Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

330. országoi ülés márcuius 18. 1884. 47 tetik a nép, köteleztetik arra, hogy ismét a nép védelmezze a gátakat. Én tehát ajánlom a következő módosítványom elfogadását. (Olvassa): „A 15. §. második bekezdésének második, illetőleg harmadik sorából a következő szavak hagyassanak ki: körtöltések, utak, csatornák és épületek." Becker János : T. ház ! E szakasz első bekezdése intézkedik azon aránykulcsról, a mely az egyes vizszinek közt megállapítandó lesz. Én ez aránykulcs végleges megállapítását csak ott gondolhatom, a hol a belvizek szabályozása is már megtörtént. Miután ez a szakasz erről nem intézkedik, sőt az első bekezdés végén azt mondja, hogy az arány új osztályozás esetén &em változtatható meg és ez egyenesen kizárja az új osztályozást is, nekem itt az az indítványom van, hogy a most felolvasott néhány szó kihagyassék és a következő toldás vétessék fel: A 15. §. 1. bekezdése végére e szavak után: „alapul szolgál" a következők tétessenek : „Oly belviz szabályozása után, mely a különböző vizszinek közt megállapított tiszta jövedelmi arányt megváltoztatta, új osztályozásnak hely adatik". Az arány megváltoztatása alatt azt értem, hogy már a jövedelmezés beállott. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). B. Kemény Gábor közmunka és közlekedésügyi minister: T. ház! A tárgyalás alatt levő 15. §-haz három módosítvány adatott be. Egyiket Csávossy Béla képviselő ur adta be. Ez a Maros, Tisza, Duna közére, főleg a Temes Béga völgyére vonatkozik s határozottan ki akarja mondatni azt, hogy mig a Temes-Bégavölgy az 1882: XXVI. t.-cz. rendelkezése következtében a kormány kezelése alatt áll, addig arra e szakasz intézkedései ki ne terjesztessenek. Erre azt mondhatom, hogy tulajdonképen igy is volt értve. A dolog természete adja meg, hogy nem is lehet másképen. De méltóztassanak megtekinteni, hogy e szakasz szól az ártér fejlesztéséről ott, hol a társulati élet meg van szüntetve, hol kormánybiztos kezében van letéve mind az az intézkedés, mely a társulati közgyűlés hivatása és hivatása addig terjed, hol a társulat külön megterheltetése, adósságkötése kezdetét veszi. Itt pedig az ártér fejlesztése utáni osztályozásról van szó. Azon kifejezés, hogy „a választmány ezen osztályozási munkálatot 30 nap közszemlére teszi ki", továbbá, hogy „az osztályozási munkálat kitételének idejéről, helyéről stb. az érdekeltek értesítendők" mind olyan dolgok, melyeket a társulat maga addig nem gyakorolhat, mig autonómiája | helyre nem állittatottt. Ennélfogva nem tartom szükségesnek az intézkedést, mert természetes és az ügy lényegében rejlik, ha azonban t. képviselő társamnak e tekintetben aggálya van és másokat is megnyngtathatok általa, nincs kifogásom ellene, hogy mint utolsó tétel bevétessék. Kovács Ferencz és Becker János képviselő társaim indítványához már nem járulhatok. Ugy látom, hogy Kovács t. képviselőtársam túlfontosnak és súlyosnak tekinti azon intézkedéseket, melyek e szakasz második bekezdésében foglalva vannak. Mi van abban ? Ezen elv van határozottan és azt hiszem elég világosan fogalmazva: „a társulati védtöltések által védett körtöltések, utak, vasutak, csatornák és épületek tulajdonosai az ármentesítési költségekhez oly arányban tartoznak hozzájárulni, amennyivel többe kerülne saját építményük fentartása, illetőleg azok biztosítása, ha a véclmíí nem léteznék". Én azt hiszem, t. ház, hogy mindazok, kik az ármentesítés benenciumában részesülnek, kell, hogy annak terheiben is részesüljenek és pedig épen azon arányban, mely arányú javadalmaztatásuk, ahhoz képest, melyet az illető védművek az egész területre hoznak. Itt nem arról van szó, hogy nagy urnak, kis urnak, iparosnak vagy földmívesnek területe biztosíttassák, telepe, gazdasága, vagy gyára az árvíztől mindörökre, vagy legalább lehetőleg meg legyen óva. Itt arról van általában szó, hogy akik az ármentesítési munkálatok javadalmában részesülnek, egyszersmiut a terhekhez ennek arányában hozzájárulni tartozz mak. Ez gondolom méltányos, igazságos elv s ennek következtében kérem ezen második alineát változatlanul megtartani és Kovács Ferencz t, képviselőtársam módosítvány át mellőzni A mi illeti Becker t. képviselőtársam megjegyzését: az vonatkozik az osztályozásra. Azon értéki viszonyt, mely a közlekedési ministerium által megállapítandó vízmagasságok közt van, további tárgyalás alá venni nem lehet, de ugy, mint a 12. §-ban elő van adva, magát az osztályozási kulcsot időről időre lehet változtatni. Meg van ennek a módja. Ezért, mivel a 12. §. kellő módon és kielégítőleg intézkedik, azt hiszem, hogy itt beszúrólag intézkedést tenni nem volna helyes. Ezeknél fogva kérem ezen módosítványt mellőzni. (Helyeslés jobbfelöl) Széll György: T. ház! Mielőtt a tárgyalás alatt levő szakasz érdeméhez hozzászoknék, kérdezem a t. előadó úrtól, hogy a 2. bekezdésben levő „épületek" szó alatt mit ért? Azokat az ártéren eső, földeken levő épületeket-e, vagy pedig a községek és városok épületeit? A választól teszem függővé ezen kérdéshez való felszólalásomat.