Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

34 82$. országos ülés márczlus 17. 1884. ennek keresztülviteléhez. Eleknek megjegyzésével kérem a t. házat, hogy a beadott módosításokat elfogadni ne méltóztassék. Rohonczy Gedeon : A közlekedési minister urnak nyilatkozata folytán ugy látom, hogy szándéka rövid idő alatt a helvizszabályozás kérdésének megoldása végett a törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni; a miért is a belvizszabályozásra vonatkozó módosítványomat, és az új 2. §-t visszavonom; de a töltésbellebbezések költségeinek megállapítására vonatkozó módosítást szükségesnek tartom a törvényjavaslatba felvenni, a minélfogva kérem a t. képviselőházat, hogy ezen javaslatomat elfogadni méltóztassék. Elnök: E szerint a képviselő ur az első bekezdéshez beadott módosítást és a külön új szakaszt visszavonja, azonban a második bekezdéshez beadott módosítást, hogy t. i. ezen szó, „mederszabályozás* után tétessék: „úgyszintén műszaki szempontból szükségesnek tartott töltésbellebbezések* fenn kívánja tartani. Baranyi Ignácz előadó: T. ház! Azok után, amiketa t. minister ur kifejezni méltóztatott, csak igen röviden fogok nyilatkozni a bizottság részérői. A belvizek szabályozására szóló módosítást Rohonezy képviselő ur visszavonta, arra tehát nyilatkoznom nem kell. A mi már a belebbezés kérdését illeti: e részben az 1882 : XXVI. t.-cz. 5. §-a intézkedik és elrendeli, hogy a tiszai védtöltések egyes szakaszainak az árviz lefolyása szemponíjából szükségesnek talált hátrábbhelyezése, de egyszersmind az iránt is, hogy az kinek költségén, mikor és mi mópon történjék, előterjesztés tétessék, a törvény külön előterjesztést rendel, ennélfogva nem tartanám helyesnek ezt a kérdést ezen törvény keretén belől, mely tisztán a szervezésről szól, oldani meg. Általában a tiszai ügyekre nézve fen álló szabályok ugy is annyira el vannak szórva, hogy azokat még jobban összezavarni, azt hiszem, nem volna helyén. (Helyeslés.) De a t. háznak egy ténybeli helyreigazítással is tartozom. Eohonezy t. képviselő ur, gr. Tisza Lajos képviselő ur előadásának fonalán haladva, a maximalis megterheltetésről is szólott. A meddig az igen t. képviselő ur, gr. Tisza Lajos beszédének nyomán haladott, addig alapos volt felszólalása. A mint azonban azt elhagyta, az alapot is elvesztette, névszerint megfeledkezni méltóztatott arról, hogy az 1881: XLH. í.-cz. 9. §-a határozottan intézkedik a megtérítések tárgyában a belvizszabályozási költségekről is. Leszek bátor ezen szakaszt felolvasni, a mely igy szól: „Alaptőkének tekintendő azon összeg, a mely a védtöltések, csatornák vagy zsilipek elkészítésére, továbbá a jelenlegi csatorna és zsiliprendszer előállítására tényleg kiadatott." Nem áll tehát a t. képviselő urnak azon állítása, mintha a maximális kiszámítás eszközlésénél a belvizszabályozási költségek figyelmen kívül hagyattak volna. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy az 1. §-t változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az 1. §. szövegét a képviselő ur nem támadván meg, az elfogadtatik. A szakasz utolsóelőtti sorának végén előforduló ezen szó után a „mederszabályozás" Rohonezy képviselő ur a következő toldást indítványnzza: „ugy szintén műszaki szempontból szükségesnek mutatkozó töltésbelebbezések". Méltóztassanak azok, kik ezen hozzátoldást elfogadják felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el és igy a szakasz változatlanul fogadtatott el. Eeny vessy Ferencz jegyző (olvassa a 2. §-t, mely észrevétel nékül elfogadtatott. Olvassa a 3. §-t). Nikolics Sándor: T. ház! A 3. §. azt foglalja magában, hogy felhatalmaztatík a közlekedési minister azon esetben, midőn a közérdek, vagy az egyöntetű szabályozás szempontja kívánja, egyes területeket, melyek eddig szabályozva nem voltak, nagyobb szabályozási területekhez csatolni, esetleg ezen területekből külön társulatokat alkotni. Már volt szerencsém az általános tárgyalás alkalmával kijelenteni azt, hogy én a szakasz ezen intézkedését nem helyeslem, mint hogy ezen szakasz határozata következtében ugy egyesek, mint az államra oly nehéz kötelezettségek hárulnak, hogy azoknak elhatározását csak az országgyűlésnek szeretném fentartani. Különben vannak is esetek, melyekben az államnak másféle segélyezést szükséges bizonyos társulatok számára nyújtani, mint az, mely a 23. §-ban ajánltatik a háznak. Miután e tekintetben nézeteimet már az általános tárgyalásnál kifejtettem, most csupán módosítványomat kivánom felolvasni, kérvén a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék, (olvassa ): Módosítvány: „Ezen szakasz első három pontja helyébe tétessék a következő szöveg: oly esetekben, midőn valamely területnek az árvíztől megvédését a közérdek követeli, vagy midőn egyes városoknak vagy vidékeknek elpusztulása következhetnék be a vizek szabályozása nélkül, az ártérbirtokosok és a közvetlen érdekeltek pedig képtelenek saját erejükből a szükséges munkákat létesíteni és fentartani és oly esetben, midőn a már fennálló vagy alakuló társulatok árterében az államnak oly építkezései vagy csatornázásai léteznek, vagy létesíttetni szándékoltatnak, melyek által az illető társulat árvédelmi kiadásai aránytalanul növekednek : a törvényhozás fogja esetről esetre a közjó érdekében szükséges szabályozási társulat megalkotását elrendelni; ugy szintén elhatározni azt is, hogy ugy ezen, mint az e szakaszban említett többi társulatok is mily módon és mértékben részesíttessenek segélyben az állam által".