Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-327
362 827. országos iilós mérczius 13 18S4. hogy történjék-e elengedés és mennyiben a költségekből, a törvényhozásnak tartja fenn a jogot. Ezekkel t. ház, előadásom végére értem. A Tiszavölgy tagadhatlanul a magyar fajnak legerősebb fészkét képezi és igy a közlekedési bizottság azon szempontból indult ki, hogy ez nemcsak közgazdasági szempontból, hanem állami létünk szempontjából is első rangú országos kérdést és országos érdeket képez. Valamint a Tisza folyó irányát változtatja, ugy nem lehet kilátásba helyezni azt, hogy a eontemplált szervezet és pénzügyi megoldás is állandó és örökös lesz. A változó viszonyok a szervezetnek, a pénzügyi megoldásnak is időnként változtatását fogják igényelni. Minthogy azonban a jelen szervezettel az államnak megadatik az a befolyás, mely a közérdek szempontjából szükséges és ezen határokon belül az önkormányzat fentartatik és minthogy a bizottság szövegezésében a pénzügyi megoldásnak is megvan adva alapfeltétele és e mellett a megoldás méltányos tekintettel van az oszág pénzügyi helyzetére, valamint az ország más vidékeinek jogos érdekeire is, van szerencsém a közlekedési bizottság nevében és annak szövege szerint a bemutatott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Dobránszky Péter: T. ház! Szegednek világra szóló pusztulása, az egész tiszavölgyi alföld lakosságának állandó küzdelme a pusztító elemmel, a Tisza árjával; maga az óriási, négy-öt száz mértföldre menő terület az anyameder oldalain, nem is tekintve azt hogy az egész folyó hálózata több mint 1000 mértföldnyi területre terjeszti ki szeszélyes uralmát; továbbá a mezőgazdasági, forgalmi, ipari nagyérdekek, melyek a Tiszaszabályozás és az ármentesítés, valamint a belvizek levezetésének okszerű keresztül viteléhez fűződnek, méltó országos súlyt adnak a jelen törvényjavaslatnak ; de nagy súlyt kölcsönöz e törvényjavaslatnak ezeken felül még egy más, hatalmas érdek is, melyet eddig hangsúlyozva nem igen hallottam, de mely épen a tiszavölgyi alföld népessége szempontjából végtelen jelentőséggel bir, t. i. a nemzeti, a népességi, a közegészségügyi szempont megadják e törvényjavaslatnak azon országos súlyt és jelentőséget, melyet attól megtagadni senki sem fog. Csak ezen egy tekintetre vagyok bátor e helyütt figyelmeztetni a házat, mert erre nem igen szokták figyelmeztetni az országot, hogy ez magára a tiszavölgyi színarany magyar népességre valóságos létkérdés. (Igaz! Igaz! Halljuk!) A magyar fajnak ellenségei igen sokszor fel szokták hozni, hogye faj, kiélt faj, kiveszőben van, nagyobb arányokban pusztul, mint a többi fajok az ország keretében. Azok, a kik utánna néztek e nagy fontosságú dolognak, rájöttek azon természetes okokra, melyeknek következménye az óriási nép pusztulás, különösen az óriási gyermek halandó| ság, (Igaz! Igaz!) mert mint ^tudjuk, épen a tiszta magyar népességnek legnagyobb zöme az alföld azon ártéri és belvizek által ellepett mocsáros helyeken települt meg és lakik, hol a miasmaticus kipárolgások következtében mindenféle maláriák, mocsáros lázak lép és máj-bajok fejlődnek és tizedelik a népességet. (Ugy van! Helyezzünk súlyt tehát az országos népességi, nemzetiségi szempontra is, t. ház mert ezen szempontból is véghetlen figyelmet érdemel e törvényjavaslat, (ügyvan! Ugy van!) Maga a t. minister ur és a közlekedésügyi bizottság is, ezen súlyához mért jelentősége szerint tárgyalja a kérdést és egy igen egészséges szellem meghonosítására törekszik; azon szellem meghonosítására törvényben és törvény utján, hogy az eddigi kapkodó, rendszertelen és ennek következtében végzetes károkkal járó, úgynevezett szabályozási, ármentesítési munkálatok helyébe valahára rendszeres és az egész Tisza folyóra kiterjedő egységes szabályozási munkálatok lépjenek. A conceptio valóban nagyszerű és magában rejti az igazi gyökeres orvoslást és mentőszert. De mig a törvényjavaslatban ezen eszme csak mint eszme egyszerű ártatlan állítással van bevéve, tulajdonképen a törvényjavaslatnak szakaszaiban és egyáltalában a további intézkedésekben ezen szellemnek, ezen követelménynek sehol nem látjuk nyomát. Az első szakaszban igen helyesen van kimondva azon elv, hogy a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása az egész folyam területén kell, hogy műszaki szempontból egységes egészet képezzen. De midőn ezt a törvényjavaslat kimondja, nem vonja le egyúttal ez elv gyakorlati consequentiáit, nem terjeszti be ez egységes keresztülvitelre vonatkozó műszaki és költségvetési terveket és nem tartalmaz ez irányban positiv in ézkedéseket, hanem tisztán fenmarad e tekintetben a további gyakorlatra azon helyi particularis és esetleges eljárásnak, mely e tekintetben eddig folytattatott. Hogy egy egységes műszaki és költségvetési tervnek elkészítése menynyire szükséges és nélkülözhetetlen alapja egy okszerű vízszabályozásnak, ármentesítésnek, azt én nem theoriából mondom. Ezt követik tényleg mindenütt olyan országokban, hol ilyen nagyfontosságú folyószabályozásokkal, ármentesítésekkel és belvizek levezetésével kellett és kell foglalkozni. Hivatkozom e tekintetben egy valóban nagyszerű eljárásra, mely Francziaországnak és a badeni nagyherczegségnek 1840-ben megkötött szerződése alapján létesíttetett. Tudom, hogy vannak, kik a tiszta kétségbevonhatatlan, történeti és kézzelfogható tényekkel szemben azt mondják: „Nem igaz, ilyen egységes tervet nem csináltak sehol, a Rajnánál sem". Nekem módomban van t. ház ezen terveket természetben bemutatni. (Szóló felmutatja a terveket.) Olyan terv, melyet a
