Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-318
S!8. orsságes ülés február 28 18S4. 221 ság megkeresése pedig, hogy a speciális feltett kérdésre, a szakértő bizottság nyilatkozzék, Erdélyből ép oly könnyen eszközölhető, mint Magyarország távol részeiből. Ennélfogva s különösen — a mire nagy súlyt fektetek — a szakértői véleményezés egyöntetűségének biztosítása szempontjából, —mert ha bár a szakértői vélemény nem kötelezi a birót, de a birói Ítéletnek igen sok esetben úgyszólván jelentékeny bázisát fogja képezni, — súlyt fektetek arra, hogy egész Magyarország területére Budapesten egyetlen ily szakértő bizottság állittassék fel. Ugyanezen indokokból nem fogadhatom el azon másik bifurcatiót sem, melyet i barátom indítványozni méltóztatott, hogy t. i. az irói kérdésekben adandó véleményezésre külön szakértő testület és a képzőművészeti bitorlás esetében adandó véleményezésre szintén külön szakértő testület állapíttassák meg. A mi törvényünk ezen két kérdést együttesen és egységesen szabályozza; a szerzői jog átalános elvei ugyanazok az irói miire, mint a melyek képzőművészeti műre, s ennélfogva ismét csak a helyesen megóvandó egyöntetűségrovására esnék az, ha a szoros értelemben vett irói művek bitorlása esetében külön bizottság és képzőművészeti művek bitorlása esetében ismét másik külön bizottság adna véleményt, mert akkor nagyon könnyen megtörténhetnék, hogy e két bizottság oly kérdésekben, melyekre nézve a törvény egész egyenlő álláspontot foglal el, egészen ellenkező véleményt adna. De sokszor megtörténik, hogy ugyanazon egy tényben két rendű szerzői jog bitorlása foglaltatik, pl. illustrált kiadásoknál. Mindezek oly indokok, a melyek eléggé indokolják azt, hogy sokkal helyesebb az eredeti szöveg, a mely az e kérdésben nagy súlylyal biró egyöntetűség megóvását igyekszik előmozdítani, míg t. barátom indítványa ezzel mindkét irányban ellentétben áll. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék ezt a szakaszt változatlanul elfogadni. Elnök: Lázár Ádám képviselő ur módosítványát méltóztassanak még egyszer meghallgatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! E módosítvány két részből áll. Az első az, hogy Budapesten szó után beszurassék az, hogy „Kolozsvárott," a második rész pedig szakok szerint akarja felállíttatni e bizottságot. Azt hiszem, hogy a kérdést is kétfelé kell választani, hogy méltóztatik-e a ház elfogadni azt, hogy a Budapesten szó után a „Kolozsvárott" beszúrás sék ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. A második kérdés az, hogy fentartja-e a ház a Lázár Ádám képviselő ur módosítványával szemben a szöveg többi részét változatlanul, igen vagy nemi A kik elfogadják, méltóztassanak felállani? j (Megtörténik.) A többség a szöveget megtartotta és igy a módosítványnak ezen része is elesett. Következik a 32. §. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 32. §-t). Lázár Ádám: Ezen szakaszra nézve az előbb mondottakkal kapcsolatban két módosítványt vagyok bátor előterjeszteni. Az egyik vonatkozik az első bekezdésre, mely igy hangzik: „Ezen bizottságok elnökeit és tagjait a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki." Ámbár a t. igazságügyminister ur nem nyilatkozott, de az általa benyújtott törvényjavaslat szövegéből és indokolásából az tűnik ki, hogy egyszerű tárgyakra nézve, minők pl. a fényképek, nem fogja kívánni, hogy a bíróság e szakértő bizottság összes tagjait összegyűjtse, következőleg azt sem, hogy e bizottságelnökéül minden részletes megkülönböztetés nélkül, egy átalános képzettségű ugy az irodalmi, mint a képzőművészeti szakban jártas egyént akár a t. igazságügyminister ur, akár a t. közoktatásügyi minister ur kinevezhessen, mert ilyen egyént nem tételezek tel széles Magyarországon. Ennélfogva e szakasznál óhajtom kifejezni azt, hogy az illető szakcsoportok szerint neveztessenek ki az elnökök. Ha nem is méltóztattak elfogadni az előbbi osztályozást, az irodalmit és művészetit, de annyira az elvet ki kell terjeszteni, hogy a bizottsági elnökök, a csoportok szerint neveztessenek. A második kikezdésben az van mondva, hogy a bizottsági tagok egyszer mindenkorra esküt tesznek le. De a tudósok, művészek és irók közt lehetnek felekezetnélküliek, vagy minden határozott és kijelentett vallás szerkezetéhez nem tartozók, kikre nézve nem lehet kimondani kötelezőleg, hogy esküt tegyenek. Részint a perrendtartásban, részint a választási törvényben van gondoskodva arról, hogy a kik vallási szertartásuk szerint esküt nem tehetnek, ünnepélyes fogadalmat tesznek. Ennélfogva a második bekezdésben erre vonatkozó intézkedést óhajtok betétetni, feltéve, hogy az előadó ur, ki minden módosítványt mereven feleslegesnek tart, nem fogja ezt is feleslegesnek nyilvánítani. Módosításom szerint a szakasz első bekezdésében ezen szavak után: „ezen bizottságok" a következők teendők: „a szakcsoportok szerinti (31. §.) külön." A többi marad. A második bekezdésben az „esküt" után oda teendő: „vagv azt pótló fogadalmat." Irányi Dániel: T. ház! A 32. §-ban ki van mondva, hogy a szakbizottságok elnökeit és tagjait kik nevezik ki, t. i. a szorosan vett Magyarországon a vallás- és közoktatásügyi minister, Horvátországban pedig a bán; de az nincs kimondva, hogy mennyi időre nevezik ki a tagokat, illetőleg az elnököt. Már pedig nem gondolom, hogy élethossziglan tartó kinevezés czéloztatik.
