Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-310

74 310 országos ülés febrn&r 15. 1884. is az egyik városból a másikba eljutni alig lehet. | Ily körülmények közt és tekintve, hogy sokszor igen kevés értékekről van a perben szó, a herényieket a törvényszéktől megfosztani annyit tesz, mint a szegénynek lehetetlenné tenni a jogorvoslatot. De jogosnak is tartom a herényi törvényszéket és pedig azon súlyánál fogva, melylyel minden történeti fejlődmény bir. A politikus, a törvényalkotó nem helyesen cselekednék, ha a speciális merev dogmák után indulna. Nem tudnánk pl. helyeselni oly pénzügyi politikát, mely tisztán csak a fiscusi tekinteteket szemelné ki, mely nem volna figyelemmel a közgazdasági és egyéb tekintetekre; — nem tudnók az oly honvédelmi politikát sem helyeselni, mely csupán katonai, csupán védelmi szempontból indulna ki és semmi egyéb érdekre figyelemmel nem lenne. Ép igy nem tudom az oly jogszolgáltatási politikát sem helyeselni, (Halljuk!) mely tisztán a jogszolgáltatás merev követelményeinek megfelelve, semmiféle más helyzetre, sem közérzületre, sem jogosságra, sem méltányosságra tekintettel nem volna. Ha felvetjük azon kérdést t. ház, vájjon a herényi törvényszék megszüntetendő-e vagy sem, akkor egy körülményt nem szabad szem elől tévesztenünk és ezen körülmény az. hogy Serényben már évszázadok óta törvényszék létezik. És ily körülmények közt nagyon természetes, hogy a herényi törvényszéknek minden tekintetben más jelentősége van, mint péld. a karczagi törvényszéknek, a hol csak 1874. óta van, előbb pedig soha nem volt törvényszék. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a törvényszékek nemcsak jogszolgáltató közegek, hanem hogy azok oly tényezők is, melyek a közéletre minden tekintetben nagy befolyást gyakorolnak. És a törvényszékek ezen minőségénél fogva nem mindegy, vájjon tiz vagy száz esztendeig létezett már valahol törvényszék. A törvényszékek tagjai már hivatásuknál, de míveltségüknél fogva is a vidéki kis városokban bizonyos góczpontokat képeznek, melyek körül a társadalom csoportosul. Ha már most azokat a góczpontokat onnan kitépjük, oly decompositiónak teszszük ki az egész társadalmat, melyet valóban nem lehet egyhamar orvosolni. A jászberényi törvényszéknek történeti jogosultsága azon kapcsolaton alapszik, a mely a törvényszéknek mint institutiónak és a jászsági közéletnek évszázadon át folytatott együttléte folytán természetszerűleg kifejlett. De jogos más tekintetben is, még pedig tisztán materiális okoknál fogva a herényiek kivánata; jogos azért, mivel a j'ászberényiek egy törvényszékhez való j ogukat j óf ormán pénzzel megvásárolták. S a midőn ezt mondom, nem gondolok arra, a mi a múlt ' | században történt; nem refleetálok arra, hogy a kerület egy izben el volt zálogosítva, más izben örök áron el volt adva s hogy mindkét esetben maga a kerület volt kénytelen az ország helyett a váltságösszeget megfizetni. Csak a 70-es évekig megyek vissza az utolsó megyerendezésig, a mikor a jász-kán kerületek megszűntek, akkor Jászberény városa a kerületi közházat azon czélra s azon világos kikötéssel vette meg, hogy azt örök időkre törvényszéki használatra szentelendi. Ezen czímen, még pedig a kormány beleegyezésével és jóváhagyásával 200,000 frtnyi adóssággal terhelte meg magát és ezen az áron vásárolta meg azt az épületet, a melyet ismét a kormány hozzájárulásával oda adott törvényszéki czélokra, minden visszteher nélkül, örökre. És ha a t. minister ur ezt kevesli, bátor vagyok őt ismét egyik indokára figyelmeztetni, melyet a szolnoki törvényszék mellett felhozott. 0 ugyanis az indokolás 6-ik lapján említi, „hogy nem volna méltányos a szolnokiaknak azon áldozatát figyelmen kivül hagyni, a melyet ők a felállítandó törvényszék alkalmából már is megtettek." Ezen u. n. áldozatról fogok még szólni, de itt csak azt kérdem a t. minister úrtól, hogy ha nem méltányos figyelmen kivül hagyni azt, a mit Szolnok városa tenni szándékozik: méltányos-e figyelmen kivül hagyni azt, a mit Jászberény városa sokkal nagyobb mérvben tett, mint Szolnok városa tenni szándékozik ? Azt hiszem, hogy nem is méltánytalanság s hogy erre még erősebb nevet is lehet használni; mert nem szabad szem elől tévesz tenünk, hogy az, a mi történt, a kormánynak jóváhagyásával történt. Felhozható a jászberényi törvényszék fentartása mellett még egy más nyomós érv. És ez a pénzügyi érv, melyre bátor vagyok a t. ház figyelmét különösen felhívni. Mint minden intézkedésnél, a mit tenni szándékozunk, pénzügyi helyzetünknél fogva kénytelenek vagyunk számítani, hogy mibe fog az kerülni és a mit mindig teszünk, azt hiszem helyes, ha most is teszszük, t. i.: állítsuk fel a bilance-ot és nézzük, mit kapunk és mit adunk az esetben, ha a jászberényi törvényszéket megszüntetjük. Először is kapjuk azt, hogy két törvényszék helyett egynek a költségeit fog kelleni viselni. Ez tény és e mellett némi megtakarítás csakugyan eszközölhető; mert azt nem lehet kétségbe vonni, hogy egy törvényszéknek fentartása kevesebbe kerül, mint két törvényszéknek a fentartása. Az e czímeni megtakarítás azonban a szakértők nézete szerint nem tehető többre, mint körülbelől 5 ezer forintra. Ezenkívül megkapjuk azt, a miről épen most szóltam, a mit Szolnok városa ajánlott fel, ' t. i. a törvényszék számára épületet és a vizsga-