Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

Í29. országos ftíes márczins 17 \Úí. 3 í gyobb és meg nem- állapítható bizonytalan óriási nagyságú volna, úgyszintén a nedvességnek azon hid fa részeire is és ennek folytán e lánczhid egy elhibázott művé vált volna; akkor annak reconstructiójára való kísérletek feleslegessé válnának mindaddig, mig a természeti erők befolyása következtél) enfeltérés és változások, a physica és chemia alapján legpraecisebben meghatározhatókká nem volnának. Egy folyószabályozási műnek reconstructiójänál azonban, hol hydrografiai adatok, észleletek, évek hosszú során szerzett statisztikai adatok alapján nyugszanak s véglegesen talán soha, hanem mindig csak megközelítőbben lehet a természeti erők befolyását megállapítni s miután ily észleletek már tétettek, a melyeknek következtében egy műszaki terv létezik is, ha mindjárt távol áll is a tökéletességtől, melynek alapján a szabályozási reeonstruetió terveztetik. Ott igenis a kormány teheti azt, a nélkül, hogy bizonytalan ideig, esetleg 20—§5 évet várnia kellene, hogy előre stipulázza és törvényerőre emeli azon pontokat, mely az állam és reconstruálni igyekvő érdekeltség közt, ugy a leendő jogviszonyt, annak pénzbeli hozzájárulását megállapítja, A majdan beszerzett hydrografiai adatok, valószínű, hogy maguk után fogják vonni egyes töltéseknek hátrább helyezését. Es ebben nyilvánul a gyűjtött statisztikai adatok végeredménye, mert az kétségtelen, hogy a töltések távolsága egyes helyeken kevesebb, a mi részben annak is volt következménye, hogy a műszaki szakértők nem fogták fel a töltések egymástól! távolának jelentőségét, a jelenleg létező műszaki terv már jelezte a töltések egyes helyekeni bellebbezésének szükségességét, de sőt azok egymástóli távolát meg is állapította és a töltések távolát Szegeden alul jóval bellebbezni határozta, mint az a felső folyamon létezik. Ugy tudom, hogy 6—800 méter távolság van elfogadva, E törvényjavaslat pedig az állam részéről teljesítendő munkálatokat illetőleg csak a mederszabályozásról szól, holott röviden be fog következni azon idő, hogy az egyes töltések a jelenlegi műszaki adatok alapján is bellebbezendők is lesznek. Már most ezen nagyfontosságú törvényjavaslatban nincs kimondva, hogy a műszaki szempontból esetleg szükségessé vált töltésbeliebbezés kinek feladata leend, kinek a költségén lesznek eszközlendők, a kormányén vagy az érdekeltségén. Ha ily hatalommal akarjuk felruházni a kormányt, én okvetlenül szükségesnek tartom, hogy határozottan megállapittassék hatásköre és épen azért az 1. §'. második bekezdésében ezen szó után „mederszabályozást" a következő szavakat kérem közbeszúrni: „úgyszintén a műszaki szempontból szükségesnek mutatkozó töltésbellebbezéseket". Áttérek most ugyanezen szakaszhoz teendő második módosításra. Ugyanis indítványozom, hogy ezen szakasz első bekezdésében e szó után után ,. ármen tesítése" közbeszúrassék „és belvizszabályozása". Ennek annál is inkább van értelme, minthogy mindjárt a második bekezdés igy kezdődik: „Az ármentesítést és belvizvezetést." Ezen niódosítványok megtétele után bátor vagyok még egy pótszakasz befűzését indítványozni a belvizszabályozásokat illetőleg. Ugyanis 2. §-nál indítványoznám a következőket: „Minden tiszamenti társulat köteles belvizszabályozása szempontjából tervezetet készíttetni és azt jóváhagyás végett két év lefolyása alatt a közlekedésügyi ministeriumhoz beterjeszteni, hogy lehetővé tétessék a beJvizszabályozást öt év alatt az egész Tisza vonalán megvalósítan'. A belvizszabályozás költségeit az érdekeltség viseli, a szükséges kölcsönről a tiszai központi bizottság javaslata folytán az állam gondoskodik.* Ezen szakasz befűzését én a legszükségesebbnek tartom, a mit a Tiszaszabályozásnál ezen szempontból teljesíteni kell, Felhozom például a mi társulatunkat, (Halljuk!) A mi társulatunk 10 vagy 11 ezer hold ártérrel bir, de ezen ártérből körülbelül 2 ezer hold majdnem minden évben belvíz alá jut és pedig a legmélyebben fekvő legjava föld, viz alá jut pedig annak következtében, hogy a magasabb szomszédparti legelőkről a vizek a mi öblozetünkbe lefolynak ; továbbá Törökbecse városa belvize árkok és csatornákon az adót és töltéstársulati illetéket fizető szántóföldeinkre folyik. Ez elönt 2000 holdat — nem veszek többet— habár 1881-ben talán 4000-5000 hold volt viz alatt. Jelenlegi belvízi törvényeink mellett pedig lehetetlenség a belviz s'abályozást a legjobb akarattal is még kis társulat és öblözetekben is megvalósítni, én például kénytelen voltam az ujoanan alkotott culturmérnökséghez fordulni és azzal egész külön belvizszabályozást eszközöltetni az én 2000 holdas birtokomon reservoir-rendszerrel, mely társulatunk 11 ezer holdja közepén van. Nem-e nagy anomália, hogy nekem a, földművelési ministeriumhoz kell fordulnom a belvizszabályozás kcresztülvihetése czéljából ? De azért mindezek daczára nálunk szükséges lesz az általános belvizszabályozás, mert a vizet felemelhetem ugyan a reservoirba, de onnan el kell majd távolítni.hacsak nem jő nagyon száraz nyári időjárás. A többi érdekeltek is belátják, hogy szükséges: van pl. nálunk négy birtokos, kik összeadhatnának, noha a belvizszabályozás nem szükséges, hogy egy keretben legyen, hanem egy területen 3—4 beívizszabályozó társulat is alakulhat. A mi területünkre vonatkozólag elkészítette társulati mérnökünk a tervezetet, a mi csak 30,000 írtba kerülne, de van pl. egy birtokos, a kinek 4 — 500 holdja terül el közöttünk, a ki az utóbbi kedvezőtlen rósz