Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

329. országos ülés márczius 17. 18S4. 35 Becker János: T. ház! En e 3. §-t ugy a | mint van elfogadom; elfogadom pedig azért, mert vannak esetek, midőn egyes községek saját ere­jükből emeltek védgátakat és ezeket mai napig is legjobb karban fentartják el annyira, hogy azok a legnagyobb vizek ostromát is kiállják. Á törvényjavaslat ezen szakasza következtében bármely község, vagy társulat a közérdek, vagy egyöntetű árvédelem elérhetése szempontjából a szomszédos társulatokba bevonható ; ennek követ­keztében igen gyakran megtörténik, hogy egyes községek, melyeknek eddigi vízszabályozási mun­kálatai az illetőket legkevésbé terhelték, oly tár­sulatokba kényszeríttetnek, melyeknek pénzügyi helyzete a legbonyolultabb és igy a 2. §. alap­ján, melyben a maximum van megállapítva, ott e társulatok kimondhatlan nagy teher alá vonat­nak. Ezen okból kérem a t. házat, méltóztassék a 3-ik §-hoz következő kiegészítő indítványomat el­fogadni, a mely nem alterálja azon két főezélt, melyet e szakasz kitííz magának, hanem inkább meg­védi az egyes községet és birtokosokat az arány­talan és igazságtalan megterheltetéstől, Módosít­ványom a szakasz végéhez tolandó és következő­kép szól: „Oly községek vagy más árterületek birtokosai, a kik az önerejükből épített védművek­kel ez ideig önállóan védekeztek az árvizek ellen, ezen birtokosok joga továbbra is érvényben ma­rad : azonban oly esetekben, hol ezen községek vagy más ártéri birtokosok megvédése egy szom­szédos társulat érdekével kapcsolatos, ott a véd­míívek felügyeletét ezen társulat gyakorolja és csupán ezen felügyelet után járó költségek erejéig kötelezhetők az érdekeltek." Elnök: Fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). B, Kemény Gábor, közmunka- és köz­lekedésügyi minister: T.ház! Én megvallom, hogy a felhozott módosítványok egyikéhez sem járulhatok. A Nikolics t. képviselő ur módosít­ványa lényegileg arra vonatkozik, hogy vala­hányszor közérdek szempontjából külön társulat alakítását rendeli el a kormány, az mindig a tör­vényhozás elébe hozassék. Tekintsük egy kissé meg, melyek azon indo­kok, melyek külön társulat alakítását indokolják. Az, ha valamely társulat el van zárva magasló tokkal a többi társulatoktól és igy a viz, mely bizonyos magaslatokon kiömlik, mást ugyan nem borít el, csak azon különálló területet, de az oly jelentékeny, hogy közérdekűnek kell tekinteni annak árvíztől való megmentését; vagy ha pl. a hullámverést annyira növeli árviz esetében, hogy a nélkül, hogy különben méltó volna az illető árterület mentesítése, mégis közérdekből szük­séges a mentesítés más területek töltéseinek meg­védése végett, vagy pl. midőn a társaságok a töl­tések megvédése végett, vagy netán hajózási I szempontból, vagy egyik-másik község biztosítása szempontjából lehet külön társulat megalkotását szóba hozni. De mily adatok alapján lehet az ily esetekben tisztába jönni épen a felől, hogy ép ennek a szüksége állott elő? Mindig a legrészle­tesebb műszaki felvételek, a száz meg száz niveau­mérés az, a mi tisztába hozza, hogy valamely öböl csakugyan elvan zárva egész környezetétől, hogy onnan a viz máshova át nem megy, hogy annak egész területe ilyen meg ilyen nagy; és már ezért megérdemli, hogy a kérdés közérdekűnek tekin­tessék, vagy mert egyik-másik irányban ilyen meg ilyen a távolság, a mi által nagy hullámverést okozhatna egy északkeleti, vagy északnyugoti szél a túlsó oldalon, tehát szükséges, hogy a külön társulat megalkottassék és hogy közvetlen a folyam mellett a töltések felépittessenek. Ezek annyira műszaki, részleti kérdések, hogy mindezek megbirálásába esetről esetre a t. háznak belebocsátkoznia nem volna indokolt, Lehetséges az, hogy mikor ily eset fordul elő, ha t. i. közérdekben külön társulat alkotandó, arról a kormány ép ugy mint a vicinális vasutak engedé­lyezéséről az országgyűlésnek tudomásvétel végett jelentést tegyen. De ennél tovább menni nem tar­tanám helyesnek. A mi a másik módosítást illeti, melyet Becker t. képviselőtársam adott be, az talán egy kis félre­értésen alapulj talán nem méltatta eléggé figyel­mére a 3. §. első sorait, mert mi van azokban mondva? (Olvassa.) „Felhatalmaztatik a közmunka- és közlekedés­ügyi minister, hogy a közérdek vagy egyöntetű árvédelem szempontjából, a Tisza és mellékfolyói völgyein azon árterületeket, a. melyek eddigelé védtöltések által biztosítva nincsenek — tehát csak azokról szól — a végett hivatalból valamely fennálló társulathoz csatolhassa, esetleg az ilyen árterületek érdekeltségét hivatalból társulattá ala­kíthassa. Első esetben az illető társulat az ily területet a jelen törvény 13,14., 15., 16., 17. K stb. Tehát nem azon helyekről szól, a melyek védtöltések által már meg vannak védve, hanem azokról, a melyek még nincsenek megvédve. T. képviselőtársam módosítványa pedig egyenesen azon területekre szól, melyek már meg vannak védve. Ugy látszik, ott egy külön társulatnak léte áll fenn, vagy legalább kötelezettségeinek kell, hogy megfeleljenek. Arra nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy azon szabályok, melyek a társu­latokra nézve fennállanak, azokra nézve is köte­lezők, igy tehát kérném e pótlást is mellőzni. (Helyeslés jobbfelől.) Thaly Kálmán: T. ház ! Méltóztassék meg­engedni, hogy a t. minister urnak nyilatkozatát Nikolics képviselőtársam módosítványát illetőleg egy pár megjegyzéssel kisérjem. Ha ezen 3. §-t figyelemmel elolvassuk, önkénytelenül két nagy elv­5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom