Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

m 381. országos ülés márczins 21. 1884. osztályok mellőzésével való napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A közgazdasági bizottság jelentése az ipartörvényjavKslat tárgyában ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével annak idejében napirendre fog tüze ni. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Van szerencsém benyújtani két törvényjavaslatot. Az egyik szól az 1881. évi közösügyi zárszámadásokra alapított leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, a másik pedig a Fiume város területén emelendő építmények rendkívüli adómentességéről. Kérem a t. házat, méltóztassék a két törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnöki A két törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Csávossy Béla előadó: Van szerencséin bemutatni a képviselőház gazdasági bizottságának jelentését a képviselőház márczius havi költségvetési előirányzatára vonatkozólag; bemutatom egyúttal a pénztár állásáról szerkesztett kimutatást és a mnlt hóban tartott ülés jegyzőkönyvét. Kérem az utóbbit a ház irodájában elhelyeztetni. Az előbbieket pedig kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök : A jegyzőkönyv és kimutatás a ház irodájában fognak elhelyeztetni, a jelentés pedig a hozzácsatolt előirányzattal együtt ki fog nyomatni, kiosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, a holnapi ülés napirendjére tűzetni. (Helyeslés) Jelentem a t. háznak, hogy az xij földadó kataszteri munkálat ellen érvényesíthető felszólalások elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásához a pénzügyminister ur részéről Fejér Miklós osztálytanácsos ur neveztetett ki megbizottul, kit a házszabályok 144. §-a értelmében aszólásijog meg fog illetni. Következik a napirend első tárgya: a Tiszául nak és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, ugy szintén a vizszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezetéről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezetéről szóló törvényj avaslatot végszerkezetében megszavazni; igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy megszavaztatik s alkotmányos tárgyalás, és szives hozzájárulás j végett, szokott módon a főrendiházzal közöltetni rendeltetik. Következik a napirend további tárgya : a pénzügyi bizottságnak 508, számú jelentése „az új földadó kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető felszólalások elintézésének módjáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Ezen törvényjavaslat két czéli tííz ki maga elé, t. i. a földadó-kataszteri munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy az adókirovás ideiglenesen megtörténvén, a felszólalásokra kerül a sor. A fölszólalások elintézése tekintetében már az 1881 :XL. t.-cz. több könnyebbséget hozott be, illetőleg változást eszközölt az 1875: VII. t.-czikken, különösen az által, hogy a felszólalási küldöttséget teremtette meg és a főlszólalási eljárás tekintetében a szóval való felszólalást is megengedte. Azonban ezen törvény intézkedései között van egy, mely a felszólalások elintézését sok tekintetben hátráltatta és ez az, hogy a járási, illetőleg kerületi bizottságok küldöttségei végzéseinek Írásban való kézbesítését köti ki s minthogy egy ily eljárásban körülbelől 30—40,000 levél kézbesítendő, a mi roppant munkát, de különösen sok késedelmet okoz a nélkül, hogy e tekintetben valami különös biztosítékot nyújtana a magánérdekek védelmére. Mert tekintetbe kell venni, hogy itt tulajdonképen miféle kérdésekben szólalhatnak fel a magánfelek? Felszólalhatnak, hogy ha egy adómentes terület adó alá vétetett, ha a térfogat helytelenül vétetett fel, ha a művelési ágak, vagy osztályba sorozás tévesen történt meg. A törvényjavaslat ezen tévedésnek kiigazítása és az érdekelt felek e tekintetben való érdekeinek védelmére vonatkozólag nem hogy megrövidítené azon esélyeket, melyek a védelem tekintetében rendelkezésükre állanak a magánosoknak, de nézetem szerint azokat még kibővíti az által, hogy az Írásbeli kézbesítést megszünteti, ugyan e helyett kimondja, hogy a felszólalások egyik fórumtól a másikig, sőt egészen az országos bizottságig hivatalból tétessenek át akár miként történt a2 elintézés s még azon esetben is, hogy ha a két fórumnak egybehangzó végzése van, a felszólalás menjen minden fórumon keresztül; sminthogy a törvény világosan kijelenti, hogy mi körül forog a felszólalás s a felszólalási kérvény is csatoltatik az iratokhoz, igen természetes, hogy időközben sem az illető félnek külön beleszólása, sem pedig az illető fél érdekei védelmének szempontjából való külön felhatalmazásra ezen megoldási I módozat által egyáltalában semmi szükség sincs.