Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-309
62 309. országos filés február 12. 1881. szentesítés alá terjesztetik, lesz talán a hónapnak 24. vagy 25-ke. Mire a törvénytárban megjelenik, akkor márczius elsejére nem lehet érvényben a törvény, pedig különösen az 1868-ki véderő-törvénynek 7. §a azt rendeli, hogy az ujonezozás minden évben márczius elsején megkezdessék. De azon naptói fogva, mikor a törvény szentesítést nyer, azon napig, mikor az ujonczozásnak meg kell kezdetni, a megkívántató 15 nap nem fog eltelhetni. Azért bátor vagyok a t. háznak figyelmébe aján lani, hogy nem lehetne-e a törvényjavaslat 3-ik szakaszát ekkép módosítani: ezen törvény kihirdetése napján azonnal hatályba lép s végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. Ezt ajánlom a t. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Tischler Vincze előadó: T. ház! Azt hiszem, tekintettel az idő rövidségére, mely bennünket a sorozástól elválaszt, a t. minister ur módosítása mindenesetre elfogadandó. {Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur módosítását elfogadni? (Elfogadjuk!) A harmadik szakasz e módosítással fogadtatott el. A törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közigazgatási bizottság 287. sz. alatti s a pénzügyi bizottság 490. szám alatti jelentése, Azt hiszem, a t. ház a jelentéseket felolvasottaknak méltóztatik tekinteni, (Helyeslés) s igy az első szó a bizottsági előadót illeti. Tibád Antal előadó: T. ház! Az is79: XX. t.-cz. megalkotása folytán a Szeged szab. kir. városba kiküldött kir. biztos kiküldése, mint tudni méltóztatnak, a múlt 1883. évi deczember 31-én megszűnt. A munkálatok azonban, a melyek a kormánybiztos által Szeged város újraépítése és rendezése tárgyában megindittattak és folytattattak, kivált pedig azon munkálatok, a melyek az 1880. évi XVII. t.-cz. l.§-ában vannak felsorolva s a melyeknek keresztülvitele hasonlókép a kormánybiztosra bízatott, idáig befejezve nem lettek. Ezen munkálatoknak minél gyorsabban eszköziendő czélirányos befejezése és az ezen munkálatokkal összefüggő leszámolási kérdéseknek lebonyolítása szolgál első sorban kiindulási pontul a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat benyújtásához, minthogy ezen munkálatokat és számadásokat a jelenlegi stádiumban az eddigi közegek kezelése alól elvonni és új közegekre bizni tetemes nehézségek, hátramaradások és zavarok okozása nélkül nem volt lehetséges. A törvényjavaslat első szakaszában foglalt pár hóra szóló, tehát nagyon is átmeneti természetű intézkedéseknél fogva Szeged szab. kir. városának az 1870: XLII. t.-ez. 43. §-ában gyökerező intézkedési és határozathozatali joga még néhány hónapig felfüggesztve lenne, minek folytán a közmunk;iés közlekedési niinisterium, illetőleg a kormány és Szeged városa közt azon időre megint csak azon viszony létesíttetnék, a mely korábban a kir. biztos és Szeged városa közt fennállott. Ez pedig t. ház, azt hiszem, teljesen indokoltnak és igazoltnak tekintendő. A törvényjavaslat második főczélját képezi Szeged szab. kir. város további tervszerű kiépítésének biztosítása. E feladatot a törvényjavaslat a középítési tanács felállítása által czélozza megoldani, a mely a városi főispán elnöklete alatt, három a városi bizottság által saját kebeléből választott és három a minister által kinevezett, összesen tehát az elnökkel együtt hét tagból állana és a mely egyelőre tíz évre állíttatnék fel. Ezen tanács hatásköre részint bíráskodás, részint felügyelői és ellenőrzési, részint pedig intézkedési jogokat foglalna magában. A középítészeti tanács bíráskodási hatalmat és jogot gyakorolna az építés körül felmerülő mindazon vitás kérdésekben és más ügyekben, a melyekben másodfokúlag ez idő szerint az 1876: VI. t.-cz. értelmében a közigazgatási bizottság van hivatva határozni. Felügyelői és ellenőrzési jogot gyakorolna ezeken kivül a város szabályozása körül felmerülő kérdésekben és minden köz- és magánépítkezési kérdésekben. Hogy pedig ezen hivatásának eleget tehessen, a város közegei és hatóságai által e részben hozandó határozatok és intézkedések a törvényjavaslat értelmében végrehajtás előtt közlendők lennének a középítészeti tanácscsal és csak akkor lennének végrehajthatók, ha azok a középítészeti tanács részéről is elfogadtattak. De t. ház, volt szerencsém már érinteni, hogy a középítészeti tanács intézkedési jogokat is gyakorolna, a mennyiben az ezen törvényjavaslat által létesíttetni tervezett építési alap felett, a belügy minister ium felügyelete mellett, szintén ezen hatóság lenne hivatva intézkedni. Az építészeti alap létesítése szintén egyik czélját képezi ezen törvényjavaslatnak és ezen alap, ha Szeged városában és Újszegeden az 1881: XVII. t.-cz. folytán eszközölt kisajátítások következtében a város birtokába jutott és múlt évi deczember 31-ig még el nem adott telkekből — melyeknek értéke, mint az indokolásból kitűnik, ez idő szerint 6(0,000 frtra lenne tehető — illetőleg az ezen telkek későbbi értékesítéséből előálló összegben állana. Ezen építészeti alap gyarapodást nyerne még némely csekélyebb jelentőségű más forrás által, melyek a törvényben szintén fel vannak sorolva. Az építési alapot a középítészeti tanács intézkedése és felügyelése mellett a város házi pénztári hivatala kezelné. Abból mindenekelőtt fedezendők volnának a középítészeti tanácsnak nagyon is csekélyre menő kezelési költségei, az építési alapnak ezután még rendelkezésre álló része kizárólag városi szabályozási munkálatokra i
