Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-309
309. országos ülés fordíttatnék olyformán, hogy az építészeti tanács | a belügyministerium előleges engedélyével, ily czélokra a városnak esetről esetre segélyt ád. Meg kell emlékeznem még t. ház, a törvényjavaslatnak egy másik lényeges intézkedéséről is, mely a 2. §-ban foglaltatik s melynél fogva Szeged szab. kir. városnak az 1880: XVII. t.-cz. alapján engedélyezett 5 és fél milliónyi kölcsön kamatés tőketörlesztésének ez évi járadéka, melynek fizetése a folyó évi január í-én az 1882: VII. t.-cz. 2. §-a szerint esedékessé vált, egy évre elhalasztatnék és igy csak 1885. január 1-én válnék esedékessé. Ezen intézkedésnek a törvényjavaslatba való felvételére a ministerelnök urnak a közigazgatási bizottságban tett azon kij'elentése birta a bizottságot, hogy Szeged városa pénzügyei — miután a városi pénztárra, az újabb időben végrehajtott kövezési és más városi szabályozási munkálatok folytán tetemes kiadások hárultak — ezen intézkedés nélkül előbb-később könnyen zavarba jöhetnek s annak rendbehozatala később kétségkívül sokkal többe kerülne az államnak, mint a menynyit ezen egy évi halasztás róna a kormány vállaira. Ezeknek rövid felemlítése mellett fentartván a jogot, hogy az egyes szakaszoknál — kivált a közigazgatási bizottság által az eredeti törvényjavaslat egyes szakaszain tett, többé-kevésbé lényeges módosításokat illetőleg, a mennyiben szükségesnek mutatkozik, a részletes tárgyalásnál a szükséges felvilágosításokat megadhassam, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Herman Ottó: Én azzal a kijelentéssel kezdem, hogy én nem zárkózhatom el az elől, hogy egy éveken át Szegeden fennállott rendkívüli állapottól, rögtön minden átmenet nélkül egy más állapotba nem lehet átmenni. Én ennélfogva kijelentem, hogy magam is meg vagyok győződve az átmeneti intézkedések szükségességéről. Azonban nem csak pártállásomnál, hanem a dolog természeténél fogva is, minthogy egy rendkívüli állapotba helyezett municipium, melyben egy királyi biztos absolut hatalmat gyakorolt, a közigazgatási közegeknek functiója mindenesetre zsibbad: én épen abból a szempontból, hogy ezen megzsibbadás megszűnjék és a municipium minél hamarabb ismét felvegye önkormányzati functióját, szóval a maga életét normális körülmények és viszonyok között folytathassa, igen soknak látom azon hatalmat, melyet ezentúl a t. ministerium magának Szegedre vonatkozólag vindicál. Ugyanis már magában az első szakaszban a leghatározottabban kifejeztetik az, hogy noha a királyi biztosság, tehát a rendkivüli állapot megszűnt, ezen rendkivüli állapot mégis továbbra is meg lesz teremtve az által, hogy ki mondatik a február 12. 1884. (53 szakaszban, hogy királyi biztosság helyébe a ministerium lép és ő tulajdonképen azon viszonyban lesz a ministeriummal, a melyben volt a rendkivüli körülményekre való tekintetből a kir. biztos (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) Egyáltalában t. ház, a többi szakaszokon is mindenütt meglátszik az, hogy csak a középítési bizottságot említsem, hogy előre ki van csinálva, hogy a ministerium az ő befolyását a kinevezett többségekre óhajtja alkalmazni. Van egy szakasz benn épen a középítési bizottságra vonatkozólag, a hol épen azon szakközegek, kik hivatásszerűen kötelesek Szeged ügyeivel foglalkozni, mint hozzá értők megtüretnek ugyan, de szavazási joggal nem ruháztatnak fel, sőt még az elnökhelyettes is kinevezésnek vettetik alá. Hát én igen jól tudom, hogy én ezekkel szemben hiában venném fel a harezot: ezen törvényjavaslat meg lesz szavazva és el lesz fogadva. Szól ez a jövőre általánosságban. Én óhajtottam volna, hogy tekintettel arra a készségre és lelkesedésre, melylyel a magyar nemzet Szeged városa érdekében minden áldozatot meghozott, pedig akként, hogy a nemzet törvényhozása soha másként mint egyhangúlag szavazta meg az illető dolgokat, hogy ezen törvényhozás és illetőleg a nemzet, sőt a külföld is, mely oly nagy részvétet tanúsított Szeged irányában, részesült volna a királyi biztosság részéről azon figyelemben, hogy működéséről egy kerekded képet kapjon, mely a munkálatok összeségét, azoknak természetét, jövőre való irányzatát legalább tudatta volna velük; mert ezt csakugyan csupán igy kifejteni, a mint eddig lett kifejtve, hogy épen a megszavazott költségek hovafordításáról legyen a képviselőháznak tudomása, ezt részemről nem tartom elégségesnek, (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon) mert a törvényhozásnak joga van ahhoz, hogy tudja meg nem csak épen számszerű, arithmeticai részét a munkálatnak, hanem tudja abban a tekintetben is, hogy ott egy nagy nemzeti czélra való hivatkozással egy város újjá teremtése és reconstructiója foganatositatott. (Helyeslés a szélső daloldalon.) Ki akarom fejezni t. ház, én azt, hogy eltekintve attól, hogy nekünk ily kerekded képünk az egész reconstructióról és a jövőről nincsen, már maguk a most meglevő jelenségek egészen arra valók, hogy a kik Szeged viszonyait behatóbban tanulmányozzák és ismerik, nem lehetnek megnyugtatva annak jövője iránt. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Én elismerem t. ház, hogy Szegedből szép város, sőt fényes város lett, hogy az oly keretben reconstruáltatott, mely a város népességét tekintve, megfelel azon pontnak, melyben fekszik, mely pont mindenesetre olyan, hogy ott a közlekedés előnyeinél fogva is egy nagy emporium alkottassák meg. Hanem szerintem tekintetbe nem vétetett