Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

339. országos iilés márcziusri7. 18S4. 33 akarok koczkáztatni. (Halljuk!) A képviselő ur a | mint magát kifejezte, óhajtotta volna a tiszai véd- j munkálatok keresztülvitelére egy királyi biztos kinevezését. T. ház! Nem lehet tagadni, keresztül lehet a tiszai védmunkálatokaí vezetni, állami, kormányi közvetlen igazgatás alatt is, de azt hiszem, hogy ennek közvetlen folyománya az, hogy az illető költségeket is maga az állam, mint olyan, hor­dozza. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy az összes társulatok autonómiáját az ember meg­semmisítse. Azt gondolom, hogy indicálva leg­alább a jelen perczben sem egyik, sem másik nincs. Az eszme nem ismeretlen előttem, de nem tartom czélirányosnak s elfogadhatónak. Inkább a jelen viszonyok közt közvetlen levő nehézségek elhárítására kívántam a figyelmet fordítani, mint ezt már bátor voltam beszédemben jelezni. Nem is kívánok több megjegyzést tenni azokra, miket a t. képviselő ur általánosságban a Tiszaszabályozás kérdésében felhozott, hanem kívánok néhány észrevételt tenni azon módosításokra, melyeket be­nyújtott. (Halljuk!) Három módosítványt adott be a t. képviselő ur. Az egyik vonatkozik a belviz szabályozás kér­désének megemlítésére. Még pedig, ha nem csaló­dom, igy: A Tisza és mellékfolyóinak szabályo­zása, ugy szintén ezen folyók völgyének áraiente­sítése — ide jön a belviz szabályozásának szintén kimondása, ideértve a Temes és Béga völgyét is — műszaki tekintetben egységes egészet képez. Bocsánatot kérek, a belvizek szabályozását nem lehet egységes terv alapján állapítani meg. A belvizek szabályozása némelykor egy nagyobb társulat területén is már nem egy terv, hanem 2 — 3 külön terv szerint állapítandó meg. Az egy­ségesség kimondása szükséges az ár-vizmentesí­tésre, a Tiszaszabályozásra, hanem azon egyes kis ereknek, kisebb-nagyobb talajvizeknek, mint a Kék-Kálló, mint a Berettyóba csapódó egyes kisebb ér, vagy a Kurcza és nem tudom, melyik másik, levezetési viszonyait egysé­ges terv szerint nem lehet megoldani. E megjegy­zést önmagában sem tartanám helyesnek, ha e törvény a belvizek szabályozásáról szólana is. De méltóztassék figyelembe venni, hogy e törvény nem szól általában a belvizszabályozás kérdésé­ről. Tökéletesen igazat adok a t. képviselő urnak abban, hogy a belvizszabályozás kérdése rend­kívül nagy fontosságú és tökéletesen igazat adok abban, hogy még az által, hogy maga az árviz védekezés és a végleges töltések felemelése esz­közöltetik, a belvizek levezetése teljességgel nincs biztosítva. Néhol olyan szoros egybeköttetésben áll az árvizmentesítés a belvizek levezetésével, hogy alig lehet elválasztani a kettőt. Mindenesetre e kérdés, mint igen jelentékeny feladat fennáll az árvizmentesítésen kívül is. De erről intézkedni | KÉPYH. NAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. nem e törvényben van helyén, hanem abban, mely szól a belvizek levezetéséről. Ennek következté­ben én t. képvisel őtársamnak e módosítványához nem járulhatok. A másik módosítványa, amelyhez szintén nem járulhatok, a töltések kiljebbezésére vonatkozik. Méltóztatnak tudni, hogy az 1881: LII. t.-cz. köte­lességévé tette a kormánynak, illetőleg a közleke­dési ininisternek, hogy e kérdést tanulmányozza és a tanulmányok alapján a képviselőháznak elő­terjesztést tegyen, a mely arról szóljon, hogy mi­képen tartja helyesnek a töltés kiljebbezés költ­ségeinek viselését. A* felvételek megtétettek. A munkálatok mondhatnám be vannak fejezve és legközelebb azon helyzetben leszek, hogy erről a képviselőháznak előterjesztést tegyek. Azt gondo­lom t. ház, hogy ez oly tárgy, a melyről, miután a törvény külön intézkedett, ezen törvénybe csak úgy mellesleg intézkedni alig lehetséges, mivel vannak megoldandó kérdések azl881: LII. t.-cz. rendelke­zése következtében. így t. ház, a legnagyobb sajná­latomra ehhez sem járulhatok. A mi az új 2. §-t illeti, megvallom, hogy nem tudom miről szól, Elnök: Ennélfogva az fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző [olvassa az indít­ványba hozott új 2. %-t). Kemény Gábor közmunka- és közleke­désügyi minister: Ezen pótszakasz, a melyet a képviselő ur javasol, szintén belvízkérdésre vonat­kozik. Erre is áll, a mit előbb voltam bátor előre­bocsátani és igy azt ezen törvénybe illőnek nem tartom. Egyébiránt ha érdemileg szólanék a dolog­hoz, akkor kénytelen volnék megjegyezni, hogy ily pereurptorius terminusokat tűzni ki a belvizszabá­lyozásra vonatkozó némelykor nagy és költséges munkálatoknak keresztülvitelére, a mint képviselő­társam javasolja, hogy 2 év alatt eszközöltessék, hogy az egész 5 év alatt keresztülvihető legyen, alig tartanám czélszcrtínek. Néhol a belviz leveze­tésének kérdése az ármentesítés kérdésétől elvá­lasztandó úgy, hogy az árterületeknek csak bizo­nyos része van érdekelve a belvizek levezetése által, a többi pedig nem. Azon részeket tehát, a melyek a belviz levezetése által érdekelve nincse­nek, általános szempontok szerint kötelezni arra, hogy egyformán járuljanak a belviz levezetéséhez, a mi az egyik vagy másik részére a társulati terü­letnek nagyfontosságú, méltányos nem volna. Akkor, midőn ezen kérdésben tüzetesen kíván a képviselő­ház határozni, nem lehetne itt megmaradni, hanem tovább kellene menni. Ismételve azon nagy fontos­ságot, a melyet a belvíz levezetés kérdésének tulajdonítok és hogy tudom ezt, hogy az árvizmente­sitésnek, a töltések felemelésének, az egyes zsilipek elkészítésének kérdésével a belvizszabályozás kér­dése megoldva még nincs, helyes, hogy ha minél erélyesebben nyúlnak a társulatok és az érdekeltek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom