Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

314. országos ülés kimutatás és a jegyzőkönyv a ház irodájában lesz elhelyezendő. Következik a napirend, némely me­gyék határának kiigazításáról és az ezzel kapcso­latos intézkedésekről szóló törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalása, és pedig a régi 8., most 7. pont. Zsilinszky Mihály j egyzó' (olvassa a régi 8., most 7. fontot, mely észrevétel nélkül elfogaätatik. Olvassa a régi 9., most 8. pontot). Fröhlich Gusztáv: A 9. pont ellen kí­vánok pár észrevételt tenni és azt szándékom indít­ványozni, hogy ezen pont kihagyassék. Ezen pont igy hangzik: „Daruvár község Temesmegyéből Krassó-Szörénymegyébe, Kussics község pedig Krassó-Szörénymegyéből Temesmegyébe kebe­leztetik." T. ház! Ez egy új pont, mely az eredeti ministeri javaslatban benn nem foglaltatik és azon furcsa ténynyel állunk szemben, hogy a közigaz­gatási bizottságnak egy igen t. tagja, ki sem Temes-, sem Krassómegyének nem képviselője, nem tudom, lehet talán egy az illető községek által a belügyministerhez intézett folyamodvány alapján, melyet azonban nem a ház utasított a bizottsághoz, tesz egy indítványt egy egészen ön­álló dologról és a bizottság elhatározza, hogy Daruvár község Temesmegyéből Krassó-Szörény­megyébe, Kussies község pedig Krassó-Szörényből Temesmegyébe kebeleztessék és ezt a háznak elfogadásra ajánlja. Ez t. ház, egészen új eljárás és hogy ily veszedelmes praecedenst akar-e megalkotni a t. ház, azt nem tudom, azt a t. ház böleseségére kell biznom. A mit azonban ez ügyről tudok, az a követ­kező. (Halljuk!) Daruvár község már 1877-ben folyamodott az iránt, hogy csatoltassék át Krassó­megyébe ; ezen községnek kérése azonban abelügy­ministeriumnak 1877-ben, ha j^l tudom, jun. 5-én kelt elhatározásával elutasittatott. Ha jól vagyok informálva, az elutasítás azért történt, mert a szomszédos két törvényhatóság a recompensaiióra nézve egyetértésre nem tudott jönni. Azóta t. ház, a viszonyok tudtommal nem változtak, mert ha változtak volna, valószínű, hogy a belügyminister eredeti javaslatába az átkebe­lezést felvette volna. És mégis, daczára annak, hogy a viszonyok nem változtak, elégséges legyen egy bizottsági tag felszólalása és az illető község­nek nem is saját törvényhatósága, hanem Krassó­megye utján beterjesztett kérvénye, hogy az át­kebeíezés megtörténjék? Tudom t. ház, hogy nem kell és nem szabad respectálni a megyék határait, ha azt a jó és gyors közigazgatás követeli; azt is igen jól tu­dom, hogy ha pusztán a talán ellentétes érdekű me­gyék hozzájárulásától függne az, nagyon ritka ^esetben lehetne talán czélszerű kikerekitést véghez Vinni: de hogy ily ki- és bekebelezést lehetne tenni Oraár 21 1884. j^g a nélkül, hogy az illető törvényhatóság újból ki­hallgattassék — újból azért, mert hisz a régeb­ben folytatott tárgyalások eredménye az volt, hogy az illető községek kérvénye elutasittatott — és hogy ily alapokon és bővebb indokolás nélkül, a helyzet változásainak elősorolása nélkül ez a ház­tól követeltessék, azt gondolom, hogy ezt általá­ban nem lehet elfogadni, de specialiter nem lehet elfogadni akkor, ha az illető megye kellő kárpót­lásban nem részesül, ha ugyan lehet ezt a köz­igazgatás megakasztása nélkül tenni, a mijeién esetben nem csak lehetséges, hanem épen a jó közigazgatás szempontjából szükséges, a mint be­szédem folyamán ezt kimutatni bátor leszek. Engemet nem vezet megyei chauvinismus, nem megyém integritásának fentartása szempont­jából szólalok fel, nem is ellenzéki viszketeg az, a mi felszólalásra késztet, mert ha nem egészen ob­jective akarnék e tárgyról szólni, akkor ezen 9. pont szälőokai gyanánt elő lehetne adnom azt, a mit a verebek a ház tetején csiripelnek, {Bálijuk!) de ez igen távol áll tőlem. De engedelmet kérek t. ház, ha már meghoz­tuk az 1883: XV. t.-cz.-et a megyei háztartásról, egy megyére nézve nem lehet az közönbös — te­kintetbe réve a közmunkát és a netán és valószí­nűleg behozandó megyei pótadót —• ha tőle egy nagyobb összegű adófizető község elvétetik és cserébe egy kevesebb adót fizető községet nyerhet csak el. De a közigazgatási bizottság indokolása is igen gyenge lábon áll. Indokolásának első ré­sze, a melyben azt mondja, hogy az áthelyezést mindkét község kérelmezte, azt gondolom még nem bizonyítja azt, hogy a helyes administratió .szükségessé teszi az átkeblezést. A mit arról mond, hogy Daravár közelebb érné hatóságait Lúgoson mint Buziáson, épen nem áll, inert Daruvár Buziás­hoz valamivel közelebb fekszik mint Lúgoshoz és igy szolgabiráját és járásbiráját az egyik helyen oly közel érné mint a másikon. Az indokolás utolsó része pedig szerintem a leggyengébb. Én igenis elfogadom nagyon szívesen a helyes indokot, me­lyet a minister ur eredeti javaslatában beterjesz­tett, a hol azt mondja: „ha bizonyos alapfeltételek be fognak következni, még több átkeblezést fogok proponálni;" s jelenti a háznak, hogy időközben a folytatott tárgyalások következtében ismét abban a helyzetben vau, hogy kilencz tételre nézve áthe­lyezéseket proponálhat a háznak. Kimondotta teg­nap az államtitkár ur egyik felszólalásában is, hogy csak kilencz helyre nézve jutott megegye­zésre és hogy csak kilencz helyre nézve volt ké­pes a háznak propositlót tenni. A közigazgatási bizottság azonban többet tett; a közigazgatási bí­zottság proponál oly valamit, a melyet, ha propo­nálni akart volna, v'gy ha az alapfeltételek bekö­vetkeztek volna, a melyekre a minister ur hivat­kozott, ugy bizonnyára nem szorult volna a minis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom