Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-333
100 333- országos ülés mfrrcfius 26. 1884 a ház előtt fekszik, többoldalú. Egyik az, vájjon az 1880: VI. t.-cz.ben foglalt rendelkezésnek, a melyben elvileg meghatároztatok, hogy mily módon fedeztessenek a beruházások az occupált tartományokban, elég van-e téve a jelen törvényjavaslat által, igen vagy nem? Azt hiszem, mindegyikünk szerint elég. A másik az, hogy hozzájárulhatunk-e Magyarország szempontjából ahhoz, hogy ezen arány fogadtassék el a hozzájárulást illetőleg az osztrák örökös tartományok és Magyarország közt, mely proponálva van. Miután ezen arány a törvényjavaslat szerint is csak ideiglenes és ugyanezen arány, ugyanezen módozatok szerint fogadtatott elmar az 1883: I. t. -ez. -ben a broód zeniczai, illetőleg zenicza-szerajevói vasútnál, azt hiszem ezen arány ellen sem lehet kifogás. A harmadik kérdés, melyet Madarász József t. képviselő ur oppugnál, vájjon helyes-e egyáltalán ezen beruházást megtenni ? Első sorban is azt hiszem az ő argumentatiójának semmi practicus alapja nincs. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) A közös activákból Magyarországot illető rész, a mint tudjuk, még nincs meghatározva; de hogy ezen közös activáknak tisztán kamataiból fedeztetik igen judiciosus módon a vasút egész kiépítése és a kormány nem akar tovább menni és a tőkét igénybe venni, hanem tisztán ezen közös activák kamataiból előlegkép építi fel e vasutat, síz ellen valósággal senkinek, a ki egyáltalán Bosznia és Herczegovinának prosperálását szivén viseli, (Nagy mozgás balfelől) bocsánat, de Bosznia és Herczegovinának érdekét európai mandátum alapján kötelesek vagyunk szivünkön viselni. (Zajos ellenmondás balfelől. Helyeslés jobbról.) Bocsánatot kérek, igenis, a mandátum természetéből folyik és nekünk ez természetes kötelességünk. A kérdés csak az, hogy Magyarország érdekeit ne sértsük ez által. Sértjük itt a forgalom szempontjából? (Felkiáltások a szélső baloldalon: De sértjük ám!) Bocsánatot kérek, a forgalom szempontjából sem sértjük. Mert ezen vasút szolgál főleg a herczegovinai kivitelnek, a mely kivitel ez által a tenger felé könnyebbé tétetik. Igaz, hogy szerettem volna, ha Szerajevóból indult volna ki ez a vonal, akár a Románja Planinán át, akár a Neretvicza völgyön, a mely a Narenta völgygyei közvetlen Összeköttetésben áll és ez által Magyarország terményei közelebb jutottak volna Herczegovinához, mintsem a tenger felől. És itt kijelentem, hogy őszintén remélem, hogy ez a vasút, mihelyt pénzügyileg lehetséges lesz, folytattatni fog egészen fel Szerajevóig és igy ez által ez azérdekiskilesz elégítve. De a mostani 40 kilométer is segít a tenger felé legalább a legégetőbb szükségeken. Pénzügyileg volna terhére talán az országnak ? Egy körülményt elfelejtett a t. képviselő ur, azt nevezetesen, hogy e kamatoknak befektetése csupán csak időleges kölcsön Herczegovina és Bosznia részére, nem pedig végleg kidobott pénz. E kölcsön kamatjai, mint a tényleges tapasztalat is bizonyítja, megtérülni kezdenek. A zenicza-szerajevói vasútra nézve hivatalos tudomásunk van a kormány előterjesztéseiből, hogy ezen vasút az üzleti kiadásokon felül a múlt évben már tényleg bizonyos jövedelmet szolgáltatott be ezen kamatok visszatérítésére. Mindenki tudja, köztudomású dolog, hogy ezen vasútnak üzleti bevételei* meglehetősen, sőt mondhatni rohamosan emelkedtek és nem messze van az idő, a midőn a befektetett tőkét ez a vasút kamatoztatni fogja és igy ekkor a közös activáknak erre fordított kamata egyáltalán nem vesz el, visszatérül oda, a honnan vétetett, t. i. a közös activákhoz. Ne méltóztassanak tehát egy befektetést, a mely a közös activák kamataiból kölcsönképen adatik s mely kezd is kamatozni tényleg a közös activák javára, olyannak tekinteni, mintha ez Magyarország államkincstárából, a mely különben is jogilag egészen különböző pénz, ugy adatnék ki, hogy arra Magyarország többé nem számíthat. Tehát sem az alapnak jogi természete, sem az odaadásnak jogi természete, sem a sikerre való kilátás egyáltalában nem indokolják azt a felfogást, a melyet Madarász képviselő ur itt kifejezett és én valóban nem látok reá okot, hogy Herczegovina igényeinek ez alapon álljunk útjába. Arra kétségtelenül joga van Magyarország törvényhozásának belátása szerint intézkedni, hogy e tekintetben akár kevesebbet tegyünk, vagy tovább menjünk, mint a törvényjavaslat. De egyáltalában nem volna méltányos, e joggal oly szeszélyesen élni, hogy voltaképen minden igaz ok nélkül meggátoltassék Herczegovinának egyik jogos érdeke. A közös activák főleg vasutakba vannak fektetve, nem gáncsolható, ha kamatai is ugy helyeztetnek el. S miután a törvényjavaslatban igen judiciosusan van megállapítva az, hogy a közös activáknak csak kamatai fordítassanak erre a czélra: valóban, ily viszonyok közt természetes fejlődésök egyik főfeltételét elvonni az occupált tartományoktól, egyáltalán nem látnám indokoltnak. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Helfy Ignácz: Előttem szólott igen t. képviselőtársam meggyőzött arról, hogy mily fegyverekhez és ürügyekhez kénytelen az ember nyúlni akkor, mikor rossz ügyet véd. (Halljuk!) Azzal kezdte a képviselő ur, hogy hiszen tulajdonképen ez nem is áldozat a magyar kincstárra nézve, nem sérti a magyar érdeket. Miért ? ! Azért, mert a közös activák kamataiból fedeztetik.
