Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-327
327. orsKfigos üli 5 ' márezins !3. 1884. 365 nettel hallottam a t. előadó úrtól, hogy a kormány | czélja és törekvése e tekintetben a jövőben intézkedni, hogy lehetőleg „ rendszeresebb "munkálatok folytattassanak. Én azonban azt volnék bátor kérni, hogy nemcsak „rendszeresebb", hanem rendszeres, egyáltalán rendszeres vízmérési munkák folytattassanak. Rendszeresittessenek vízmérő és észlelő állomások, melyek nagy horderejű feladatuk magaslatán állanak, mint ez a Rajnánál történik, a hol évről évre, hónapról hónapra, sőt napról napra szóló tudósítások és rajzbeli kimutatások jelennek meg a folyam területének minden pontjáról. T. képviselőház, a törvényjavaslat a mellett, hogy legnagyobb részében, úgyszólván derekában, a társulatok szervezésével és igazgatásával foglalkozik, az elején egy kis darab szabályozással, a végén pedig egy kis gátvédelemmel is foglalkozik. Tisztelt ház! Ezek a gátvédelmi intézkedések, melyek itt tervezve vannak, igen czélszerííek. De midőn a bizottság t. előadója hangsúlyozta egy pár ilyen gátvédelmi természetű intézkedésnek fontosságát és jelentőségét, midőn nevezetesen utalt a törvényjavaslat 33. §-ára, mely azon irányban tesz intézkedéseket, hogy a gátvédelem szempontjából szükséges anyagok, rőzsék és más e félék már előre kéznél tartassanak, hogy szükség esetén ne kelljen utánok kapkodni, e helyen, t. ház, a hol a törvényjavaslat már megtette az első helyes lépést a jó utón, kívánatos és üdvös volna nálunk is azon intézmény behozatala, melyabadeni nagyherczegségben négy év óta nagy haszonnal fennáll, t. i. a gátvédő csapatok kötelező szervezése. A Rajna egész mentén, mindenütt, a hol érdekelt községek és társulatok vannak, azon törvényre támaszkodva, mely a közerő igénybevételét ily védelmi ezélokra elrendeli, a minister rendeletet bocsátott ki, hogy minden ártéri községben gátvédcsapatok szerveztessenek. Mik ezek? Valamint látjuk, hogy a tűzveszély elfojtása s azok mérveinek lehető korlátolása czéljából nem a régi kapkodás, fütykösökkel és botokkal való munkálkodás áll fenn, hanem katonai szervezettel ellátott csapatok oltják a tüzet, ugy az árviz ellen való védelem szempont)"ából gátvédcsapatok szervezteruek és nagy gyakorlati haszonnal alkalmaztatnak. Bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani azt, hogy az ilyen gyakorolt csapatok sorából 100 ember többet végez a vész idején, mint a gyakorlatlan, fegyelmezetlen és a dologhoz nem értő ezernyi emberek nyers tömege. Ezt tisztán csak fölemlítem azon czélból, hogy méltassa a t. ház és méltassa a t. kormány becses figyelmére e rendkívül hasznos és üdvös intézményt és ha már megindult a kormány ezen jó és helyes utón, legyen tekintettel ezen nagyfontosságú és nagy horderejű intézmény lehető gyors meghonosítására, mely nálunk, különösen az egész fenyegetett Tiszavidéken és többi folyóterületeinken roppant nagy áldást képezhetne az egész vidékre az árveszély idején. A törvényjavaslat 36. §-a arról is intézkedik és igen helyes, hogy intézkedik, hogy az árviz ellen való védekezés idején a védekezési intézkedéseket kicsoda ? E tekintetben a törvényjavaslatban azon intézkedés foglaltatik, hogy a védekezési intézkedéseknek vezetése a társulati igazgató és a társulati főmérnök kezébe adatik. T. ház! Az ily védekezési kényszerhelyzetek valósággal oly helyzetek, mint a mikor háborút kell viselni. Az ily helyzetekben, midőn az elemekkel kell háborút viselnünk, még pedig oly rettentő és állandó háborút, mint a Tiszavölgynek főkép derekán és alvidékén, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Csabán, Gyulán, Gyomán, Békésen, Szarvason és vidékén, a védelem kényszerűsége valósággal oly háborús állapotot teremt, midőn egységes vezérletre van szükség és nem igazgató és főmérnök közt felmerülhető véleménykülönbségekre, nem kapkodásokra és nem kétfelé vezetésére a védekezésnek. Ugy, hogy e tekintetben, valamint a háborúban, ugy itt is szükséges, hogy a védekezési intézkedések vezetése, hacsak lehet, egy kézben legyen, ugy a mint a német és a franczia államokban, a hol a védelem fővezetése a főmérnököknek, mint szakembereknek kezébe van adva. De ha a törvényjavaslat jónak látja, hogy a társulati igazgató és a társulat főmérnöke együtt kapják meg a vezetés és az intézkedés jogát és hatalmát, akkor én feltétlenül szükségesnek látom azt, hogy, mint már más helyen a törvényben a társulatok egyéb tisztviselőitől is bizonyos fokát a qualificatiónak megkívánja a javaslat, úgy ezen véghetetlenül fontos vezérállásra rendelt közegtől, a társulati igazgatótól is követeljük meg a szakszerű képzettséget, még pedig ne csupán csak a mérnöki, de egyenesen a vizmérnöki képzettséget. Ily feltétel mellett hajlandó vagyok beleegyezni abba, hogy a védekezés vezetése az igazgató és főmérnök kezébe adassék, máskülönben félek attól, hogy a nemszakértő igazgató, ki talán nagynevű ember, de máskülönben laícus, a legnagyobb szükség esetén a főmérnök intézkedéseit paralysálhatja és ez által óriási károkat okozhat a veszélyeztetett vidéknek. T, ház! Bocsánatot kérek, hogy ily hosszasan voltam bátor a t. ház figyelmét igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) de rendkívüli jelentőségű kérdéssel foglalkozik ezen törvényjavaslat. Nagyon csodálom t. ház, hogy épen most ily ritkák ezen padsorok. Hogyha nem tudom, miféle pikáns, divatos kérdések volnának napirenden, akkor szakadásig volnának tele a ház és a karzatok. Ha Szeged elpusztul, jajveszékelünk és az egész világba szerteszét kürtöljük veszedelmünket, de ha arról