Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

2|g 3IS. országos ülés február 28. 1884 járásnak rendszeres egyöntetűségét illetőleg határozott nyilatkozatot tegyen. A mi magát a szakaszt illeti, én nem ragaszkodom ugyan a beadott módosítványhoz, miután azonban a megelőző 19. és 20. szakaszokban mindenütt nem csak szerzőről, hanem jogutódokról is van szó, azt hiszem, hogy a következetesség megkívánja, hogy ezen szakaszban is az első bekezdésben ezen szavak „sértett fél" után beiktattassék: „vagy jogutódok". Teleszky István előadó: T. ház! A mi az előttem szólott t. képviselő urnak az eljárás módozatára vonatkozólag tett megjegyzését illeti, az igazságügyi bizottság e tekintetben jelentésében kifejezte a maga álláspontját és különösen kettőt hangsúlyozott. Hangsúlyozta azt, hogy ezen perek lehetőleg gyorsan tárgy altassanak, a mi egyúttal garantiája az olcsóságnak; és hangsúlyozta, hogy különösen a il. §-ban említett készülékek lefoglalásának esetei tüzetesen és oly módon szabályoztassanak a rendeletben, hogy mindkét fél érdeke kellő megóvást nyerjen, ugy a panaszló érdeke, mint azon fél érdeke, a ki ellen az előzetes intézkedés foganatbavétele szándékoztatik. Tovább menni azért nem lehetne nézetem szerint, mert itt figyelembe kell venni, hogy ezen törvény anyagi része szt. István koronájának egész területére, tehát ugy Magyarország, mint Horvát-Szlavonország területére egységesen kötelező, ellenkezőleg az eljárás és törvénykezés a központi országgyűlés competentiája alá nem tartozik, hanem a törvénykezés berendezése és szabályozása Horvátország autonóm jogköréhez tartozik, épen azért bajos volna, különösen tekintettel arra, hogy ezen kivételes eljárásnak két perrendtartáshoz kell idomulni, az itt érvényben levőhöz és a Horvátországban érvényben levőhöz, most további elvi megállapodás vagy irány jelzésébe belebocsátkozni. A mi a szövegre tett módosítást illeti, arra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy nézetem szerint, a „sértett fél" szavak után a „jogutódot" felvenni épen azért nem szükséges, mert eddig mindenütt a szerző mellett felvétetett, hogy a szerzővel egyenlő joggal bir a jogutód, tehát a „sértett fél" kifejezés magában foglalja a szerzőt és annak jogutódját, épen azért, mert a szerző mellett a jogutód mindenütt felemlittetett, felesleges a jogutódot a sértett fél mellett is felemlíteni. A miért is bátor vagyok kérni, hogy a szöveget méltóztassék változatlanul elfogadni. (Helyesl-s.) Irányi Dániel: T. ház! Az első bekezdésre van észrevételem. Az első bekezdés igy szól: „Az eljárás nem hivatalból, hanem a sértett fél kérelmére indíttatik meg." „A nem hivatalból" tökéletesen felesleges, már pedig a törvény szerkesztésénél, a mi felesleges, az mind kerülendő. Ennélfogva kérem méltóztassék beleegyezni, hogy a bekezdés igy szóljon: „Az eljárás csak a sértett fél kérelmére indíttatik meg." (Helyeslés.) Teleszky István előadó: T. ház! Ezen módosítványhoz hozzájárulok, mert ugyanazt fejezi ki, a mit a bizottság kifejezni akart. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Lázár képviselő ur hozzám intézett kérdésére csak azt felelhetem, hogy azon leszek, hogy az eljárás oly módon rendeztessék, hogy minél gyorsabban és olcsóbban történjék; azonban a jelen eljárási rendszer lényegétől eltérő intézkedést már a dolog természeténél fogva sem tehetek, mert kivételesen nem intézkedhetem azon elvek iránt, melyek az eljárásban meg vannak állapítva; azonban nem fog semmi olyan intézkedés történni, a mely jövőben praejudicálhatna és az annak idején életbe léptetendő más perrendtartással ellenkeznék s annak akadályát vagy gátját képezhetné. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A 27. §. 1. bekezdéséhez 2 módosítvány adatott be, az egyiket Irányi képviselő ur, melyhez az előadó ur is hozzájárult s azt hiszem, e módosítványt a t. ház is elfogadja. (Elfogadjuk!) Ez tehát elfogadtatott. A második módosítványt Lázár Ádám képviselő ur adta be és erre nézve kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e e módosítványt elfogadni? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el és igy a módosítás elesett. A szakasz többi része meg nem támadtatván, elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 28. %-ot.) Thaly Kálmán .* T. ház! Én itt csak egy kis styláris módosítást bátorkodom ajánlani két szónál; itt ugyanis a jelző vétetik subjectumul, a mi egy kissé homályossá teszi a szerkezetet. Azt gondolnám tehát, hogy a második és harmadik bekezdésben, az „ellenkező" szó után ki kellene tenni a hiányzó alanyt e szóval „állítás", igy a szöveg mindjárt világosabbá lenne. Ugyanazon fogalom van vele kifejezve, csakhogy világosan; ugy a mint most van, nem érthető. Teleszky István előadó: Jobb lenne a „tényállás" szó. Thaly Kálmán: Részemről abba is beleegyezem. Teleszky István előadó: T. ház! Ezen módosítást, t. i. hogy az „ellenkező" szó után a „tényállás" szó szúrassék be, miután Thaly képviselő ur igy módosította indítványát, én elfogadom. Elnök: T. ház! A szakasz szövegében nem támadfatott meg, csupán Thaly képviselő ur tette világosság szempontjából azon indítványt, hogy a második és a harmadik bekezdésben az „ellenkező"