Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-343
343. orszásros Slfis április 21. ?8S4. 299 intentiónak, hogy a tanoncz az isteni tiszteletre járjon. (Helyeslés). Csanády Sándor: T. ház! A szőnyegen levő 62. §. kötelezi az iparost arra, hogy ha tanoncza betegeskedik, azt jelentse be a szülőnek vagy gyámnak. Minthogy ezen szakasz kötelességévé teszi egyszersmind azt is, hogy a tanonczot iskolába járassa, én részemről szükségesnek tartom, hogy a tanoncz betegeskedése a tanítónak is bejelentessék. Következőleg e czél tekintetéből a következő módoRÍtványt vagyok bátor előterjeszteni: Az e) pontban a „gyámot* szó után tétessék „és ha még iskolaköteles, a tanítót is" stb., a többi marad. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Steinacker Ödön: T. ház! Midőn a régi törvénynek megfelelő szakaszt, most megtoldotta a t. kormány, illetőleg a közgazdasági bizottság ezen új ponttal, hogy a tanítómester köteles időt engedni és felügyelni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogassa, akkor azon igen helyes elvtől volt vezérelve, hogy az illető tanoncz felekezetének vallásos kötelességeit teljesítse. Van azonban egy olyan kötelesség, a mely épen azon korban teljesítendő leginkább, melyben a tanonczok vannak, t. i. 12 —15 éves korban és különösen a protestánsoknál, de a katholikusoknál is a confirmatió, illetőleg a bérmálás, melyre nézve a tapasztalás azt mutatja, hogy azt igen számos tanoncz elmulasztja. Különösen a confirmatióval járó oktatás némi időt vesz igénybe, de azt htezem, hogy ha az iskolalátogatásra köteles a mester időt engedni, akkor ezen vallási oktatásra is megteheti azt. Ennélfogva a következő indítványt vagyok bátor előterjeszteni: „A 62. §. b) pontja a következőkkel toldandó meg: „és a bérmálás illetőleg confirmatióban részesüljön." Duka Ferencz jegyző (olvassa as indítványt). Gr. Apponyi Albert: T. ház! A mi a szakasz szövegét illeti, én annak változatlan elfogadására fogok szavazni, (Helyeslés) mert azt hiszem, hogy a Miehl Jakab t. képviselőtársam indítványának intentióját, melyet én helyeslek, kielégíti — mint a minister ur is kifejezte — a 6) pont szövegezése ; és az, a mit az előttem szólott t. képviselő ur proponált, talán mégis egy kissé messzebb megy az atyáskodó felügyelet kiterjesztésében, mint a mit a mester és tanoncz közötti viszony megenged, vagy helyesen indokol. De felszólalásom indokát Irányi t. képviselőtársam határozati javaslata képezi, melyet én annál inkább is melegen pártolok, mert, a mint a közgazdasági bizottäg tagjai tudják, én a közgazdasági bizottságban is szándékoztam felvetni ezt a kérdést, határozati javaslatot már ott kívántam előadni, de bizonyos opportunitási okoknál fogva ettől elállottam, mely okok azonnal megszűnnek, mihelyt a kérdés más valaki által más oldalról felvettetik, a midőn azután kötelességemnek tartom azt nemcsak szavazatommal, de felszólalásommal is pártolni, különösen miután a t. minister ur oly módon fogadta el, illetőleg oly módon nem ellenezte Irányi t. képviselőtársam határozati javaslatát, mely az eszme végleges eltemetésével majdnem azonos (JJgy van! a baloldalon.) Mert én azt megengedem, hogy ez a kérdés, mint minden más az állami, gazdasági, társadalmi életbe belevágó kérdés csak óvatosan és minden tényezőnek kellő figyelembe vételével oldható meg; de minthogy a kérdés már 5—6 éve tanulmány oztatik a minister ur kijelentése szerint, én azt hiszem, hogy a kérdés megoldásának elemei, melyek végre nem is oly eomplicáltak, már eléggé ismertek lehetnének arra nézve, hogy a kormány és a törvényhozás akár pro, akár contra határozott állást foglalj on. Hiszen a két factor, melylyel e kérdés megoldásánál számolni kell, szerintem egyfelől az, hogy az ipari üzletnek bizonyos nemei a megszakítást nem engedik meg és ezekre nézve okvetlenül kivétel teendő; másfelől pedig az, hogy tekintettel kell lenni ez irányban is más államok törvényhozására és a most létező versenyviszonyokra, illetőleg az azokban netán támadható zavarokra. Ez ama két factor, melyet szerintem e kérdés mérlegelésénél megítélni kell. És ezen két factor terén az egyik, t. i. bizonyos üzemek természetének felismerése tisztán a kormány és a törvényhozás belátásától függ; a másik, a versenyviszonyokra való tekintet pedig egyrészt nem teremt új helyzetet, mert én meg vagyok győződve, hogy az a jó hatás, melyet a munkásosztálynak ugy szellemi kiképzésére, mint erőfokozására a heti egy napi munkaszünet gyarkorolhat, a versenyviszonyokra ép oly kedvező, sőt nagyobb mértékben kedvező hatást fog gyakorolni, mint a mely mértékben azokat a heti egy munkanap kiesése netán megrosszabbithatná, de másrészt ez irányban Európa szerte oly erős mozgalom létezik, hogy ha valahol, ugy itt a legkisebb kilátással birna egy európai állam initiativája arra nézve, hogy e tekintetben az európai államok törvényhozásai egyöntetű elvek szerint járjanak el. A mi már magát a kérdést illeti, t. képviselőház, az szerintem melegebb felkarolást, melegebb sympathiát érdemel és igényel, mint a minőket a a minister úr szájából hallani szerencsések voltunk. Nem áll, a mit'mond, hogy a vallási szempontnak teljesen elég van téve, ha mint a fe) pont mondja, a tanoncz és a mint egy másik szakasz mondja, a segéd, vallása ünnepnapjain az egyházi szertartásokban résztvesz és az isteni tiszteletet látogatja. Nem áll, hogy ezzel a vallási szempont ki volna elégítve, mert hiszen a keresztény felekezetek mindegyikére nézve a vasárnapi munkaszünetnek vallási 38*
