szemben állunk azon kérdéssel, lehet-e ezen összegeknek V*-ed részét adóul fizetni, midőn tudjuk, hogy elégszer köszönt be a gazdára oly idő is, hogy földje a költségek levonása után nem hoz többet, mint az utána fizetendő adót ? Honnét teremti elő ily esetben a gazda a földjébe fektetett tőke kamatját? Valóságos létkérdés ez, tisztelt képviselőház, melynek jogosultsága ellen senki kifogást nem tehet! Számítsuk most még a földadóhoz az ezen kivül fizetendő egyéb adónemeket, a házadót, a személyes kereseti vagy fejadóí,;:,z általános jövedelmi pótadót, a hadmentességi adót, melyet jelen alakjában, daczára annak, hogy e törvény már némileg módosíttatott — ma sem tartok igazságos kiindulási alappal bíró adótörvénynek — ha hozzászámítjuk továbbá a községi adót, a némely megyékben már szinte fizetendő laktanya-épitési adót, a közmunkaterhet és a többi: akkor lehetetlen azon igazság elől szemet hunynunk, hogy az új kataszteri munkálatok alapján az ország némely leeslökerületének adózóira kivetett földadó magassága az illető vidékek gazdaközönségét előbb-utóbb okvetlenül tönkreteszi! Hogy állításaimat eoncrét adatokkal is illustráljam, szabadjon egyebek közt felemlítenem Veszprémmegye pápai és devecseri járásait, mely járásokban egyes nagybirtokoknak, közép- és kisbirtokoknak adóját 140—150 százalékkal látjuk felemelve, mely borzasztó aránytalanságon az egyéni reclamatió utján elérhető legvérmesebb eredmény sem lesz képes segíteni; mert itt olymérvű tévedések, elszámítások vagy visszaéléseki nek kellett előfordulniuk, melyek, ha fentartatnak I és ezen igazságtalan, a szakértelemmel ellenkező ; becsün új, lelkiismeretes szakértői vizsgálat által változtatás nem történik, akkor az említett járások gazdáit a végpusztulás- és elszegényedéstől semmi nem leend képes megmenteni. E szomorú perspectivája a jövőnek, a gondjaira bizott megye létérdekei iránti kötelességszertí érdeklődés vezérelhette tehát Veszprémmegye érdemdús alispánját — ki mellesleg mondva a tisztelt kormány politikájának hü követői és helyeslői sorába tartozik — hogy az említett megye utolsó közgyűlésén ő maga hívja fel ezen imminens veszélyre a bizottsági tagok figyelmét és az ő indítványára hozta a megye közönsége azon egyhangúlag elfogadott határozatot, hogy a magas pénzügyi és földmívelési kormányokhoz e bajok orvoslásáért esedezzék; mely példát azután a megye gazdasági egylete is követendőnek talált. Épen ily szomorú, de mondhatnám még szomorúbb jövő vár Sopronmegye soproni és csepreghi járásainak gazdaközönségére, mely járásokban a földadó hallatlan módon lőn felemelve ; Sopronban az átlagos tiszta jövedelem egy hold után 10 forintban, a csepreghi járásban 9 forint és 78 krajczárnyi összegben lévén megállapítva. Főleg ez utóbbi járásban, a csepreghiben, hol az adózó tehetség eddig is a legmagasabb fokra volt emelve, ma — az új becslés szerint - az előbbi adó kétszerese is vettetik ki és pedig általánosan, csaknem kivétel nélkül. Ezen állításaimra kétféle ellenészrevételt ismerek. Ezek egyike az, hogy Sopronmegye cultivált megye, közel van a külföldhez, tehát a kiviteli képesség szempontjából is előnyös helyzetben van, hogy fejlett ezukorgyár ipara van és a többi. Hát mind ezen állítások részbeni jogosultságát én sem tagadom; de szabadjon azt is megjegyeznem, miszerint ezen említett körülmények az adókulcs megállapításánál már eddig is eléggé ki lettek zsákmányolva. Ma, midőn az ország legtávolabb vidékei is bejevonattak a vasúti hálózatba, adóemelésnek csakis ezen vidékeken lett volna helye és mégis azt látjuk, hogy újabban vasutakkal ellátott vidékeken, p. o. a Bánátban és a többi az új kataszter szerint adóapadás állott be, mig az általam em