Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

531. or zág»s ülés m&rezins 21. 1884. i-Hi lített járások iszonyúan lettek megterhelve, olyannyira, hogy például a csepreghi járás azon adózója, ki eddig 87 forintnyi adót fizetett, jövőre 207 forintot fog fizetni. A gyáripar fejlődésének hasznát, előnyét nálamnál senki szivesebben el nem ismeri, senki jobban nem méltányolja. De tagadhatlan az is, hogy ezen ipar fejlődéséből leginkább azon birtokosoknak van hasznuk, kik akár szakképzettség, akár anyagi erő hiányában önmagok nem képesek gazdálkodni. A földbirtokos osztály ezen részére nézve az ilyen gyár keletkezése valóságos áldás, mert alkalmuk nyílik pontosan és jól fizető, földjeiket jól művelő, értelmes bérlőket kapni, kik földjeiket nem hogy kizsarolnák, hanem azokat inkább javítják ; saját közvetlen tapasztalataim alapján merem ezt mondani. A ezukorgyáripar fejlődése valóságos áldásnak mondható, továbbá a földmíves osztálynak szegényebb sorsú, napszámra szoruló részére nézve is, kik az évnek úgyszólván minden szakában biztos keresetre számíthatnak. Koránt sincsen azonban a ezukorgyárakból oly nagy hasznuk — mint ezt sokan hiszik — azon birtokosoknak, kik birtokaikat házilag saját regiejökben kezelik. A vas- vagy zalamegyei répatermelő ma a sopronmegyei czukorgyáraktól ugyanolyan árt kap a répa niétermázsájáért, mint a sopronmegyei termelő ; képesek tehát az említett megyék termelői a sopronmegyei gazdával a répaproduetió dolgában sikeresen annál is inkább versenyezni, mert a gyárak a vasúti szállítási költséget szívesen megfketik. Kapszám dolgában pedig a kis- vagy középbirtokos az ily gyári vidéken valósággal nyomasztó, szorult helyzetben van, minthogy a nagy beruházási tőke felett rendelkező gyárak képesek oly magas napszámot fizetni, minőt a kisbirtokos sehogy sem;!dhatmeg ésigyez utóbbi, tudniillik a kisbirtokos, szorult helyzetében gyakran oly magas napszám fizetésére kényszeríttetik, mely a teljesítendő munka haszna és eredményével sehogy sem áll arányban. A mondottakból tehát bebizonyítottnak vélem azon állításomat, hogy bármi előnye és haszna legyen is a czukorgyáripar fejlődésének valamely vidék gazdaközönségére nézve, ezen haszon korántsem mondható oly absolut-természetünek, hogy ennek folytán az oly tetemesen emelt adó magasságát jogosult és arányosnak mondhatnók. Felvethetné azonban valaki azon kérdést. Hiszen a törvény megadta a lehetőséget azon sérelmek orvoslására, melyek akár a tiszta jövedelem megállapításánál, akár a földek osztályba sorozásánál elkövettettek? Es ha a járási becslő bizottság akár az egyik, akár a másik irányban hibásan járt el, hát megvolt adva a lehetőség, a sérelmek orvoslását a kerületi és az országos bizottságtól kérni. Hát ez igaz, t. képviselőház, csakhogy az a baj, hogy az 1875: VII. t.-cz. 46. szakaszának f) pontja szerint tekintettel a szomszéd járások tiszta jövedelmi fokozataira és osztályba sorozására, reclamálni nem szabad, hanem mindenki csak a maga járásán belül tehet kifogást földjeinek osztályba sorozása ellen; pedig az aránytalanságok legkézzelfoghatóbban épen akkor volnának kitüntethetők, ha az egyik járás földjeit más járásbeli földekhez viszonyíthatná és ez alapon kérelmezhetné tiszta jövedelmének és adója nak leszállítását, valamint az igazságnak megfele lőbb osztályba sorozást is. Az említett 1875: VII. t.-cz. 46. szakaszának f) pontja alatti rendelkezése tette azt lehe tővé, hogy p. o. az előbb említett csepreghi járással szomszédos sárvári bccslőjárásban, mely pedig a gazdálkodás kóréhe vágó legtöbb tényező, u. m. a földek helyzete, fekvése, minősége, a termények piaczi ára, a közlekedési viszonyok tekintetében a csepreghi járással egyenlőnek mondható, — egy catastrális hold tiszta jövedelme csak ÍJ forint 50 krajczárban, a csepreghi járásban pedig 16 forint és 50 krajczárba lett megállapítva ;azonfelől a csepreghi járásban tízszer annyi lett az első és hatszor annyi föld a második osztályba sorozva, mint a hasonló mezőgazdasági viszonyok közt lévő sárvári járásban. Hiába, tette meg a járási bizottság a kerületi bizottsághoz az ezen aránytalanság orvoslását kérő felterjesztését; az igazgatóság támaszkodva a többször idézett 46. szakasz f) pontjára, a felterjesztést még csak válaszra sem méltatta. Midőn pedig a községek lettek felhiva, hogy a tiszta jövedelem fokozata és mennyisége ellen felszólaljanak, akkor a nevezett járási bizottság ismét egy oly munkálatot adott be a szombathelyi kataszteri kerület igazgatóságához, mely nem csak az arányt állította volna helyre az egész járásban, de a szomszéd járások irányában is, bár súlyos, de elviselhető arányt létesített volna ; de ezen óriási munka is kárba veszett és agyonhallgattatott; mely eljárás azután á nevezett járás beeslőbizoítsági elnökét arra birta, hogy lemondását benyújtsa; meglévén győződve, hogy az aránytalamjág kiegyenlítésére latba vetett minden törekvése, fáradozása ugy is kárba vész és hogy helyét egy nálánál befolyásosabb egyénnek adja át, meg lévén győződve arról is, hogy itt — miként ezt lemondásának indokolásában mondja — még csak egyedül egy nagy tekintély befolyása segíthet! Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy e tárgynál kissé hosszasabban időztem; (Halljuk! Halljuk!) de egy tekintélyes nagy járás gazdaközönségének megélhetését, vagy biztos tönkrejutását elég fontos kérdésnek tartottam, hogy arra a tisztelt ház figyelmét felhívjam. (Helyeslés a baloldalon.) Az általam felhozottak igazságának begyőzésére szabadjon egy köztisztelet és közszeretetben