Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

54 S30. orsicágos ülé» márczins 18. 18S4 ügyeletet, az állami felügyeletnél megtakarítás lesz elérhető, ugy szólítottam fek hogy a mennyiben a felügyelet nem fog oly költségébe kerülni az államnak, mint más vállalkozónak, a mennyiben a város hatósága teljesítheti azt itt, nemcsak a pénz előlegeztetik neki, hanem a felügyelet ezímén meg 2 kr. árjavítást vagyok hajlandó adni a felajánlott áron felül. Miután Makó városa több héten át tanácskozott e felett, Makó város képviselőtestületének 1883. április hó 29-én tartott rendkívüli közgyűléséből felvett jegyzőkönyv szerint, a város határában elvonuló Maros védtöltéseknek kiépítését a bemutatott részletes építési terv feltételeinek szigorúsága miatt, a képviselőtestület többsége a felállás által történt nyilatkozat szerint elfogadhatónak nem tartotta. Minthogy tehát azok, a kik azt mondották, hogy a munka drága, fel lettek szólítva, hogy teljesítsék azon munkát nem azon árban, hanem drágábban és miután ugyanazon feltételek mellett adatott ki a munka mindenkinek, ez nem tartotta magát ennek teljesítésére hajlandónak. De nemcsak Makó városában volt ez igy, mert a Kőrös mentén minden város és község külön lett felszólítva. A collaudatió most fejeztetett be azon munkáknál és az eredmény az, hogy a míg a collaudationali:-; jegyzőkönyv szerint az ajánlati árak szerint 4.267,376 fii írányoztatott elő, a munka keresztülvitele tényleg 3.731,348 írtba került. Tehát az ajánlati árak és a tényleg elköltött összegek közt 500,000 frtnál több mutatkozik, mint megtakarított összeg. Ezen adatok tárják fel t. ház, a dolognak képét és a ki objective akar ítélni, ez módjában áll, a mint ítélt azon vidék lakossága, a mely minden alkalommal megszerezte magának a felvilágosítást. Eátérek már most t. ház azokra, a miket Széll György interpellatiójában mondott, hogy t. i. milyen ímmensus ár, mikor egy köbméter munka 2 frt 61 krba kerül. Megjegyzem, hogy a képviselő ur egészen helyes és correct számokat adott össze. Összeadta ugyanis egy köbméternek szállítási díját, a töltéstakarítást és az alapozást. Már pedig, a hol töltést takarítanak, ott nem alapoznak. A hol pedig alapoznak, ez azt jelenti, hogy nincs töltés, tehát takarítani nem lehet. A második, a mi a t. képviselő urat tévedésbe vezethette, az az, hogy egy folyó méter töltésben 50, 60, 80 és 120 köbméter föld van és így a 70 kr. ezen köbméter föld között oszlik meg. De hogy hová vezetne a képviselő ur számítása, ha igaz volna, hogy 2 frt 61 krba kerülne egy köbméter kihordása, mutatja a következő számítás: kihordatott 5.556,669 köbméter föld, 2 frt 61 kr jávai csak hozzávetőleg számítva, lenne 14 millió frt. Pedig kifizettetett 3.731,348 frt. Pedig ebben benne van mind azon 78 és 60 kr., melyek töltés, takarítás és nem tudom miféle czímeken elköltettek, ez a számítás tehát nem alapos és én azért ajánlom a t. képviselő urnak jövőre, hogy azon szenvedélytől, hogy minden számot összeadjon, óvakodjék, mert bizonyos számok egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy összeadassanak. Ezek után t. ház, bátor vagyok egyszersmind általánosságban elmondani azt, hogy igen is én magam első sorban okvetlenül szükségesnek tartom, hogy még ez országgyűlés folyama alatt az a bizonytalanság, melyben annak a vidéknek a lakossága méltán és természetesen jutott, egyszer végre valahára vége szakadjon; óhajtom és kívánom, hogy a közlekedési minister urnak jelentése végre már a ház előtt legyen, mert minden beszednék orationál többet érnek a tiszta valóságos adatok, melyek megczáfolhatlanok. Hogy én bátorságot vettem magamnak a t. háznak ez irányban! figyelmét igénybe venni, ne méltóztassék azt egyébnek tulajdonítani, mint egyszerűen annak, hogy olyan egyáltalán nem indokolt és alaptalan állítások, a melyek egyáltalán csak a vidék érdekeltjeit tartják confusioban és esetleg helytelen irányban vezethetik, azok a kellő valóságra reducáltassanak. És itt még egy összehasonlítást vagyok bátor tenni, mert felemlittetett az is, hogy igaz, a kormány az 1881 :LII. t.-ez. alapján kirovásokat tett, azonban ezen kirovások egyáltalán elviselhetetlen terheket képeznek. Hát bátor vagyok arra is felvilágosítást adni, igen is nagyon terhesek azokra, a kik a múltban úgy egyáltalán az illető árterekbe bevonva nem voltak és miután a múltban az ezen területen összesen felvett ártér csak 120 ezer hold és jelenleg ez az ártér 400 ezer holdon felül van, nagyon természetes, azoknak, kik újonnan be lettek vonva, igen nagy a teher, akárminő kis összeg az, a mely kirovatott. De hogy általában véve, parificálva a többi tiszai vidéken történt kirovásokkal, nem terhes, az is bizonyítja, hogy a Kőrösöknél, a hol 1830-iki ártér nem vétetett fel, tehát csak az 1855-iki ártér van, az administratio, vízvédelmi, törlesztési összes költségeket egybefoglalva holdanként 55 frtot tesz azon területen, mely az 1855-ki ártérbe esik. Már t. ház, méltóztassanak nekem az egész Kőrös mentén egyetlen egy társulatot felmutatni, mely^átlag 55 irt*fizet e czímen. Tovább megyek t. ház! Az 1830-ki ártér fizet holdanként 1 frt 54 krt, a múlt 10 évi átlagot véve fel. Ugyanezen társulatok fizettek évi átlagban — értem a mindszenti-apátfalvi társulatot — 1 frt 65 krt. A bökény-mindszenti 1 frt 86 krt. És hogy igen nagy összeg beruházása mellett is fenn tudnak állani, a nélkül, hogy kivetési kulcsok emeltetett volna, ennek a magyarázata egyszerűen az, hogy igen nagy terület vonatott ez