Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-343

343. országos ülés április 31.1SS4. 295 a létért vívnak, ebben rokonszenvvel kiséri önöket és nem veszi, nem veheti rósz néven önöknek senki, ha, a mennyiben az államhatalomtól függ, sorsuk javítása végett ehhez is folyamodnak. Ám zörgessenek, zörgessenek tovább is, zörgessenek mindaddig, — mint a szentírás mondja, — mig fel nem nyittatik. De ne keressék szenvedéseik okát ott, a hol az nincs, és az orvosszereket ott, a hol azok nem tatálhatók. Ne szítsák a gyűlöletet, a birtokos-osztály és általánvéve mindazok ellen, a kik önökkel egyet nem értenek, ha egyéb ok miatt, már csak azért sem, mert hiszen ettől, ezektől függ az önök sorsának javítása. Ne fenyegessék felforgatással az államot, hogy azt éretlen és soha nem valósítható ábrándokra fektessék, (Helyeslés) mert ezáltal a helyett, hogy helyzetüket megjavítanák, magukat és családjaikat bajba keverik, s ahelyett hogy mint mondják, a szabadságnak tennének szolgálatot, a szabadság ellenei számára kovácsolnak fegyvereket. (Ugyvan!) Mert a socialismus és communismus kitörései rendesen a szabadság korlátozására vezetnek, s a birtokos-osztály, ha nem hivja is fel arra az állami hatalmat, azt e részben legalább hallgatag támogatni kész. Ne kívánjanak tehát lehetetlent, hogy azt, a mi lehetséges, elérjék. Én, és hiszem barátaim is, készek vagyunk támogatni önöket mindenben ami jogos, igazságos és méltányos (Élénk helyeslés a szélső hátoldalon), s kecsegtet a remény, hogy a törvényhozás is meg fogja hallgatni ilyen kívánságaikat. A czímet elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: A czfm elfogadtatott! Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa az 59. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 60. §-t.) Zay Adolf: T. ház! Nem lehet szerencsém, legalább szándékom sincs, oly fenkölt eszmékről és megható hanggal beszélni a t. házhoz és a házon kivül levőkhöz is, mint t. képviselőtársam tette. Be fogom érni azzal, hogy egészen röviden a tárgyhoz és a szőnyegen levő szakaszhoz szóljak. A szakasz a 12-ik évet állapítja meg, mint azon életkort, a melyben rendszerint felvehető a tanoncz. Én a 12 évet kevésnek tartom. A 12 éves gyermek éretlen testileg és lelkileg is. Járassuk a gyermeket nemcsak 12 évig, de 14 évig az iskolába. És itt nemcsak falusi népiskolákról van szó, hanem reál, alreál és polgári iskolákról is. Járassuk a fiatal embereket ezen iskolákba és ha 14 éves korukban ezekből kikerülnek, ha szellemileg ki vannak képezve és testileg kifejlődve, akkor vegyük fel őket tanonczokká. Kifogásolom a jelen szakasznál különösen azt is, hogy a tanoncznak való felvételt egyébként sem korlátozza. Megengedi, hogy az is felvétessék tanonczul, a ki nem tud irni és olvasni. Tiszta dolog, hogy ez nem fog egyénileg haladni, d» ez a kkebb baj. A nagyobb az, hogy ha ily analphabetákat felveszünk, az iskolában szükséges lesz a niveaut leszállítani és nem lehetne elérni azon eredményt, a melyet a törvénytől várunk. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen szakaszt ugy átdolgozni, hogy a 14. év állapíttassák meg normális felvételi évnek és követeltessék mindenkitől, a ki tanoncznak fel akar vétetni, legalább az, hogy irni, olvasni tudjon és a számtannak legalább elemeivel birjon. Ez értelemben bátor vagyok egy módosítványt benyújtani. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). A szakasz első sora következőkép szövegezendő: „Tanonczul csak az vehető fel, ki élete 14-ik évét már betöltötte, legalább irni és olvami tud és a számtan elemeit bírja." Gr. Bethlen Ödön előadó: T. ház! Zay t. képviselőtársam indítványára bátor vagyok a következőkben röviden felelni. Midőn a bizottság a 60. §-ban a 12-ik életkort, a második bekezdésben pedig a 12 évi életkor betöltéséig a népiskolába való rendes járást fogadta el, azon szempontból indult ki, hogy számolni kell a létező körülményekkel és nem lehet olyasmit kívánni, a mi a gyakorlatban kivihetetlennek tartatik. Tudvalevő, hogy igen sok az analfabéták száma az országban. És igy ha kikötjük, hogy iparostanoncz csak olyan lehet, a ki irni és olvasni tud, akkor elzárjuk sok ifjoncz útját és módját a tisztességes keresethez. (Helyeslés.) Ez az egyik. A másik az, hogy a 14-ik évi életkor, a mint Zay t. képviselőtársam gyakorlatban ugy is meg fog tartatni, miután csakis egyes kivételekre nézve akarja a törvény megengedni, hogy ha csakugyan családi körülmények, vagy az illető korai fejlettsége vagy más körülmények, melyeket hamarjában felsorolni nem is lehet, lehetővé teszik az illetőnek azt, hogy ő magának, családjának és talán az iparnak is hasznára egy műhelyben mint tanoncz már űzhessen munkát, azt megtehesse és attól elzárva ne legyen. Azért kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés^) Steinacker Ödön: T. ház! Igen tudom méltányolni azon indokokat, melyek Zay t. képviselőtársamat indítványának megtételére indították, azonban magam is hiszem, hogy ez gyakorlatilag sok tekintetben keresztülvihető nem lesz. Részemről egy más körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat. Az iparágak igen különbözők : vannak olyanok, melyeket minden veszély nélkül egy 12 éves gyermek is kezdhet tízni, vannak olyanok is, melyek a testi erőt nagy mérvben veszik igénybe és ennélfogva igen kívánatos, hogy igen fiatal gyermekek ily iparágaknál ne alkalmaztassanak. Ugy hiszem, hogy a törvényhozás, a midőn