Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-329
3! 829. országot iléf márcdiis 17. 1SS4. évek folytán vagyonilag derangirozvn van és ez nem tudhatván azt, vájjon ha pár rósz év jő, vájjon megtartja-e birtokát, saját pénzét nem koczkáztatja arra, holott hogy ha kötelező belvizszabályozási törvényünk volna, még meg lehetett volna ezt valósítani, mert kaphattunk volna kölcsönt, mely elsőbbségi joggal birna. Azon 2000 holdnak tiszta jövedelme az új kataszternél nem hiszem, hogy 4-5 írttal többre lett volna felvéve s nem is lehet, mert az bizonytalan és belvízveszélynek ki van téve; ugy hogy ha két évben terem is, a 3-ikban semmi sem terem rajta s ott a gazda többet veszt, mint az ember hinné, mert a gazdának nemcsak hogy azért kell fizetnie adóját, a társulati költséget, de elveszti a befektetett munkát és a magot s ez által rövid idő alatt tönkre megy, holott ha a bel vízszabályozási keresztülvisszük, ugyanazon föld, mely 4 írttal van felvéve, meg vaeyok győződve, hogy 10—15 írt lesz majd a kataszter által felvehető. — Es vájjon ez nem-e segíti elő ugy a birtokos anyagi helyzetét és egyszersmind nem-e gazdagodik ez által az állam, nyervén 3—4 oly nagy adóalapot. Épen ezen szempontból én meg vagyok győződve, hogy ha a belvizszabályozás kötelező volta kimondatnék, akkor kevés aggálya lehetne a felvidéki és erdélyrészi érdekletteknek az iránt, hogy ők a Tiszaszabályozáshoz adójuk által hozzájárultak, hanem megnyugodhatnak, hogy az csak kölcsön volt. Holott e társulatok belvizszabályozása nélkül, ha mindjárt a Tiszaszabályozás tökéletesen is keresztülvitelnek, erről biztosítani őket nem merném. A 23. §. ezzel összefügg, megállapítja azt a maximumot, a mely után a kormány az érdekletteket segélyezi. Az általános vitánál gr Tisza Lajos volt az első, a ki ezen maximumra nézve aggályának adott kifejezést: ő is magasnak tartotta azt. Es ez kétségtelen dolog, ha mi vesszük azt, hogyha a töltésbe befektetett összeg túlhaladja a birtok értékének 60 százalékát és csak akkor segélyezi az állam. Egy példát hozott fel. Ha t, i. 10 frt kataszteri tiszta jövedelmet veszünk, ebből levonva az adót és a töltéshez hozzájárulási részletet 9 frt 74krral, ennek következtében a birtokosnak maradna 26 kr. tiszta jövedelem. És még hozzájön visszatérítés fejében 1 frt 26 kr. Ebből még fedezendő a fentartási költség. De ebbe még nincs belevéve a belvizszabályozási költség, a mi még szükségessé vált. De továbbá még ezen törvényjavaslatban nincs tekintet arra, hogy az ottani érdekeltek legnagyobb része el van adósodva és a mig arra kerülne a dolog, hogy 60 százalékon túl az állam az illető érdekeltet segélyezné, akkorára már más birtokában találja ugyanazon birtokot, idegen kézben. Azért én czélszerünek tartanám e 60%-nak 40%-ra való leszállítását. Van szerencsém az erre vonatkozó indítványaimat benyújtani és kérem azoknak elfogadását. Elnök: Fel fog olvastatni. Rohonczy Gedeon (olvassa): Az első bekezdés második sorában az ármentesítés szó után tétessék: „úgyszintén ezen folyók belvizeinek szabályozása". Továbbá a második bekezdés utolsó sorában tétessék: „úgyszintén a műszaki szempontból szükséges töltésbelebbezések költségeit" ezután marad a szöveg t. i.: az állam saját költségén hajtja végre. Továbbá új második szakaszul tétessék a következő szöveg: n - • síMinden tiszamenti társulat köteles belvizei szabályozása szempontjából terveket készíttetni, azokat jóváhagyás végett két év lefolyása alatt a közmunka- és közlekedési ministeriumhoz beteríeszteni.hogy lehetővé tétessék a belvízi szabályozást öt év alatt megvalósítani. A belvizszabályozási költségek viselésére, a kölcsön megszerzésére az állam köteleztetik". Elnök: Eszerint tehát az első bekezdés 2. sorába e szó után „ármentesítés" beletétetik „úgyszintén a folyók belvizeinek szabályozása". A 2. bekezdés utolsó sorába a „mederszabáíyozás" szó után teendő lenne: „ műszaki szempontból szükséges töltésbelebbezéseket". Végül egy új 2. §-t hoz indítványba a képviselő ur. Szögyényi Emil: T. ház! A jelen törvényjavaslat első szakaszához nem kivántam felszólalni s nem is szólaltam \ olna fel, ha az előttem szólott képviselőtársam jónak nem látja vala a felső-szabolcsi tiszaszabályozó társulat elnökét hibák elnézésével s a társulat igazgatóját hibák elkövetésével vádolni. Mindenekelőtt megjegyzem azt, hogy az említett társulat elnöke a társulati összes árterületeknek közel V« részét birja, tehát & mi kiadás a felső-szabolcsi szabályozó társulat által tétetik, annak V« része őt terheli. A mi pedig a társulati elnök és igazgatóság hibáztatott el járását illeti, e részben nem akarom a házat személyes kérdésekkel terhelni, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy az ottani társulat igazgatója intézkedéseinek és eljárásának helyeslését a társulat közgyűlésén nagy többséggel kimondotta, az igazgató irányában helyeslését és elismerését nyilvánítván. Ezeket voltam bátor az igazság érdekében elmondani. [Helyeslés.) B. Kemény Gábor, közmunka és közlekedési minister: T. ház! Rohonczy Gedeon igen t. képviselőtársam beszédének legnagyobb részében általános szempontokat hozott fel. Bocsásson meg, de ezekre most a részletes vitánál nem kivánok visszatérni, csak egy megjegyzést