Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-324
824. orízáto; ÜK8 márczius 7. 1SS1. 323 „kíséretében" beiktattatik „pénzügyigazgatóság- I hoz" ; valamint ennek elfogadása esetében a második bekezdésben, ha „pénzügyi hatóság" helyett >pénzügyi igazgatóság" tétetik. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Abban igaza van a t képviselő urnak, hogy itt a pénzügyigazgatóság értendő. Azonban azon hivatkozás, melyet idézett, t. i. a 30. §., az általában kell, hogy kifejezze a pénzügyi hatóságokat, a mennyiben a pénzügyi közegek is közbenjárnak, ők veszik fel a bírságokat és az ő jelentésök alapján történik a bírságkiszabás. Tehát sokkal helyesebb meghagyni az általános megnevezést. A mi a kifejezésnek itteni alkalmazását illeti, én kérem azt itt is meghagyni és pedig azon okból, mért itt ugyan a pénzügyi igazgatóság értendő, hanem administrativ intézkedések alapján épen a fél érdekében történhetik esetleg oly intézkedés, hogy pl. messze vau a pénzügyigazgatóság, hogy akkor a bejelentés átvételére az adóhivatal is felhatalinaztassék. Ez a felek érdekében igen czélszerű volna. E tekintetben tehát nem szeretném, ha a kormány keze egy kifejezéssel megköttetnék, a mely kifejezés esetleg hátrányokat okozhatna magoknak az adófizetőknek. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget megtartani ugy a mint van. Lázár Ádám: Engedelmet kérek,.at. előadó ur talán nem méltóztatott megérteni. Itt nincs szó arról, hogy a bejelentés hova intéztessék; méltóztassék csak a szöveget elolvasni: valamint az üzletvezető nevének bejelentését stb. (30. §. I. pont), és ha a terményadó önként választatik, oly Írásbeli nyilatkozat kíséretében benyújtani. Hegedüs Sándor előadó: Ismétlem, magam is ugy fogom fel, hogy ez alatt az értendő, a mit a t. képviselő ur mond, t. i. a pénzügyi igazgatóság. Különben nekem tökéletesen mindegy, lényeges kifogást nem teszek ellene, hanem a kormány kezét, nem szeretném megkötni; vagy legalább provideámi kellene arra nézve, hogy a jelzett irányban esetleg intézkedhessek. Egyébiránt méltóztassék az indítványt benyújtani. Lázár Ádám: Szükségtelennek találom, vsak mint styláris módosítványt kívánom tekinteni. Gr-Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Én ugyanazon okokból, melyekre az előadó ur hivatkozott, kérném, méltóztassék ezen általános kifejezést meghagyni, mert az a mai helyzetnek megfelel ugyan, hogy ezek a jelentések az igazgatósághoz nyújtassanak be, de nincs kizárva annak lehetősége, hogy épen a helyi érdekek figyelembe vételével ne a távollevő igazgatósághoz menjenek, hanem a közelebb fekvő adóhivatalhoz vagy a biztoshoz adhassák be az illetők keresetüket. Nem hiszem, hogy ezért szükséges volna a törvényjavaslatot módosítani és kéraiém ezen általános kifejezésnek változatlanul ha- j gyását, (Helyeslés jobbfelöl Felkiáltások a szélső balon: Hova nyújtandók be ?) Hegedüs Sándor előadó: Az a végrehajtási utasítás dolga; és ép azért óhajtanám a kormány kezét szabadon hagyni, hogy esetről esetre épen az adózók érdekében ez irányban intézkedhessek Elnök: T. ház! A 23. §. szerkezete nem támadtatott meg, felszólalás történt ugyan, de indítvány nem adatott be ; azt hiszem tehát, hogy a 23. §. elfogadtatik. Rakovszky István jegyző {olvassa a 34—35. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 36. §-t). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Miután a t. ház elfogadta a Lázár Ádám képviselő ur azon indítványát, miszerint a régi törvényből és a jelen törvényjavaslatból egy egyöntetű törvény állittassék össze és harmadik felolvasásra az hozassék a t. ház elé, ennek következtében kötelességem a t. háznak először egy bejelentést tenni és másodszor egy módosítást ajánlani. A bejelentés az, hogy miután ezen törvényjavaslatban egyszersmind az élesztőre vonatkozó vámintézkedések is vannak, termésetes, hogy ezen fejezet, mely erre vonatkozik, megkell hogy előzze a régi törvénynek azon fejezetét, mely a zárhatározatokra vonatkozik. Kérem tehát a t. házat, hogy mivel ez mégis törvényhozási dolog, méltóztassék beleegyezni, hogy ezen változtatás megtörténhessék, mert természetes, hogy a zárhatározatok végére kell, hogy jöjjenek mindazon intézkedések, melyekről a törvény intézkedik. (Helyeslés.) A második az, hogy miután a törvény zárszakaszában intézkedni kell azon törvények hatályon kívül helyezéséről, melyek érvényüket vesztik ezen törvényjavaslat e fogadása és azon módon való szerkesztése által, melyet a t. ház elfogadott, ennek következtében a 36. §-nak — mely természetesen ezen számot nem fogja megtartani — szövegében változást kell hogy szenvedjen, a mennyiben ezen végső szakaszban kell kimondani, hogy az előbbi törvények hatályon kívül helyeztetnek. E föltevésből ajánlom a következő összeget: „E törvény 1884. szeptember hó 1-én lép életbe. Ezen naptól kezdve az 1868: XVI. és az 1878 : XXIV. t-czikkek, valamint az ezekre vonatkozó szabályok és rendeletek, a mennyiben ezek a jelen törvénybe ütköznek, hatályon kívül helyeztetnek. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, egyetértőleg Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok bánjával, bízatnak meg." Ily módon a törvény világosan kifejezi azt, hogy minden előbbi törvényes intézkedés meg41*
