Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-327

362 827. országos iilós mérczius 13 18S4. hogy történjék-e elengedés és mennyiben a költ­ségekből, a törvényhozásnak tartja fenn a jogot. Ezekkel t. ház, előadásom végére értem. A Tiszavölgy tagadhatlanul a magyar fajnak leg­erősebb fészkét képezi és igy a közlekedési bizott­ság azon szempontból indult ki, hogy ez nemcsak közgazdasági szempontból, hanem állami létünk szempontjából is első rangú országos kérdést és országos érdeket képez. Valamint a Tisza folyó irányát változtatja, ugy nem lehet kilátásba he­lyezni azt, hogy a eontemplált szervezet és pénz­ügyi megoldás is állandó és örökös lesz. A változó viszonyok a szervezetnek, a pénzügyi megoldás­nak is időnként változtatását fogják igényelni. Minthogy azonban a jelen szervezettel az állam­nak megadatik az a befolyás, mely a közérdek szempontjából szükséges és ezen határokon belül az önkormányzat fentartatik és minthogy a bizott­ság szövegezésében a pénzügyi megoldásnak is megvan adva alapfeltétele és e mellett a megoldás méltányos tekintettel van az oszág pénzügyi hely­zetére, valamint az ország más vidékeinek jogos érdekeire is, van szerencsém a közlekedési bizott­ság nevében és annak szövege szerint a bemuta­tott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Dobránszky Péter: T. ház! Szegednek világra szóló pusztulása, az egész tiszavölgyi al­föld lakosságának állandó küzdelme a pusztító elemmel, a Tisza árjával; maga az óriási, négy-öt száz mértföldre menő terület az anyameder olda­lain, nem is tekintve azt hogy az egész folyó háló­zata több mint 1000 mértföldnyi területre terjeszti ki szeszélyes uralmát; továbbá a mezőgazdasági, forgalmi, ipari nagyérdekek, melyek a Tiszasza­bályozás és az ármentesítés, valamint a belvizek levezetésének okszerű keresztül viteléhez fűződnek, méltó országos súlyt adnak a jelen törvényjavaslat­nak ; de nagy súlyt kölcsönöz e törvényjavaslatnak ezeken felül még egy más, hatalmas érdek is, melyet eddig hangsúlyozva nem igen hallottam, de mely épen a tiszavölgyi alföld népessége szempontjából végtelen jelentőséggel bir, t. i. a nemzeti, a népes­ségi, a közegészségügyi szempont megadják e törvényjavaslatnak azon országos súlyt és jelen­tőséget, melyet attól megtagadni senki sem fog. Csak ezen egy tekintetre vagyok bátor e he­lyütt figyelmeztetni a házat, mert erre nem igen szokták figyelmeztetni az országot, hogy ez ma­gára a tiszavölgyi színarany magyar népességre valóságos létkérdés. (Igaz! Igaz! Halljuk!) A magyar fajnak ellenségei igen sokszor fel szokták hozni, hogye faj, kiélt faj, kiveszőben van, nagyobb arányokban pusztul, mint a többi fajok az ország keretében. Azok, a kik utánna néztek e nagy fon­tosságú dolognak, rájöttek azon természetes okokra, melyeknek következménye az óriási nép pusztulás, különösen az óriási gyermek halandó­| ság, (Igaz! Igaz!) mert mint ^tudjuk, épen a tiszta magyar népességnek legnagyobb zöme az alföld azon ártéri és belvizek által ellepett mocsáros he­lyeken települt meg és lakik, hol a miasmaticus kipárolgások következtében mindenféle maláriák, mocsáros lázak lép és máj-bajok fejlődnek és tize­delik a népességet. (Ugy van! Helyezzünk súlyt tehát az országos népességi, nemzetiségi szem­pontra is, t. ház mert ezen szempontból is véghet­len figyelmet érdemel e törvényjavaslat, (ügyvan! Ugy van!) Maga a t. minister ur és a közlekedésügyi bizottság is, ezen súlyához mért jelentősége sze­rint tárgyalja a kérdést és egy igen egészséges szellem meghonosítására törekszik; azon szellem meghonosítására törvényben és törvény utján, hogy az eddigi kapkodó, rendszertelen és ennek követ­keztében végzetes károkkal járó, úgynevezett sza­bályozási, ármentesítési munkálatok helyébe vala­hára rendszeres és az egész Tisza folyóra kiter­jedő egységes szabályozási munkálatok lépjenek. A conceptio valóban nagyszerű és magában rejti az igazi gyökeres orvoslást és mentőszert. De mig a törvényjavaslatban ezen eszme csak mint eszme egyszerű ártatlan állítással van bevéve, tulajdonképen a törvényjavaslatnak sza­kaszaiban és egyáltalában a további intéz­kedésekben ezen szellemnek, ezen követelmény­nek sehol nem látjuk nyomát. Az első szakaszban igen helyesen van kimondva azon elv, hogy a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása az egész folyam területén kell, hogy műszaki szempontból egységes egészet képezzen. De midőn ezt a tör­vényjavaslat kimondja, nem vonja le egyúttal ez elv gyakorlati consequentiáit, nem terjeszti be ez egységes keresztülvitelre vonatkozó műszaki és költségvetési terveket és nem tartalmaz ez irány­ban positiv in ézkedéseket, hanem tisztán fenmarad e tekintetben a további gyakorlatra azon helyi particularis és esetleges eljárásnak, mely e tekin­tetben eddig folytattatott. Hogy egy egységes mű­szaki és költségvetési tervnek elkészítése meny­nyire szükséges és nélkülözhetetlen alapja egy okszerű vízszabályozásnak, ármentesítésnek, azt én nem theoriából mondom. Ezt követik tényleg mindenütt olyan országokban, hol ilyen nagyfon­tosságú folyószabályozásokkal, ármentesítések­kel és belvizek levezetésével kellett és kell fog­lalkozni. Hivatkozom e tekintetben egy valóban nagyszerű eljárásra, mely Francziaországnak és a badeni nagyherczegségnek 1840-ben megkötött szerződése alapján létesíttetett. Tudom, hogy van­nak, kik a tiszta kétségbevonhatatlan, történeti és kézzelfogható tényekkel szemben azt mondják: „Nem igaz, ilyen egységes tervet nem csináltak sehol, a Rajnánál sem". Nekem módomban van t. ház ezen terveket természetben bemutatni. (Szóló felmutatja a terveket.) Olyan terv, melyet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom