Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-345

ä4ä. országos ülés április 23. 1884. 3^7 teriumhoz beadatik, közhírré tétetik a „Közgazda­sági Közlönyében. Igaz, hogy ezen az utón nem igen jön köztudomásra, mert kevesen olvassák, (Derültség) de más utón is igyekezni fogok ezeket köztudomásra juttatni. (Helyeslés.) A mi a módosítvány második részét illeti, en­gedje meg a képviselő ur, hogy megkérjem, hogy méltóztassék azt egyszerűen visszavonni. Jól tudja a képviselő ur, hogy az ily vizsgálatok teljesíté­sénél a legmegbízhatóbb és a legtisztességesebb elemekre van szükség, kivált ha a avárakban elő­forduló visszaélések felderítéséről van szó. Es én őszintén megvallom, hogy a megbízhatóság ne­továbbját óhajtanám azon megbízottakban látni, a kik a visszaélések felderítésére hivatvák. Mint­hogy pedig itt a visszaélések elpalástolására min­denféle mód kínálkozik, veszélyes volna kimon­dani azt, hogy az ilyen megbízottak csak akkor legyenek fizetésesek, hogy ha ingyenes vállalko­zók nem találkoznak. Irányi Dániel: Ha alkalmas vállalkozók nem találkoznak! Gróf Széchényi Pál, földmívelés, ipar- és kereskedelemügyi minister: Enge­delmet kérek, de e szó „ alkalmas " igen tág értelmű s ezért annak elfogadása által nem lehet kitenni magunkat annak, hogy interpellatiók utján és minden más utón itt személyek feletti vita provo­eáltassék. Azt hiszem, hogy ha más esetekben a kormányra voltak bízhatók az ilyen discreíionalis ügyek, most is meg lehet ezt tenni, midőn az ügy kényessége sokkal nagyobb. Én azt hiszem, hogy ha ki van mondva a törvényben, hogy e czélra külön közegek fognak alkalmaztatni, fognak találkozni természetesen számtalan vállalkozók és ezek iránt a ház előtt bebizonyítani, hogy melyik alkalmas, melyik nem, oly térre vezetné a discussiót, mely csakugyan ké­nyességénéi fogva a háznak is, egyeseknek is kellemetlenné válhatnék. Én tehát ismételve ké­rem a képviselő urat, hogy javaslatának ezen ré­szét méltóztassék visszavenni, mert ha nem mél­tóztatik ebbe belenyugodni, akkor én a javaslat­nak ezen részét nem fogadhatnám el. A mi a határozati javaslatot illeti, azt minden további indokolás nélkül egyszerűen elfogadom. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Igen sajnálom, de nem teljesíthetem a t. minister urnak hozzám in­tézett felszólítását. Azt méltóztatott kérdezni a t, minister ur, ki fogja meghatározni, hogy az illető ajánlkozó alkalmas-e vagy nem? Hát ugyanaz, a ki a fizetés mellett alkalmazott közeget köteles megbírálni, vájjon megbiz­ható-e vagy nem. (Vgy van! a szélső baloldalon.) Ha olyat nem talál a t. minister ur, a ki meg­bízható és a kiért a felelősséget elvállalhatja, ak­kor fizetésest nevez ki, olyat, a kiben tökéletesen KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. megbízik. Ha nem lenne előttünk az a tapasztalás, hogy különösen a fővárosban — pedig leginkább erről van szó, mert itt van a legtöbb gyár — anynyi önkéntesen ajánlkozó férfiú találkozik a jótékony intézeteknél, a kik éveken keresztül in­gyen működnek, nem kímélvén időt, fáradságot, akkor nem állottam volna elő ezen indítvánnyal. A vallás- és közoktatási minister is iskolalátogató­kat nevez ki, a kereskedelmi minister pedig nagy számmal nevez ki gazdasági tudósítókat, a kik ingyen vállalják el azt a tisztet, a mely pedig, ha lelkiismeretesen akarják teljesíteni, valóban nem kevésbé fáradságos, mint az, melyet az ily gyári felügyelő lesz hivatva teljesíteni. Ha ugyanis nem egyre, nem két emberre bíz­zák, pl. a fővárosi gyáraknak megvizsgálását, ha­nem 10—12, vagy annyira, a hányat a minister szükségesnek gondol, akkor nem is lesz ez oly terhes feladat, melyre ne vállalkoznának derék becsületes és a felelősséget, melyet viselnek, tö kéletesen érző férfiak. Annál fogva módosítványomat a második be­kezdésre nézve is fentartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: T. ház! Ne méltóztassék ugy venni felszólalásomat, mintha az ingyen vállalkozókat kizártaknak tekinteném. A t. képviselő ur valószínűleg takarékossági szem­pontból ajánlja ezeket és én szívesen elfogadom, ha ajánlkozik olyan, a ki ugyanazon szolgálatot teszi, mint a fizetett képviselő. Ilyen van hála istennek több is. De az egészen más, ha a minis­terium megteheti ugy, a hogy jónak találja, vagy ha törvényben mondatik ki, hogy csak akkor sza­bad fizetett képviselőt alkalmazni, ha ingyenes nem ajánlkozik. Ez egyenes felhívása volna azon elemeknek, melyek a zavarosban akarnak halászni (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) és én kívánatosnak nem tartom, hogy az ilyen személyes ügyek itt a ház­ban pertractáltassam.k, ha pl. véletlenül valamely képviselő egy ilyen egyént pártfogása alá vesz és a ministert interpellálja, hogy ime ott volt ingye­nes, a ki ajánlkozott s a kit nem fogadtak el s ennélfogva felelősség alá akarja vonni a ministert, hogy miért alkalmazta a fizetésest. Én ezt elke­rülni óhajtom, egyszerűen azért, mert lehetetlen­ségnek tartom, hogy itt személyes ügyek pertrac­táltassanak (Helyeslés jobbfelöl) és hogy kénytelen legyen elmondani a minister, hogy azért nem fogadta cl, mert ilyen vagy olyan árnyékos jel­leme van. (Helyeslés jobbfelöl) Ez diseretio kérdése. Ha nem birnak a képviselő urak annyi diseretio­val, hogy a ministeriumot ilyen dolgoktól megkí­mélj ék, ám tessék, joguk van hozzá, de én részem­ről nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbfelől-) Ha megtakarításról van szó, én mindenesetre fel fogom szólítani ott, a hol lehet, az ingyenes 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom