Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-329

323. országos ülés luáreiin* 17- 1884. 27 végett a mentelmi bizottsághoz utasíttassák. (He- \ lyeslés.) Bemutatom Pancsova város közönségének gr. Eáday Gedeon képviselő által beadott kérvényét, melyben Hontmegyének feliratát pártolván, az 1874: XXXV. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslat 20. §-ának mellőzését kéri. Peisznacht Béla és társai, mint az összes állami útmesterek felhatalmazottjainak Göndöcs Benedek és Steinacker Ödön képviselők által beadott kérvényét, melyben az iránt esedeznek, hogy az állami útmesterek az államszolgák utolsó rangosztályába fölvétessenek. Mindezen kérvények tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Bemutatom továbbá az enyingi ipartársulat választmányának Magyar János, az ipolysági és vidéki ipartársulatnak Podhorszky György, a nagy-enyedi iparosok ip ar társulatának D árday Sándor, a paksi ipartársulatnak Szeniczey Ödön, Veszprém város iparos egyetemes közgyűlésének Kissovich József képviselő által beadott kérvényeit, melyekben az iránt kérelmeznek, hogy az ipartörvényjavaslat tárgyalásánál a kérvényükben felhozott kívánalmak figyelembe vétessenek. Mindezen kérvények kiadatnak a ház közgazdasági bizottságának, a mely ezen törvényjavaslattal épen most foglalkozik. Az elnökségnek több előterjesztése nincs és más előterjesztés sem levén bejelentve, következik a napirend első tárgya : a közoktatásügyi és a Deák-síremlék országos bizottságból hiányzó egy-egy tagnak megválasztása. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak szavazataikat a ház asztalára leteendő urnában elhelyezni. A névsort Berzeviczy Albert jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Duka Ferencz jegyző ur jegyzi. Szavazás előtt kijelentem, hogy a horvát képviselő urak csak a Deák-síremléki országos bizottság megválasztásában fognak szavazni. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a jegyző urak a szavazatok összeszámítására és jelentéstételre felkéretnek. Következik a napirend második tárgya: a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezetéről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa a csímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 1. §-t). Rohonczy Gedeon : T. ház! Egy nagyfontosságú törvényjavaslat részletes tárgyalása előtt állunk ma, melynek mindjárt első fejezetéhez kívánok szólani és rajta egyes módosításokat tenni Az általános vitánál saját hibámból nem szólalhattam fel, mert el voltam foglalva e szabályozással némileg összefüggő dolgokkal és rövid volt nekem az idő, hogy általánosságban erre elkészülhessek. De hogy indokolhassam módosításaimat, szükségem van arra, hogy a Tiszaszabályozásra vonatkozólag általánosságban egyes észrevételeket tegyek és összefüggésbe hozzam e törvényjavaslattal a parlamentben elfoglalt eddigi álláspontomat a Tiszaszabályozásra nézve. T. ház! Azt hiszem, nemcsak az országban, hanem a világon minden ember, legyen az dúsgazdag birtokos, legyen az 10 holddal biró kis gazda, földmívelő, de legyen akárcsak egy viskóval biró ember is, azon vagyont, mely neki örökségül jutott és azon módot, melyben ő élt gyermekkorától fogva, védeni fogja ép ugy, mint az állat, ösztönszerűleg. Itt a Tiszaszabályozásnál előfordultak hibák, melyek műszaki hibáknak tekinthetők, előfordultak hibák malitiából, sőt roszakaratból is. Mi természetesebb annál, mint hogy az emberi természet ily esetben épen ugy mint az árviz, mely medréből kikel, kikél sodrából és szenvedélylyel előre is utat törni igyekszik magának. De annál inkább teszi azt, midőn az olyan embernek nemcsak vagyona függ koczkán, hanem becsülete is. Minő helyzetben Vilii clZ ilZ alföldi birtokos? Rájöttek az árvizes esztendők, először jött az első nagy árviz és belvizek. Ez neki több költségbe került a rendesnél, a mire azelőtt nem kellett számítania. Ismétlődött ez újból. Ismétlődött ez 3-szor, 4-szer és igy tovább. És a vagyoni viszony nálunk ma úgy áll, hogy alig van nagy- és kisbirtokos, a kinek nem volnának nagy terhei s ezen adósság pedig mindig becsületbeli kötelezettség is. Vannak emberek, a kik könnyelműségük folytán jutnak tönkre. Ezek senkinek sem tehetnek szemrehányást. Vannak emberek, akik tönkrejutnak az elemi csapások következtében, például egy helytelen szabályozási terv következtében. Ha a műszaki szakértelem hiánya volt is oka a tönkremenetelnek, azok, a kiket ez érintett, el fogják tűrni sorsukat és abba belenyugszanak. De ha, a mint már említettem is, az ember roszakaratot lát, akkor kitör a fékevesztett szenvedély. A földmíves nép ezen szokatlan árvizet nem vezeti vissza mint a bibliára, mert hallotta és tanulta gyermekkorában, hogy volt hét szűk esztendő és következett hét bő esztendő. Gondolja tehát magában, volt hét száraz, következett a hét nedves év. Minthogy azonban nem folyt be a szabályozásba, nem tudja azt, hogy ez nemcsak a természet műve, hanem hogy emberi kéz is működött közre ezen szerencsétlen állapot előidézésében. Ily körülmények között utóvégre is a;íon kerü4