Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-339
230 339. országos Oés április 2. 1884. t. képviselő ur is el fogja ismerni, hogy ugy mint ma a gyáripar nálunk megindult, annak fejlődése mindenesetre kivánatos. Mert az igaz, hogy a gyáripar bizonyos concurrentiát csinálhat a kisiparosnak, de viszont, ha annak fejlődését nem fogjuk előmozdítani, nem azt érjük el, hogy ez által a kisipar nagyobb lendületet vesz, hanem azt, hogy előmozdítjuk a külföldi gyári termékek behozatalát és azoknak versenyzését a mi kisiparunkkal szemben. Egyik indok tehát az, hogy gyáriparunk fejlődését ne akadályozzuk. Már pedig, ha a gyári munkásokra nézve nagyon mcgnehezítenők azt, hogy önálló munkásokká legyenek, :.kkor vétenénk az ellen, a mire gr. Apponyi t. képviselő ur is figyelmeztetett, hogy t. i. a jelen viszonyok közt nagyon kell óvakodnunk attól, hogy a segéd önállóvá lételét akadályozzuk, akkor, mikor körülöttünk 3 talán közvetlen mellettünk is tapasztaljuk az ezzel járó viszszásságokat. De azt sem szabad feledni, hogy ez által, ha a gyármunkások helyzetét megnehezítjük, azoknak önállóvá lételét a szükségnél nagyobb mértékben korlátozzuk, ez által a magyar gyáripar fejlődésének tennénk igen nagy kárt, a mit bizonynyal senki sem akar. De vannak más körülmények, melyek szükségessé teszik, hogy a tanonezbizonyítványtól egyes esetekben eltekintsünk. Mert a gyakorlati életben a t. képviselő nr gyakran fogja látni, hogy a módosabb szülék gyermekei, kik eredetileg nem akartak iparosok lenni, szüleik halála, vagy szüleik vagyoni viszonyai kedvezőtlenebbé fordulta miatt nincsenek azon helyzetben, hogy felsőbb iskolákba mehessenek s igy eredetileg tervezett neveltetésüket azon irányban befejezhessék, melyben az megindult. Ha äz ilyenekre nézve megnehezítjük azt, hogy átmehessenek az iparra, akkor én azt hiszem, nem teszünk szolgálatot az ipar érdekeinek, mert az mindenesetre kivánatos, hogy az iparososztály tanultabb elemek fölvétele által emeltessék. Ha az ilyenektől azt fogjuk követelni, hogy hosszabb ideig segédkedjenek mint mások, ezekre nézve okvetlen megnehezítjük az ipari foglalkozásokra való áttérést. Ez pedig nem lehet a t. képviselő ur czélja. De végre figyelmeztetem, hogy azon ellentét által, melyet a küllőidről jövőkre méltóztatott felemlíteni, tulajdonkép épen azoknak nyújt előnyt, a kiket nem akar valósággal pártfogó szárnyai alá venni. A t. képviselő ur a külföldiekre nézve ugyanazon eljárást követeli, a melyet a hazaiaknak vagyis, hogy a külföldiek minden körülmények közt tanonczbizonyítványt mutassanak ki. Polónyi Géza: Csak öt évet! Láng Lajos: Ezt is elfogadom, mert ez egyre megy. Vegyünk tehát két iparost. Az egyik tanul Bécsben, a másik pedig Berlinben vagy Parisban. A bécsi nálunk válhat iparossá, mert ettől nem követeli az öt évet, ellenben a berlini vagy párisitói megköveteli azt, tehát akkor, midőn Bécsnek nem akar kedvezményt adni, kedvezményt nyújt a bécsi iparosoknak szemben a többiekkel. Részemről elfogadom Apponyi képviselő ur módosítványát. (Helyeslés a jobboldalon.) Győrffy PetÖ: (Felkiáltások: Holnap /) Ha méltóztatnak parancsolni, nézeteimet igen szívesen mondom el holnap. Elnök: Minthogy még hárman vannak felírva és az interpellatió beadásának ideje megérkezett, a tárgyalást a holnapi napon fogjuk folytatni s most Gröndöcs Benedek képviselő ur fogja interpellatióját megtenniGÖndÖCS Benedek (olvassa): Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz, a posta-takarékpénztárak behozatala és életbe léptetése iránt a képviselőház elé törvényjavaslat benyújtása tárgyában 1883-ik év május 8-án interpellatiót intéztem — miután még ez ideig választ a tisztelt minister ur nem adott — és a postatakarékpénztárak életbe valósítása az egész közgazdaság fejlődésére uagy befolyást gyakorol és az ország érdekkel várja, annál fogva kérem a tisztelt minister urat, legyen szíves a tisztelt házat válaszával felvilágosítani. Azért sürgetem ezen interpellatiómra a választ, mert minap olvastam, hogy a lajthántúli postatakarékpénztárakban egy évi fennállás ótal2 millió volt a forgalom és hogy ebből 6 millió frt maradt tényleg benn. Ez tehát azt igazolja, hogy a posta-takarékpénztárak a takarékosságra nélkülözhetetlenek, a mennyiben igen sok községben nincs takarékpénztár, de van posta. Ezzel tehát mód adatik arra, hogy a szegény emberek filléreiket kamatoztassák. Ezen oknál fogva kérem a t. minister urat, méltóztassék a posta-takarékpénztárak fellálítása iránt törvényjavaslatot benyújtani, vagy pedig felvilágosítást adni a t. háznak. Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendje a mai nap félbeszakított tanácskozásnak folytatása. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.)