Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-309
309. országos ölés fel;rt:ár 12. 1884. Q~J Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak a 4-ik §-koz beadott módosítványhoz kívánok szólni s igen kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt ugy a mint van, elfogadni. A középítészeti tanácsban a városi főmérnök, és a városi építészeti bizottság előadójának jelenléte helyes, felvilágosítások megadása végett; de akkor, mikor a legtöbb esetben az ő általok tervezett munkálatok felett kell határozni, hogy szavazattal biró tagjai legyenek a tanácsnak: az már csakugyan helytelen volna. Kérem tehát az eredeti szöveg; megtartását. (Helyeslés jobboldalon.) Szederkényi Nándor: T. ház! Ez az indokolás, melyet a t. ministerelnök ur mondott, egyáltalán meg nem áll. Hisz institutiónknak minden vonalán ugyanazzal találkozunk, ami Hermán Ottó t. képviselőtársam által indítványoztatik. Hisz akkor a közigazgatási bizottságnak tisztviselő tagjai, ezen elvnél fogva egyszerűen onnan ki volnának küszöbölendők, mert ott az adófelügyelő, a tanfelügyelő, az árvaszéki, elnök stb. mind ugyanazon ügyben szavaznak, a mely az ő kezükön megy keresztül. Ha tisztán ez az indok, a melynél fogva a ministerelnök ur ellenzi a módosítást, akkor én azt mondom, hogy Hermán Ottó képviselőtársamnak teljesen igaza van és módosítványát el kell fogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Tibád Antal előadó: T. ház! Én, mint a közigazgatási bizottság előadója szemben, azon módosítványnyal, melyet a 4. §. 2. bekezdésére Hermán Ottó képviselő ur benyújtott, szintén az eredeti szöveg fentartását kell, hogy kérjem. Ré szemről egyfelől egyetértek azzal, a mit a ministerelnök ur mondani méltóztatott, hogy t. i. a két városi képviselő, t. i. az előadó tanácsnok és városi főmérnök azért ne bírjanak szavazati joggal, mert a legtöbb esetben az ő munkájukról van szó. Azért, mert más esetben történik, hogy pl. a közigazgatási bizottságban az egyes szakelőadók a saját maguk által készített munkálatokra nézve szavazati joggal birnak, ezt a czélt, a mely a középítészeti tanács felállításának egyik czélját képezi, hogy a város újra építésénél és rendezésénél az állami érdek is lehetőleg kifejezésre jusson, sokkal inkább hiszem elérhetőnek az eredeti szöveg megtartása által. Mert ha ezen két városi tisztviselőnek szavazati jog adatnék, ennek folytán a localis elemeknek, miután a bizottság tagjai közül három választott, teljes többsége lenne a tanácsban és igy igen sokszor, mint ezt mindenki tudhatja, a kinek alkalma volt gyakorlatileg tapasztalni, hogy az ily ügykezelés hogy megy, a tanácsban az állami érdekek rovására határoznának. Én tehát kérem a t házat, hogy méltóztassék a módosítvány mellőzésével az eredeti szerkezetet megtartani. [Helyeslés jobbfelöl) Elnök: T. ház! A 4. §-hoz Hermán Ottó képviselő ur egy módosítványt adott be, a mely szerint e szakasz második kikezdésében e szavak : „de szavazati jog nélkül" kihagyassanak. A szakasz első és harmadik bekezdése nem támadtatván meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A második bekezdésre nézve kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt változatlanul az eredeti szerkezetben megtartani, igen vagy nem? A kik változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a második bekezdést a bizottság szövegezése szerint fogadta el és igy a módosítvány elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa az 5— 18. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 19. szakaszt). Rakovszky István előadó: T. ház! A t.ház időközben az 1884-ki állami költségvetést tárgyalta s annak egyes tételeit elfogadta. E 19. szakasz, mely az első szakaszban említett munkálatok teljesítése végett egy ideig még Szegeden hagyandó közegek költségeit a jövő évi államköltségvetésben eíőirányoztatni rendeli, tárgytalanná s illetőleg feleslegessé vált. Az ezen szakaszban foglalt utasításra e szerint nemcsak szükség nincsen, hanem ázat, háznak már meghozott határozataival szemben helytelenül volna utólag alkalmazva, miért is a pénzügyi bizottság ezen 19. §-t egészen kihagyatni véli. Önként következik ebből, hogy az utolsó, 20. §. ennek megfelelőleg 19. §-ként lesz számozandó. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak beleegyezni, (IIelyeslés) a 19. §. kihagyatik és igy a következő szakasz 19. számot kap. Rakovszky István jegyző (olvassa az éiöiu 20., most 19.§-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatiJc). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végmegszavazása a közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése Szeged városának az 1880: XX. t.-czikkben létesített kölcsönalap igénybevételére kitűzött határidő meghosszabbítása tárgyában benyújtott kérvényéről. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatnak venni, (Felolvasottnak veszszük!) akkor a tanácskozást megnyitom. Első szó az előadót illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az 1880: XX. t-czikkben volt megszavazva a kölcsön, mely a Szeged városi lakosok számára építés czéljából rendelkezésre bocsáttatott. Ezen összeg 4 évi időszak alatt állott a szegedi polgárok rendelkezésére és most abból megmaradt 250 — 300 ezer frtnyi összeg. A város közönsége most azt kéri a háztól, hogy noha a kitűzött határidő, sőt még a meghosszabbított határidő is lejárt, mindamellett is tartassák tovább is nyitva a kölcsönnek még megmaradt része, mig az egészen kimeritte9*
