Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

339. országos ülés márezlns 17. 1884 ;-í9 szakasz harmadik sorában kifejezést ad annak, j bogy az ártérfejlesztés alapjául az ártérfejlesztésig tapasztalt legnagyobb árvizszin veendő. De itt merül fel aztán logikai kényszerűséggel az a kérdés, mi módon, kik által tapasztalt legmagasabb árvizszin veendő az ártérfejlesztés alapjául? Itt merül fel a rendszeres vízmagasság-mérések lehető legbiztosabb eszközlésének szüksége. És pedig nem csak egy pontra, hanem lehetőleg az egész folyamterületre kiterjedő alapos vizmérések szüksége. A t. minister ur ép ugy mint a bizottság érzi e kérdés fontosságát s már a bizottság t. előadója szíves volt jelezni, hogy ez irányban ezután „rendszeresebb" munkálatok fognak foganatba vétetni, mint eddig. Azt jól tudjuk, hogy eddig is történtek töredékesen vizmérések és adatgyűjtések. Azt is tudjuk, hogy a gyűjtött adatok anyaga eddig még egészben és rendszeresen feldolgozva nincs. De e kérdés — újból hangsúlyozom, — ngy az ártérfejlesztés, mint a szabályozási és ármentesítés! költségek hozzájárulási aránya szempontjából igen fontos és nem csak pillanatnyi fontossággal bir; mert a szabályozandó és ármentesítendő területbe bevonandó érdekeltekre nézve, ugy szólván, örök időre terjedő kötelezettséget tartalmaz magában, mert arról legyünk meggyőződve, hogy nincs a világon oly szabályozási és ármentesítés! mű, mely az ártéri érdekelteket örök időre biztosítaná az árvíz esélyei ellen, mert* tudjuk, hogy a viz medre az iszaplerakodások következtében folytonosan emelkedik: azért a Tisza folyó területén lakó ártéri érdekeltek el lehetnek készülve arra, hogy a vízárak ellen állandó háborút kellend viselniök; birtokaikat gátakkal kellend védelmezniük és e gátak és egyéb védművek fentartásához állandóan hozzá kell járulniok. Ha tehát már az ártérfejlesztés folytán örökös teherrel való megrovás mellett vonatnak be a birtokosok az ártéri érdekeltségbe, mulhatlanul szükséges, hogy az csak a lehető legbiztosabb és rendszeres vizmérések által megállapítandó legmagasabb vizszin alapján történhessék. Minélfogva mulhatlanul szükséges, hogy ezen megbízható és rendszeres vízmagasság, mérések czéljából egységes és rendszeres vismérő-álíomások szerveztessenek vagy más ily feladatot teljesítő közegek állíttassanak fel a folyó egész területén. E tekintetben bírjuk a t. előadó urnak azon kijelentését, hogy ezután „rendszeresebben" fognak a vizmérések folyni és az adatok feldolgoztatni. De ez csak futólagos érintése volta fontos kérdésnek, minélfogva én azon alázatos kérelemmel fordulok a t. minister úrhoz és ezt nem naagánkiváncsiságból teszem t, ház, mert ez mindazok érdeke, a kik ártér, illetőleg a folyam területén laknak — imétlem — azon kérdéssel fordulok a tisztelt minister úrhoz,hogy mikép terveztetnek ezen szóban forgó vizmérések rendszeresittetni és hogy mit kell tulaj donkép azon biztatás alatt positiv formában érteni, amitat. előadó ur mondott?Minthogy ezen kérdés — az előadottak szerint — igen fontos, kérem a minister urat, hogy erre a közérdek szempontjából válaszolni kegyeskedj ék. (Helyeslés jotíbfélöl.) NikoliCS Sándor: T. ház ! E szakasz azt tartalmazza, hogy mi módon lehet az alakulandó, vagy a már megalakult társulatnak az ártérfejlesztést megindítani és az árt érfejlesztést megújítani. Azt gondolom, hogy az ártérfejlesztés, ha műszakilag keresztülvitetett, ez oly hosszú műszaki processuson ment keresztül és oly sok költségbe került, hogy, főleg ha az érdekek kellő megvédésére mindenkinek kellő alkalom adatik, annak megújítására nem kell könnyen módot nyújtani, mert minden társulatban vannak egyének, a kik a létező viszonyokkal nincsenek megelégedve és a kik évről évre megindítanák a mozgalmat az iránt, hogy az ártér megújittassék. Ez igen káros volna, mert nem találkoznék pénzintézet, a mely pénzt adjon kölcsön oly társulatnak, a melyről felteheti, hogy egy pár év múlva megváltoztatja ár területét, mert minden pénzintézet tudni akarja, hogy milyen az ártér és hogy az képes-e biztosítékot nyújtani arra nézve, hogy a kamatokat és a tőketörlesztést megfizeti. Ennek folytán nem óhajtom, hogy a megújítás könnyűvé tétessék, a miért is a következő módosítást ajánlom elfogadásra : „Ezen szakasz első bekezdéséből a következő szavak „vagy a melyeknél az ártér újbóli megállapítása szükséges" ; második bekezdésébői pedig e szavak „vagy megújítása

í: hagyassanak ki." B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Dobránszky t. képviselőtársam kérdést intézett hozzám azt illetőleg, hogy minő intézkedések szándékoltatnak tétetni a vízmagassága adatok megszerzésére? Bátor vagyok előrebocsátani, hogy mind a Dunánál, mind a Tiszánál, Kőrösnél, Marosnál stb. rendszeres vizállási adatok napról napra feljegyeztetnek, melyekből már sok évre visszamenőleg, különösen némely folyónál, mint a Dunánál, kimutathatók a vizállási viszonyok. Es épen olynemu kimutatást, mint a minőt szíves volt néhány nap előtt itt bemutatni a t. házban a Rajnáról, mi is vagyunk képesek felmutatni, főleg a Dunáról. Ezen adatok gyűjtésére egyébiránt magam is igen nagy súlyt helyezek és szándékozom jelenleg a foiyammérnökségi hivatalok decentralisatiója által több más oly helyen, a hol még eddig ily vízmérési adatok nem gyűjtettek, azoknak gyűjtését, egybeállítását és graphicus rajzi kimutatását elrendelni. Ez az, a mit e tekintetben válaszolni akartain. Nikolics t. képviselőtársamnak magára a szakasz szövegére módosítása van és pedig fontos. Két dologról szól a szakasz: az ártér fej-