Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

331. országos ülés márcniuä 21.1884. 67 A másik lényeges intézkedés a dolog érde­mére nézve annyiban függ Össze az ellőbbivel, hogy szintén a felszólalások elintézésének rövidí­tését czélozza, még pedig olyformán, hogy mig a régi törvényben a járási bizottságok munkájának teljes befejezése előtt a kerületi bizottság és valamennyi kerületi bizottság munkáinak be­fejezése előtt az országos bizottság össze nem ülhetett, ezen intézkedésben sok késedelem volt, mert egyik járás vagy kerület elkésése az egész munkát hátráltatta, addig a törvényjavaslat erre vonatkozólag azon intézkedést tartalmazza, hogy ha a járások nagyrésze munkáját befejezte, a kerületi bizottság már összehiható legyen, a nélkül, hogy valamennyi járás munkájának bevég­zését bevárnák ; azonban természetes, hogy midőn a még hátralevő járások hátralevő munkájokat befejezték, ezek felülvizsgálata és elintézése czéljából a kerületi bizottság egy második ülésre lenne összehívandó s ennek következtében a munkára nézve csak azon módosítás történik, hogy a munka nagy része gyorsabban és azon arányban végeztetik el, melyben az csakugyan az alsó forumokban is elintéztetett. Az országos bizottságoknál még egy további intézkedés is van, a mennyiben itt már az ülések számát sem köti meg a törvényjavaslat s magukra a kerületekre nézve azon intézkedést tartalmazza, hogy két ülésben, illetőleg kétszeri összehívással vétessenek felülvizsgálat alá a járási bizottság munkálatai, az országos bizottságra nézve még ezen megkötés sincs, hanem általában feltétlenül, a hányszor szüksége mutatkozik az összehívásnak, erre nézve a törvényjavaslat a felhatalmazást meg­adja, hogy így a felszólalások elintézése gyorsabban eszközöltessék. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez nemcsak az államkincstárnak, de maguknak a feleknek is érdekében van, mert az ideiglenes állapot úgy az adózás, mint a hitel­viszonyok szempontjából az eljárás lassúsága rájuk nézve is csak hátrányos. Ennek következtében, ha az eljárás gyorsittatik, mindazon garantiákmellett, a melyek egyáltalán szükségesek a magánérdek vé­delmére, a törvényjavaslat egészen helyes alapra van fektetve. Csak azt vagyok bátor még előzetesen be­jelenteni, hogy a törvényjavaslat egyik intézke­dése, mely az országos bizottságra vonatkozik, az, hogy ha esetleg nagy eltérések mutatkoznak s az országos bizottság szükségesnek tartaná helyszíni szemlét rendelni el, a pénzügyi bizottság szüksé­gesnek tartja egy általam az illető szakasznál be­adandó módosítványnyal azon kibővítést is fel­venni, hogy ezen helyszíni szemléknél az érdekelt felek is megjelenhessenek és megtehessék észre­vételeiket. Ezt előzetesen bejelentve a t. háznak, a mi némi tekintetben elvi jelentőséggel is bir, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadás végett. (Helyeslés jobbfeJől.) Nagy István: Tisztelt képviselőház! Midőn én a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, mely az új földadó-kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető felszólalások elintézésének módjáról rendelkezik, általánosságban elfogadom, nem azért teszem azt, mintha e javaslat rendelke­zéseitől várnám a kataszteri munkálatoknál fel­merült bajok gyökeres orvoslását, melyeket én az ország némely vidékén csak a becslésnek újra át­dolgozása és az általános revisió utján vélek orvo­solhatónak — hanem elfogadom a javaslatot azért, mert azt legalább az osztályba sorozásnál elköve­tett hibák javításáx*a tartom részben megfelelőnek. Szabadjon azonban e kijelentésemhez még néhány megjegyzést fűznöm, előre is bocsánatot kérve, ha talán kissé hosszasabban bátorkodnám a t. ház be­cses türelmét igénybe venni. A fölrbulószabályozásról szóló 1875: VII.t.-cz. rendelkezéseinek nem volt, nem lehetett más czélja, minthogy minden földbirtok tiszta jövedelme egyenlő elvek szerint számittassék ki, hogy a föld­adó a földbirtokra az egész országban igazságosan és arányosan vettessék ki. Ezen, mindenki által helyeselt alapelvnek azonban az új kataszteri munka nem felel meg. Ha mindenütt az 1875. évi ápril 5-én 18,168. szám alatt kibocsátott pénzügy­ministeri rendeletben kifejezett elvek érvényesül­tek volna a kataszteri munkálatoknál, semmi okunk nem lehetne panaszra; mert akkor a jövedelem a törvény értelmében kiszámított igazi tiszta jövede­lem lett volna, A valóságban azonban e rendelet intézkedései sok helyen figyelmen kivül hagyat­tak. A becslőbiztosok egyes járások- és kerületek­ben igen magasan, másokban ellenben felette alacsonyan, vagyis a valóságnál kétszer-három­szor alacsonyabban becsültek. A tiszta jövedelem kiszámításánál elkövetett sérelmeknél azonban nem csekélyebb azon sérelem, mely az osztályba soro­zásnál követtetett el, hol a becsiőbiztos egyéni fel­fogásának, igen gyakran pedig önkénykedésének legtágabb tere nyílott; minek azután az lett sajnos következménye, hogy az első és második osztályba sorozott földek száma az egyik járásban 10, a má­sikban l°/o-tóli lett. Tudja azt mindenki, tudom én is, hogy a jó földek száma az egyik járásban több, a másikban kevesebb; de hogy a földadószabályo­zási törvény czélja az lett volna, hogy az egyik vidékről ok nélkül levegye, a másikra pedig indo­kolatlanul, tehát igazságtalanul a terhet reá rójja, ezt már el nem hihetem. Pedig ha ez az új katasz­ternél nem igy történt volna, akkor az adószázalék sem lehetett volna 25 százalék. Azt kérdezhetné azonban valaki, hogyrn van az, hogy ma sokan oly felette magasnak tartják a tiszta jövedelem után kivetett 25 adószázalékot, ha előbb a tiszta jövedelem 30 százalékát nem sokallották? Ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom