Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-310

810. országos ülés február 15 1884 71 nyegen levő javaslat különböző intézkedéseket tartalmaz, a melyek azonban abban egyeznek meg, hogy mindannyian az igazságügyi és bírósági szervezetre vonatkoznak. Miután ezen javaslat egymástól eltérő önálló intézkedéseket foglal magában: engedje meg a t. ház, hogy én mindjárt az általános vita alkalmával az egyes intézkedésekre kiterjeszkedjem, illetőleg azon álláspontot felvilágosítsam, melyből az igazságügyi bizottság ezen intézkedések megbirálásánál kiindult. (Halljuk!) Ezen törvényjavaslatnak első intézkedése azt tartalmazza, hogy az 1875. évi XXXII. t.-czikkben foglalt azon intézkedés, mely szerint a bíróságok végleges rendezése 3 év alatt lett volna foganatosítandó, oda módosittassék, hogy a járásbíróságok és törvényszékek rendezése a királyi táblának decentralisatiójával egyidejűleg vétessék foganatba. Az igazságügyminister ur ezen intézkedésében sem határozott álláspontot nem mondott ki, sem azt nem jelezte, hogy a kir. törvényszékek és járásbíróságok végleges szervezése hogyan vétessék foganatba. Az igazságügyi bizottság ezen hiányt pótolni akarván, azon módosítással toldotta meg az 1. §-í, hogy a kir. tábla decentralisatiójával lehetőleg egyidejűleg történjék a járásbíróságok és törvényszékek végleges szervezése és hogy ezen végleges rendezés öt év alatt vétessék foganatba. A második lényeges intézkedés foglaltatik a javaslat 2. §-ában s ez abból áll, hogy az igazságügyminister ezen 2. §-ban a karczagi és jászberényi törvényszékek megszüntetését hozta javaslatba s ezek helyébe Szolnokon véli a törvényszéket felállítandónak. Az igazságügyi bizottság ennek ellenében azon módosítást tette, miszerint a szolnoki törvényszék állittassék fel, {Helyeslés a szélső halon) de egyúttal Jászberényben is maradjon meg a törvényszék. (Helyeslések a bal- és szélső halon). Az indokok, melyek az igazságügyi bizottságot vezérelték, következők. (Halljuk f) Az ig ügyi bizottság nem zárkózhatott el azon nehézség elől, mely ily partialis érdekek érintésénéi mindenkor mutatkozik s tény az, hogy a végleges szervezés alkalmával sok partialis érdek fog sérelmet szenvedni; tény az, hogy a partialis rendezés csakis sürgős esetekben vehető foganatba. De épen a jelen esetben ugy van meggyőződve az igazságügyi bizottság is, hogy Szolnokon egy törvényszék felállítása a legsürgősebb szükség; (Általános helyeslés) mert az igazságügyi bizottságnak bemutatott adatok bizonyítják, hogy a ksrezagi és jászberényi törvényszékek jelenlegi területén fekvő községek is mindinkább Ssolnokfelé gravitálnak. Szolnokról Karczagra annak idején a törvényszék azért tétetett át, mert az volt contem; piálva, hogy Karczag Kunmegyének főhelye lesz; miután azonban időközben a törvényhozásnak bölcs intézkedése szerint Jász-Nagykun-Szolnokmegye alakult és ennek székhelye Szolnok lett: azon indok is, mely Karczag városát annak idején törvényszékkel ruházta fel, elesett és most Szolnok mellett harezol az, hogy Szolnok levén ezen nagy megyének székhelye, az láttassék el törvényszékkel. (Általános helyeslés.) De tudvalevő dolog a t. ház valamennyi tagja előtt, hogy Szolnok városa egyike azon magyar városoknak, melyek kereskedelmi és közlekedési tekintetben nagyon emelkedtek; góczpontja az egész megyét átsugárzó vasutaknak; továbbá culturalis tekintetben, lakhatás, neveltetés szempontjából nyújt annyi biztosítékot, hogy a törvényszék tagjainak igényei e tekintetben kielégítve lesznek. S hogy csak még egy adatot hozzak fel, megemlítem a t. ház előtt, hogy teszem Szolnok városában a posta-pénzforgalom 20 millió frtot tesz, míg Karczagon V* millióra alig megy. Szolnok városában a három takarékpénztár forgalma közel 20 millió frt, Karczagon 1 millió. Mindezek oly adatok és tényezők, a melyek a mellett harczolnak, hogy Szolnok városa láttassék el törvényszékkel és Karczag attól essék el. A mi azonban a jászberényi törvényszéknek meghagyását illeti, azt az igazságügyi bizottság tisztán azon egy szempontból gondolta fentarthatónak, mert a mint már jelezni bátor voltam, nem akarja a jelenleg fennálló viszonyokat bolygatni és mert Jászberény városa régen bír törvényszékkel és azt jelen állapotában oly anyagi áldozatokkal tartotta fenn, (Helyeslés a szélsőbalon) a melyek némileg méltányossági szempontból követelik, hogy Jászberényben a törvényszék a végleges rendezésig meghagyassák. (Helyeslés a szélsőbalon:) Ehhez hozzájárul, hogy Jászberény város culturalis szempontból is fejlődésnek indult és a törvényszék tagjai társadalmi tekintetben az igényeknek megfelelőleg élhetnek. A mi ezen javaslatnak harmadik lényeges intézkedését illeti, hogy t. i. a járásbíróságok száma szaporittassék tízzel, ezt az igazságyi bizottság magáévá tette és elfogadta, mert tény az, hogy igen sok vidéken a közlekedési és kereskedelmi forgalom annyira növekedett, hogy az ottani viszonyoknak megfelelően, járásbíróság felállítása szükséges, Az igazságügyminister ur beadott indokolásábaa részletezte ezen járásbíróságok székhelyeit is és kijelentette a bizottságban és ugy hiszem, ki fogja jelenteni a képviselőházban is, hogy ezen helyeken fogja azon járásbíróságokat felállítani. Ebben a bizottság megnyugodott és nem kívánta a székhelyeknek a törvénybe való iktatását azért, mert a járásbíróságokra nézve általában ez a törvénybe jelenleg beiktatva nincs. Ezen okoknál fogva ajánlom a t. háznak az