Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-339

339. országos ülés április 2. 1884. 219 vényt csináljuk. Minthogy pedig itt oly fogalommal állunk szemben, a mely gyökeret vert, ezt mindaddig megtartani vagyunk kénytelenek, mig ezt oly kifejezéssel nem helyettesíthetjük, a mely átment a gyakorlatba. Lehetne azt mondani, hogy ne használjunk új szót, hanem vegyük fel a tanuló és a tanítvány kifejezést. És ez egy ideig consideratio tárgyát is képezte, de azért nem lett elfogadva, mert a tanoncziskolákról többször van szó. Méltóztassék most felvenni, ha a tanuló kifejezést használtuk volna, akkor a tanoncziskolából lett volna tanulóiskola, melynek értelme felett homályban lennének sokan, ha csak hosszabb körülírás nem használtatott volna. Én tehát kérem a t. házat, hogy a tanoncz kifejezést minden nyelvészeti gyarlósága mellett is a ezélt tekintve megtartani méltóztassék. A mi azon niódosítványt illeti, a melyet Steinacker képviselő ur adott be, kérem a t. házat, hogy azt mellőzni méltóztassék, mert a 3. §-ra való hivatkozás ép oly szükséges, mint aa 1. és ?.-ra A képviselő ur utalt a 41. §-ra is. A 41. §-ban az ipar gyakorlatánál megkívántatik, hogy j'ogi személyek, ha ipart űznek, üzletvezetőt állítsanak. Ez a kötelezettség rájuk akkor is kiterjed, hogy ha ipart akarnak kezdeni, mert ekkor üzletvezetőt kötelesek állítani. A hivatkozás kihagyása tehát csak zavarra vezethetne. A mi pedig Bessenyei képviselő ur azon módosítványát illeti, a mely szerint, a ki ipart akar kezdeni, annak tőkét is kelljen kimutatni, kérem a t. házat, hogy azt két okból ne fogadja el. Az egyik az, hogy ez a legtöbb esetben illusoriussá válnék, mert ha valaki ipart akar kezdeni, az* atyafiától, vagy barátjától szerezne pénzt, a melyet vissza adna akkor, ha már az iparengedélyt megkapta. A másik pedig az, hogy ez veszélyes is. A jelen esetben ugyanis még azok is, a kik nem barátjai az iparkorlátozásnak, bizonyos fokig belementek a korlátozásba, azért, hogy megvédjék a gyöngét az erőssel szemben. De oda nem mehetünk, hogy a gyöngét a még gyöngébb rovására védve, a legszegényebbet sújtsuk leginkább ezen javaslattal, ez azt hiszem, nem lehet a törvényhozás feladata. A mi most azon módosítás illeti, a melyet hajlandó vagyok elfogadni, Vidliczkay képviselő ur módosítását a „csak" szóra vonatkozólag elfogadom azért, mert azon intentió, a mely ezen szónak beleszúrásával előmozdittatik, egyszersmind az én intentióm, hogy t. i. túlságosan ne korlátoltassék az ipar és túlságos sok oly foglalkozás ne vettessék qualificatió alá. Mert a t. képviselő ur javaslatának intentiója tulajdonképen az. Részemről a 4. §-t ezen változtatással ajánlom elfogadásra, a többi módosításokat pedig nem fogadom el. Teleszky István: T. ház! Nekem ezen szakaszhoz csak egy szerkezeti módosításom van, melynek czélja csupán az, hogy bizonyos kétely elhárittassék. Nevezetesen a fizetendő díjakra nézve a §. ugy intézkedik, hogy fizetendő Budapesten a bejelentésnél 10 frtnyi díj, 10 ezernél több lakossal biró városban 5 frt, más helyen 1 frt. E tekintetben kétely támadhat, mit akar ezen törvényjavaslat a „város" kifejezése alatt érteid, t. i. a város neve azon jogi értelemben, melyben azt a mi községi rendezésünkről szóló törvény elfogadja, t. i. törvényhatóságijoggal biró és rendezett tanácsú város; azzal pedig érteni akarja mindazon nagyobb helyeket, melyek az illető lakosszámmal bírván, mezőváros neve alatt fordulnak elő. Én úgy vagyok értesülve és ezt tartom helye snek, hogy a közgazdasági bizottságnak intentiója az, hogy nem épen azon esetleges körülmény, hogy valamely hely rendezett tanácsú város-e vagy nem, ezen jogot megnyerte-e vagy nem, fentartani kivánja-e vagy nem, hanem a lakosszámra fektetendő a súly és oly községek, melyek 10 ezer lakosnál többel bírnak, habár a törvény értelmében nem rendezett tanácsú városok, mégis mindenesetre e tekintetben ugyanazon tekintet alá kell hogy essenek, mint a városok. Nagyon természetes t. ház, mert a nagyobb díj fizetése nagyobb forgalomtól van függővé téve, a nagyobb forgalom tényezője pedig egyedül a lakosság nagyobb számában nyeri kifejezését. Hogy tehát ezen kételynek eleje vétessék, hogy kitüntetve legyen, hogy itt a törvény a „város" alatt nem azon technicai kifejezés értelmében vett várost érti, melyről a községi törvény intézkedik, hanem mindazon helyeket, legyenek bár törvényhatósági joggal biró városok vagy nagy községek, a melyek 10 ezer lakosnál többet bírnak, indítványozom, hogy az e részben indítványozott visszautasítás mellőzésével, melyhez részemről hozzá nem járulhatok, ezen szakasz azon módosítással fogadtassék el, hogy ezen szó után „városokban" tétessék „és községekben" ; mert akkor minden félreértésnek eleje lesz véve. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Telessty István által beadott módosítást). Deutsch Lipót: T. ház! A 4. §. szövegének világosabbá tételére és könnyebb megérthetése végett kívánok rövid módosítást tenni. A 4. §. ugyanis azt czélozza, hogy a tanulás és gyakorlat igazolása megtörténjék. Azonban a szövegből nem lehet határozottan tisztán kivenni azt, vájjon a gyakorlata tanonczévek lejárta után következik-e vagy sem. Én ugyan így értem a törvényt, intentiója ez is volt, sőt talán az indolásból is ezt lehet következtetni, habár az indokolás világosan nem mondja. Ezen okból, hogy félreértésre alkalom ne " OH*