Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-339

230 339. országos Oés április 2. 1884. t. képviselő ur is el fogja ismerni, hogy ugy mint ma a gyáripar nálunk megindult, annak fejlődése mindenesetre kivánatos. Mert az igaz, hogy a gyáripar bizonyos concurrentiát csinálhat a kis­iparosnak, de viszont, ha annak fejlődését nem fogjuk előmozdítani, nem azt érjük el, hogy ez ál­tal a kisipar nagyobb lendületet vesz, hanem azt, hogy előmozdítjuk a külföldi gyári termékek be­hozatalát és azoknak versenyzését a mi kisipa­runkkal szemben. Egyik indok tehát az, hogy gyáriparunk fejlődését ne akadályozzuk. Már pe­dig, ha a gyári munkásokra nézve nagyon mcgne­hezítenők azt, hogy önálló munkásokká legyenek, :.kkor vétenénk az ellen, a mire gr. Apponyi t. képviselő ur is figyelmeztetett, hogy t. i. a je­len viszonyok közt nagyon kell óvakodnunk attól, hogy a segéd önállóvá lételét akadályozzuk, ak­kor, mikor körülöttünk 3 talán közvetlen mellet­tünk is tapasztaljuk az ezzel járó viszszásságokat. De azt sem szabad feledni, hogy ez által, ha a gyármunkások helyzetét megnehezítjük, azoknak önállóvá lételét a szükségnél nagyobb mértékben korlátozzuk, ez által a magyar gyáripar fejlődé­sének tennénk igen nagy kárt, a mit bizonynyal senki sem akar. De vannak más körülmények, me­lyek szükségessé teszik, hogy a tanonezbizonyít­ványtól egyes esetekben eltekintsünk. Mert a gya­korlati életben a t. képviselő nr gyakran fogja látni, hogy a módosabb szülék gyermekei, kik eredetileg nem akartak iparosok lenni, szüleik ha­lála, vagy szüleik vagyoni viszonyai kedvezőtle­nebbé fordulta miatt nincsenek azon helyzetben, hogy felsőbb iskolákba mehessenek s igy erede­tileg tervezett neveltetésüket azon irányban befe­jezhessék, melyben az megindult. Ha äz ilyenekre nézve megnehezítjük azt, hogy átmehessenek az iparra, akkor én azt hiszem, nem teszünk szolgá­latot az ipar érdekeinek, mert az mindenesetre kivánatos, hogy az iparososztály tanultabb ele­mek fölvétele által emeltessék. Ha az ilyenektől azt fogjuk követelni, hogy hosszabb ideig segédkedje­nek mint mások, ezekre nézve okvetlen megnehe­zítjük az ipari foglalkozásokra való áttérést. Ez pedig nem lehet a t. képviselő ur czélja. De végre figyelmeztetem, hogy azon ellentét által, melyet a küllőidről jövőkre méltóztatott felemlíteni, tulaj­donkép épen azoknak nyújt előnyt, a kiket nem akar valósággal pártfogó szárnyai alá venni. A t. képviselő ur a külföldiekre nézve ugyan­azon eljárást követeli, a melyet a hazaiaknak vagyis, hogy a külföldiek minden körülmények közt tanonczbizonyítványt mutassanak ki. Polónyi Géza: Csak öt évet! Láng Lajos: Ezt is elfogadom, mert ez egyre megy. Vegyünk tehát két iparost. Az egyik tanul Bécsben, a másik pedig Berlinben vagy Pa­risban. A bécsi nálunk válhat iparossá, mert et­től nem követeli az öt évet, ellenben a berlini vagy párisitói megköveteli azt, tehát akkor, midőn Bécsnek nem akar kedvezményt adni, kedvezményt nyújt a bécsi iparosoknak szemben a többiekkel. Részemről elfogadom Apponyi képviselő ur módo­sítványát. (Helyeslés a jobboldalon.) Győrffy PetÖ: (Felkiáltások: Holnap /) Ha méltóztatnak parancsolni, nézeteimet igen szíve­sen mondom el holnap. Elnök: Minthogy még hárman vannak fel­írva és az interpellatió beadásának ideje megérke­zett, a tárgyalást a holnapi napon fogjuk folytatni s most Gröndöcs Benedek képviselő ur fogja inter­pellatióját megtenni­GÖndÖCS Benedek (olvassa): Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister úr­hoz, a posta-takarékpénztárak behozatala és életbe léptetése iránt a képviselőház elé törvényjavaslat benyújtása tárgyában 1883-ik év május 8-án in­terpellatiót intéztem — miután még ez ideig vá­laszt a tisztelt minister ur nem adott — és a posta­takarékpénztárak életbe valósítása az egész köz­gazdaság fejlődésére uagy befolyást gyakorol és az ország érdekkel várja, annál fogva kérem a tisztelt minister urat, legyen szíves a tisztelt házat válaszával felvilágosítani. Azért sürgetem ezen interpellatiómra a vá­laszt, mert minap olvastam, hogy a lajthántúli posta­takarékpénztárakban egy évi fennállás ótal2 mil­lió volt a forgalom és hogy ebből 6 millió frt ma­radt tényleg benn. Ez tehát azt igazolja, hogy a posta-takarékpénztárak a takarékosságra nélkü­lözhetetlenek, a mennyiben igen sok községben nincs takarékpénztár, de van posta. Ezzel tehát mód adatik arra, hogy a szegény emberek fillé­reiket kamatoztassák. Ezen oknál fogva kérem a t. minister urat, méltóztassék a posta-takarékpénztárak fellálítása iránt törvényjavaslatot benyújtani, vagy pedig felvilágosítást adni a t. háznak. Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. A hol­nap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendje a mai nap félbeszakított tanácskozásnak folytatása. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom