Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-339
330, országos ülés április 2. 1SS4 217 Méltóztassék a gyakorlati életben képzelni, I miért volna szükséges az iparosnak, a ki mostanáig szóval bejelenthette szándékát, hogy azt ezentúl Írásban jelentse be. Miért volna szükséges, különösen a vidéken, a hol előre láthatólag nem fog a módosítás egyebet eredményezni, mint azt, hogy a i szegény iparos kénytelen lesz vagy a jegyzőhöz | vagy egy kontárhoz fordulni, vagy esetleg azon szolgabírói segéddel a kérvényt megcsináltatni, a ki eddig ingyen volt kénytelen a bejelentést jegyzőkönyvbe venni. Ennélfogva, miután képviselőtársam indokolta, hogy a javaslattal szemben számos új mcgterheltetés foglaltatik : én, mint olyan ember, a ki a gyakorlati életben foglalkozom, nem tudom eléggé ajánlani a t. képviselőháznak, hogy ezen követelményt, mely szerint írásban történjék a bejelentés, ne méltóztassék elfogadni. Gr. Zichy Jenő t képviselőtársam azt mondta, ez compromissum, ennélfogva ezt el kell fogadni. Azt is méltóztatott mondani, hogy okmányokkal kell felszerelni. Hát azon kérvényt nem ugyanazon ember fogja felszerelni, a jegyzőkönyvhöz nem lehet az erkölcsi és qualificationalis bizonyítványt becsatolni ? Ez egészen mechanicus munka és ha egyéb indokot nem tudott a képviselő ur felhozni ennek támogatására, minden esetre helyesen cselekszik, ha a szóbeli bejelentést pártolja, mert ez által az iparosok egy felesleges megterheltetéstől lesznek megmentve. Ajánlom Czirer képviselőtársam ebbeli indítványát elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr- Zichy Jenő: Hermán Ottó t. képviselőtársam indítványához kívánok szólni a tanoncz és segéd szókra vonatkozólag. Nem azért kívánom e két szót megtartani, ; mert a Bach-korszakból származik, hanem azért, mert ez bevett szó és az egész iparosvilágban divatkozik. Én tehát kérem a tanoncz és segéd szavak megtartását. Steinacker Ödön: T. ház! Egy értelmi incorrectségre vagyok bátor figyelmeztetni és módosítványt beadni. A 4. §-ban az mondatik, hogy az esetben, ha oly mesterség jelentetik be, mely természeténél fogva hosszabb gyakorlatot igényel, akkor köteles kimatatni az illető, hogy megfelelt az önálló gyakorlás 1., 2. és 3. §§-ban kivánt kellékeinek. Gondolható t. ház, hogy jogi személy is szándékozhatik ily ipart űzni, ettől pedig nem lehet követelni, hogy tanonczbizonyítványt mutasson fel, vagy kimutassa, hogy mint segéd valamely gyárban működött. Azonkívül a 3. §. felhozása szükségtelen is, mert az nem tartalmaz semmiféle kelléket, mivel a hivatkozás, hogy üzletvezetőt állítson, nem kellék s azt majd csak akkor fogja tenni, hogy ha jelentése semmi akadályba nem ütközik. Én tehát óhajtom, hogy a hivatkozás a KÉPYH. MAPiA 1881—84. XVI. KÖTIT. 3. §-ra, mint szükségtelen és mint értelmetlen dolog is, itt kihagyaseék. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt): „A 4. §. 3. sorában, „vagy 3." szavak hagyassanak ki." Lázár Ádám : T. képviselőház! Miután ezen szakaszhoz tegnap két rendbeli módosítás adatott be, még pedig az első Czirer Ákos, a másik Győrffy Pető, ma pedig Vidliczkay József és Hermán Ottó képviselőtársaim részéről, bátor vagyok erre nézve nézeteimet előadni, különösen azon szempontból, hogy ez által a tanácskozás és határozathozatal lehetőleg tisztáztassék. A mi Czirer képviselő ur módosítványának első részét illeti, hogy t s i. a bejelentés szóval is megtörténhessék, ez Polónyi t. képviselőtársam által annyira begyőzetett, hogy erre szót vesztegetni tovább felesleges, mert az, a mit gr. Zichy Jenő képviselő ur felhozott, hogy okmány melléklendő, az természetes, akár szóval, akár írásban történik, de maga a bejelentés szóval is történhetik és azon terhekkel szemben, melyek e törvényjavaslat ötletéből különben is fenyegetik az ipirosokat, kétségtelen, hogy a háznak kötelessége a lehető határozottsággal intézkedni. Czirer t. képviselőtársam módosítványának második része az igazolvány ingyenes kiadására vonatkozik. Ha tekintetbe veszszük azon terheket és azon bélyeg-kötelezettBéget, melylyel ez igazolványok kiadása jár és tekintjük a még fennálló 1872. törvényt, ez annál szükségesebbnek tűnik fel, mert a szakasz végén tervezett díjak, ha netán elfogadtatnának, meglehetősen busásan terhelik az iparosokat, ugy, hogy ez által azon költségek még nagyobbá válnának. A mi Győrffy Pető t. képviselőtársam módosítványát illeti, ez azt hiszem, teljességgel nem alterálja azon szándékot, hogyha netán az oktatási czélokra ezen díjak miühatlanul megszavaztatnának, különbség tétessék, még pedig épen a közgazdasági bizottsághoz visszautasítás folytán; mert vannak községek, melyek 10,000-nél nagyobb lélekszámmal bírnak, hogy ezek az 5 vagy 1 forintosok sorába sorolandók-e; ezt bizonytalanul hagyni és bővebb részletezés nélkül megoldani sem czélszeru, sem pedig nem gazdaságos. A mi Vidliczkay képviselő ur stylaris módosítványát illeti, ahhoz örömmel hozzájárulok. A Hermán Ottó képviselő ur által a „tanoncz és segéd" szavak helyett indítványozott kitételekre nézve megjegyzem, daczára annak, hogy az államtitkár ur azt mondta, hogy ez gyakorlatellenes, hogy valamint a tanoncz szó is a gyakori használat által lett czélszerűvé, ugy a Hermán Ottó képviselő ur által indítványozott mesterapród szó is idővel megszokottá fog válni. Bessenyei Ernő; T. ház! Én nem tartom elegendőnek azt, hogy a ki önálló ipart akar meg2á