Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-343
304 343. országos ülés április Sí. 18S4. Következik a cl) pont, melyhez Kállay János adott be módosítványt. Figyelmeztetem azonban a t. képviselőházat, hogy e bekezdésből egy szó kimaradt és hogy e szakasznak correct értelme legyen, e bekezdés kezdetének igy kell hangzani: „ha a tanoncz háznépéhez tartozik stb." (Helyeslés.) E szerint e bekezdés kezdete igy fog szövegeztetni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Kállay János módositv anyát). Elnök: E módosítvány szemben állván a bizottság szövegezésével, méltóztatik-e a d) pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) E szerint a d) pont változatlanul elfogadtatott és igy Kállay János módosítványa elesett. Következik az e) pont, melyhez Csanády képviselő ur adott be egy módosítványt. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Csanády módosítvány át). Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni az e) pontot a Csanády Sándor által beadott indítvány szerint ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott és igy az e) pont ekként fog kiigazittatni. Következik az Irányi Dániel által beadott határozati javaslat. Duka Ferencz jegyző (olvassa az Irányi Dániel által beadott határozati javaslatot). Elnök: Méltóztassanak azok, kik ezt a határozati javaslatot elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 63. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 64. §-t). Czirer Ákos: T. ház! Ámbár azon indítványnak, melyet e szakasznál tenni szándékozom, csekélyebb része felett a t. ház már döntött, akkor midőn Steinaeker t. képviselő urnak a 61. §-hoz beadott módosítását elvetette, mindazonáltal miután indítványomnak azon részét, mely ezen felszólalás által nem érintetett, elég fontosnak és az előzmények daczára elfogadhatónak tartom, kérem a t. ház becses türelmét egy pár pillanatra. E szakasz tárgyalásánál egy felette káros hatású jelenségre vagyok bátor a t. ház becses figyelmét felhívni. Teszem ezt azért, mert az említendő bajok orvoslására és az a körül felmerülhető visszaélések megszüntetésére sem a ministeri javaslat, sem a bizottsági szövegezés semmit sem tartalmaz, valószínűleg azon egyszerű oknál fogva, mert a törvényjavaslat szerkesztőit e bajokra senki sem tette figyelmessé és igy arra gondot nem is fordíthattak. Ismeretes dolog az t. ház, hogy az ország legtöbb vidékén, még ott is, a hol az én szakértőm észleleteit gyűjtötte — a mely szakértő megbízhatósága és véleményének alaaposságára elégnek tartom megemlíteni, hogy az az országnak egyik iparkamarája — az n. n. építési iparoknál és főkép a kőmíves és cserépfedő iparnál rendszerint nincsenek tanonczok alkalmazva, hanem az illető vállalkozók esetről esetre és akkor, midőn épen munkájuk akad, szoktak felfogadni fiú- és leánygyermekeket, kiknek azután egész napon kell téglát, vakolatot az úgynevezett rakó-legényeknek kezéhez szolgáltatniuk és más súlyosabb munkát végezni. Az ilyen fiúgyermekek ezen iparágakban nem dolgoznak ugy, mint tanonczok, hanem mint egyszerű napszámos és a kőmíves és cserépfedő ipart csak akkor kezdi tanulni, hogyha az illető vállalkozó által felfogadtatik a dolgozó legények sorába. Számtalan példáját láthatjuk t. ház, hogy egészen fejletlen korú, gyenge testalkatú 10—14 éves fiu- és leánygyermekek nyáron reggeli 6 órától, napközben másfél órai pihenés mellett egész esti 7 óráig kénytelenek ezen nehéz napszámosmunkát sokszor valóban igen embertelen csekély bérért folytatni. A vidéken legtöbb helyen az építkezéseknél, főképen pedig a kőmívesmunkáknál majdnem kizárólag ily gyermeknapszámosok szoktak alkalmaztatni. És mi ennek a következménye'? Az, hogy a gyermek fejlődése megakasztatik, testileg elnyomorittatnak s mikor abba a korba lépnek, hol tulaj donképen munkabíróknak kellene lenniök, olyannyira el vannak satnyulva, hogy nehezebb, terhesebb munkára nem is képesek. A terhes munka mellett rendetlen életmód, pl. főtt étel hiánya, ivás és más egyéb erkölcsi bajok mind közrehatnak az ily szerencsétlen gyermekek tönkretételére. Az ily napszámosok az előbb említettem módon esetről esetre legényekké felszabadult ifjak ez által annyira elsatnyulnak, hogy katona-állításkor valóban igen ritkán lehet köztük olyat találni, a ki katonai szolgálatra teljesen alkalmas. E tekintetben nemcsak a társadalomnak, de az egyesek érdeke is sürgős orvoslást igényel. A javaslatnak most tárgyalt szakasza szerint az oly tanonczok, a kik életük 14. évét még be nem töltötték, legfeljebb naponta 10 órai munkára kötelezhetők; de a javaslatnak ezen humánus intézkedését az általam mondott építési iparnál alkalmazott gyermekmunkások már csak azért sem fogják igénybe vehetni, mert ők nem mint tanonczok vannak alkalmazva, hanem mint egyszerű napszámosok, kik a vállalkozókkal nem állanak olyan viszonyban, mint állanak egyéb tanonczok mestereikhez, mert a vállalkozók az ily említettem gyermeknapszámosokat esetről esetre a munka szerint szokták felfogadni az iparhatóságnak közbejötte nélkül. És azon gyermekek, a kik életük 14. évét még be nem töltötték, nem is fogják igénybe vehetni a tanonczok részére adott kedvezményt, azon egyszerű oknál fogva nem, mert köztudomású dolog, hogy különösen az építési iparnál ezen gyér-