Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-327

:>*27. országos ülés márezlus 13. 1884. 363 franczia kormány és a badeni nagyherezegség szakértői hosszú évek során folytatott gondos tanulmányozások és vizniérések alapján állapítottak meg, törvény által kötelezővé tétetett, nemcsak a szabályozásra, hanem a mennyire lehetséges és okszerű, még az ármentesítésre nézve is, megállapítja e terv a végrehajtási sorrendet és gondoskodik olyan szigorú ellenőrzésről, hogy évrőlévre a két kormány szakavatott bizottságai által folytonosan ellenőriztetnek a munkálatok, hogy valósággal ezen törvényesen megállapított terv szerint lett-e minden szabályozás és ármentesités keresztül vive. Nálunk a helyzet az, hogy magára a Tisza-szabályozásra van a régi időből egy tervünk, hogy ez jelenleg hol van és milyen állapotban van, arról nem birtam tudomást szerezni. Ez a Vásárhelyi és Paleokapa által megállapított terv, mely, mint a bizottság előadója is kiemelte, még a külföldről nem régiben behívott szakértők által is általában helyesnek találtatott a szabályozásra és az ármentesítésre nézve. E tekintetben nincsen is baj az anyamederre nézve, mert arra van terv, az egész folyó területére azonban, a mire pedig a törvényjavaslat ki akar terjeszkedni, mert az van mondva e törvényjavaslat ezímében, hogy a Tiszának és összes mellékfolyóinak szabályozásával foglalkozik, mondom, a Tisza egész folyóterületére lehetőleg biztos vízmérési adatok alapján készített tervről e javaslatban sehol szó sincs. Ha hangsúlyozza a törvényjavaslat, a mint helyesen hangsúlyozza, hogy ezen szabályozási és ármentesítési munkálatok műszakilag egységes egészet képezzenek, miképen fognak azok ily egységes tervezet hiányában egységes egészet képezhetni ? Honnan veszik ez idő szerint a társulatok az egész szabályozási és ármentesítési tervet? A fennálló törvények szerint a műszaki terveket és költségvetést a társulatok mérnökei készítik és ezek jóváhagyás végett felterjesztetnek a ministeriumhoz. Mivel tehát műszaki dolgokban is legfelsőbb fórum a kormány, a kormánynak a tervek tekintetében való eljárásában garantiát kellene nyújtani arra nézve, hogy van kezében egy egységes terv, a melyhez a társulatok szabályozási terveiket és költségvetésöket alkalmazni kötelesek. És én bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy ily lehetőleg biztos vízmérési alapokon készítendő tervre a szabályozási, az ármentesítési és a belviz-levezetési munkák biztosítása és állandósítása szempontjából előbb-utóbb mulhatlanul szükség lesz. A törvényjavaslat ezímében szól továbbá a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, az ármentesítésről és a társulatok igazgatási szervezéséről; azonban magáról a szabályozásról és ármentesítésről a szövegben lényegileg kevés intézkedést foglal magában. Megengedem, hogy e tekintetben vannak más törvényeink, a melyek e törvényt némileg kiegészítik, de az 1. §-on kívül, a hol a Tisza-szabályozás azon kijelentéssel van felemlítve, hogy az egész munkálatnak műszaki tekintetben egységes egészet kell képezni, ezen felül a Tisza-szabályozásról a törvényjavaslatban nincs intézkedés. Nem foglalkozom most bővebben e kérdéssel, mert a törvényjavaslat lényegileg a szabályozó és ármentesítő társulatok szervezéséről és igazgatásáról szól, azonban a közlekedési bizottság jelentésében fel vannak véve bizonyos elvi jelentőségű kérdések, a melyek a szabályozással és az ármentesítéssel szorosan összefüggnek. Nevezetesen fel van vetve a jelentésben az államosítás, illetőleg az önkormányzat utján való műveletnek kérdése és e tekintetben ugy a t. minister ura maga javaslatában, mint a közlekedési bizottság egyetértőleg kijelentik azon elvi álláspontot, hogy sem az ármentesítés, sem a Tiszaszabályozás államosítását helyes eszmének nem tartják. T. ház! Az európai vízrendezések törvényhozási gyakorlatában általánosan különbséget tesznek szabályozás és ármentesítés közt. A szabályozás feltétlenül és minden esetben közérdekű művelet, annyit jelent, hogy egy folyóvíznek határozott, megszabott biztos meder adassék, tekintet nélkül a hajózás igényeire, de tekintettel mindenkor legfőképen az egész folyam árterének melioratiójára, javítására. Már most a szabályozást mint közérdekű feladatot rendszerint az állam szokta keresztülvinni, a mint ez történik Francziaországban, a badeni nagyherczegségben, ElsassLotharingiában. Sőt az ármentesítések tekintetében is oly viszonyok közt és olyan helyen, ahol az ármentesítések maguknak az érdekelt birtokosoknak nem biztosíthatnának kellő hasznot, ennek következtében erre maguk nem is vállalkozhatnak, hát még az ármentesítések költségeihez is nagy részben hozzájárulnak az államok. Nevezetesen Badenben a költségek felével és Elsass-Lotharingiában maguk az érdekeltek csak a költségeknek egy negyedével járulnak a vízművek létesítéséhez és fentartásához. Az Önkormányzat vagy államosítás kérdése tehát ugy áll, hogy: államosítás a szabályozásokra; és önkormányzati utón való műveletek az ármentesítésekre! Sőt még itt is sok esetben jelentékeny állami segély adatik, miként azt előadtam. A t. közlekedési bizottság által beterjesztett törvényjavaslat szerint, a midőn a kormány, az állam és a társulatok egymáshoz való viszonyát igyekszik szabályozni, több pontban, nevezetesen a harmadik, 21. és 22. §§-ban a határozott kényszernek elve vau keresztül vive a törvényjavaslatban, nevezetesen ki van mondva a 3. §-ban, hogy a kormány eszközölheti azt, hogy bizonyos területek egy más fenálló ármentesített területhez hozzácsatoltassanak, sőt hivatalból kényszerítheti az érdekelteket arra, 46»