Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-309
6g S09. országos ülés február 12. 1884. bizonyos átmenetre van szüksége. Először is biz- j tosíthatom a t. képviselő urat, hogy ott a közigazgatás azon idő alatt nem zsibbadt meg, hanem ellenkezőleg, ha valamikor nem volt ideje megzsibbadni, ekkor nem volt; sőt inkább annyi tevékenységet fejtett ki, mint soha. S bátor vagyok megjegyezni, hogy igaz ugyan, hogy az 1879: XX. törvényczikk a királyi biztost rendkivíili hatáskörrel és hatalommal ruházza fel, de majdnem öt évi működésem alatt soha nem volt alkalmam ezen kivételes hatalmat gyakorolni és igy absolut hatalommal Szegeden soha semmi nem eszközöltetett. Ezeket kívántam megjegyezni. (Elénk és tartós helyeslés jóbbfélöl) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni az 1879. évi XX. t.-cz. hatályának megszűnése után Szeged sz. kir. városában szükséges átmeneti intézkedésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a czímet és az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 3. §-t). Rakovszky István előadó: T. házifA közigazgatási bizottság felolvasott szövegezése ezen szakasznál, mely azt tárgyalja, hogy az érintett kölcsönkamat és tőketörlesztési járadékát Szeged város csak az 1885. évtől fizetendi, figyelmen kivül hagyja azt, hogy az 1880 : XX. törvényczikk alapján engedélyezett 5Y* millió frtnyi kölcsönkamat és tőketörlesztési évi járadékát, melynek fizetésére a törvényjavaslat Szeged városnak újabb egy évi halasztást engedélyez, az 1884. évben a kincstár előlegezendi; valamint hiányzik az ekként előlegezendő összeg elszámolási és fedezési módjának megállapítása; miért is a pénzügyi bizottság részéről van szerencsém kérni a t. képviselőházat, hogy a 2. §-nak a közigazgatási bizottság által javasolt szövegéhez új bekezdés gyanánt még a következő szöveget csatolni méltóztassék: „Ezen intézkedés következtében az 1884. évi kamat- és tőketörlesztési járadékot a kincstár fedezendi. Az ezen czélból előlegezendő 330,000 forint, az 1884. évi költségvetés átmeneti kiadásainak III. fejezete alatt külön czímen lesz elszámolandó — s fedezete az 1884. évi államköltségvetésről szóló törvényczikk 4. § ában megállapított módon hitelművelet útján lesz eszköziendő. u Elnök I T. ház! A második szakasz szövege nem támadtatott meg, hanem a pénzügyi bizottság ahhoz egy pótlást javasolt, mely jelentésében is ki van fejezve. Méltóztatik-e a t. ház azt elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az I elfogadtatik és igy a 2.§. végére külön bekezdésben be fog illesztetni. Rakovszky István jegyző (olvassa a 3 t §-t. a mely éezrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 4. §-t). • Herman Ottó: T. képviselőház! Már az általános tárgyalásnál kifejezést adtam annak, hogy a 4. §-nál egy módosítványt fogok ajánlani, sőt jeleztem is már előre, hogy indítványomnak az lesz az értelme, hogy a köaépítészeti tanácshoz beosztott városi tanácsnok és városi mérnök szavazási joggal birjon. Ez absolute nem alterálhatja a bizottság functióját, ha ezen két közeget, mely hivatásszerűen köteles a város ügyeivel foglalkozni, azokat alaposan ismeri, ä tanácskozásban szavazatjog illeti. Ennél fogva ezen szakaszt akkép kívánom módosítani, hogy a második bekezdésben ezen szavak „de szavazati jog nélkül" hagyassanak ki, a miből következik, hogy e két közeg is szavazati joggal fog birni. És minthogy már felszólaltam, legyen megengedve, hogy gr. Tisza Lajos képviselő urnak elmondott szavaira egynéhány megjegyzést tehessek. A t. képviselő ur azt méltóztatott felelni az én szavaimra, hogy nincs tudomása arról, hogy Szegeden túlságosan sok lakás állna üresen. Nekem absolute nincs jogom ahhoz, hogy ezt kétségbe vonjam annyiban, hogy a t. képviselő urnak nincs róla tudomása; de viszont, azt hiszem, ősem fogja kétségbe vonni azt, hogy nekem viszont tudomásom van, hogy ott sok lakás áll üresen, mert ez állandó panaszát képezi az ottani háziuraknak. A mi a külföld s egyszersmind —- méltóztassék megengedni — a magyar parlament értesítését illeti, én ezt a dolgot ugy fogom fel, hogy ha a kir. biztosságra nézve egyszer beállott az az időpont, hogy kimondatik, hogy immár functiója beszüntethető : akkor mindenesetre a munkálatok bizonyos része befejeztetett, szóval a kir. biztos ott szükségtelenné lett s akkor nagyon érthető — legalább az én szempontomból — hogy a kir. biztos a maga működéséről, tevékenységéről adjon egy kerekded képet. Mert a mi a kiállításokra nézve mondatott, én azt mérnöki, építészi szempontból nagyon érdekesnek tartottam és valahányszor csak alkalmam volt, megszemléltem. De a mi a külföld értesítését röpiratokban illeti, azt gondolom, hogy akkor, midőn egy nemzet törvényhozása egy város újjáépítését ésreconstrnctióját decretálja és mindennel keresztül viszi, a külföld ne röpiratokban értesíttessék, hanem egy parlamenti actióval, a mely nemcsak Magyarországnak, hanem az egész külföldnek tudomására szolgál. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez volt az, a mit a t. képviselő úrral szemben megjegyezni akartam.