Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

ül8. országos ülés február 28. 1884. 219 szó után „tényállás" tétessék. Azt hiszem a t. ház ezen módosítást elfogadja. (Helyeslés.) Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 29. %-t.) Teleszky István előadó: T. ház! Ezen szakaszban azon fontos elv foglaltatik, hogy a bitorlás megtorlása iránt folyamatba teendő perekben a bíróság a szándékosság és gondatlanság, továbbá a kártérítés megállapítása kérdésében, az ugy nevezett legális bizonyítási szabályokhoz kötve ne legyen ; hanem a fenforgó körülmények szabad mérlegelése alapján állapíthassa meg a bizonyítékok bizonyító erejét, ugy a mint azt már törvényhozásunk több törvényben, pl. a esődtörvényben a támadási keresetnél és az uzsoratörvényben is elfogadta. Én azt hiszem, elvileg ezen szakasz dispositiója ellen alig lesz kifogás, de ennek pár szava összefüggésben áll, az igazságügyi bizottsághoz visszautasított 19. §-ssal, t. i. ezen szavak: „és a gazdagodás*. A többi, bármiként dőljön el a 19. §., nézetem szerint változatlanul elfogadandó; h hogy benne maradnak-e e szakaszban ezen szavak: „és a gazdagodás", attól függ, hogy a 19. §-nak a bizottsághoz visszautasított utolsó bekezdését elfogadja-e és minő szövegben fogadja el a bizottság és a ház. Ennek következtében bátor vagyok indítványozni, hogy e szakasz fogadtassák ugyan el, de ezen szavak elfogadása vagy elhagyása „és a gazdagodás" az igazságügyi bizottság jelentéséig függőben tartandó. Thaly Kálmán: Azt gondolom ugyan, hogy egyszerűbb volna épen azon fogalom miatt, mely a 19. §-szal összefüggésben van, ha e szakasz egyszerűen visszautasittatnék a bizottsághoz; azonban, ha a t. előadó ur indítványa fogadtatik el és a szakasz már most elfogadtatnék, az esetre bátorkodom indítványozni, hogy az első sorban levő' ezen kifejezés helyett: „folyamatba tett perekben'' tétessék: „megindított perekben". Teleszky István előadó: Ezen stylaris módosításhoz hozzájárulok. Duka Ferencz (olvassa Thaly Kálmán és Teleszky István módosítványait). Csanády Sándor: Én egyszerűbbnek tartanám, ha e szakasz is visszautasittatnék az igazságügyi bizottsághoz újabb szövegezés végett. (Helyeslés.) Elnök: Én ugy gondolom, hogy nem azon utasítással, hogy újabb szövegezés végett, hanem egyszerűen utasíttatnék vissza a szakasz.(Helyeslés.) Ha tehát méltóztatnak elfogadni, a szakasz függőben hagyatik és újabb jelentés végett visszautasittatik az igazságügyi bizottsághoz (Helyeslés.) BerzeviczyAlbert jegyző {olvassa a 30. §-t). Lázár Ádám: T. ház! Valaniinfa 27. §-nál inkább azon okból szólaltam fel, hogy a bíróságok, melyek hivatva lesznek e törvény szerint eljárni, kellően tájékozva lehessenek, mert némely biró az országgyűlés tárgyalásait figyelemmel kiséri és az itteni nyilatkozatokat eommentárul veszi a törvény alkalmazásánál — habár fájdalom, csekély az ily birák száma — épen ezen okból szándékozom itt egyfelől azért, mert a törvényben bizonyos határozott intézkedések felvétele már elfogadtatott, másfelől pedig szükséges, hogy a biró kellően tájékozva legyen, hogy mi a kötelező és mi nem. E szakaszban előfordul az, hogy a bíróság szakértőket hallgathat meg s ennek indokolására azt hozza fel a minister ur, hogy természetes, hogy ezeknek véleményéhez a bíróság kötve nincs. Igaz, hogy ez az 1868-iki polgári perrendtartásban határozottan ki van fejezve, miután azonban itt nem a perrendtartás irányadó, hanem külön eljárás fog megállapittatni, azt hiszem, a világosság érdekében nem felesleges, ha kifejezést adunk ezen törvényszakasz végén azon eszmének, mely általában kívánatos, hogy a bíróságok előtt tudva legyen, hogy t. i. a bíróság a szakértek véleményéhez kötve nincs. Tehát ezen szakasz véleményem szerint így hangzanék : „A bíróság szakértőket hallgathat meg, kiknek azonban véleményéhez nincs kötve." Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Boka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Teleszky István előadó: Részemről a módosítványt feleslegesnek tartom. Feleslegesnek épen azért, mert az előző 29. §-ban — mely egy szó miatt függőben hagyatott ugyan, de a melyben a lefektetett elveket a t. ház helyeselte és magáévá tette — a biró nemcsak a szakértői véleménynyel szemben, hanem az összes bizonyítékokkal szemben a szabad méltatás jogával van felruházva. Mihelyt ez eífogadtatik, el van érve azon czél, a melyet t. képviselőtársam szem előtt tart. Ennélfogva én ugyan tökéletesen osztom azon nézetet, a melyből t. képviselőtársam kiindul, hogy t. i. a szakértők véleménye nem köti a birót, mert akkor nem a biró Ítélne, hanem a szakértő, de az általam felhozottaknál fogva feleslegesnek tartom a módosítványt és kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A 30. §. nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A kérdés az, méltóztatik-e elfogadni Lázár képviselő úr módosítványát ? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 31. §-t). Lázár Ádám: Daczára annak, hogy már két szakasznál tett módosítványom elvettetett, megbocsát a tisztelt ház, hogy ha kötelességemet teljesítendő, ezen fontos szakasznál egy újabb és lényeges módosítványnyal vagyok bátor elöállani. Ezen szakaszban több fon28"