Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

150 31-f. or-7.iigos ülés február 21. 1884. ter ur a közigazgatási bizottságra, hanem bizonyára beterjesztette volna az új pontot akkor, mikor eredeti javaslatát beadta. Kérésem tehát az volna a t. ministerelnök úrhoz és a t. házhoz, hogy hagyassák e 9. pont mindaddig függőben, mig a tárgyalások e tekintetben tökéletesen be lesznek fejezve. Ha be lesz bizonyítva az, hogy a helyes, gyors és jó közigazgatás követeli azt, hogy Daruvár csatoltassék Krassómegyéhez, ám történjék meg, de ne történjék meg a nélkül, hogy az előbb mondott indokoknál fogva megyénk kellő kárpótlásban részesüljön akkor, ha azt tenni lehet. Es helyes volna az administratió tekintetében ugy tenni, a mint előadni bátor leszek, de ne oldassék meg a kérdés ugy, a mint a közigazgatási bizottság azt kívánja, hogy mi Kussics községét kapjuk Daruvár helyett. Ez minden megoldás legroszabbika volna azért, mert ez oly szegény község, hogy alig lesz oly állapotban, hogy önálló jegyzőséget fentarthasson s most is körjegyzőséghez tartozik; Fehértemplomhoz pedig mint rendezett tanácsú városhoz csatolni nem lehet, hogy pedig a Fehértemplomon túl fekvő községekhez hogyan fogjuk csatolni, nem tudom. A kérdésnek megoldása pedig igen könnyű volna és ép a jó administratió előmozdítására nézve könnyen keresztülvihető, még pedig ugy, hogy ki lennének elégítve a községek, a megyék és az administratión javítva lenne e vidéken. Van ugyanis az Alduna mentén négy község, melyek oly közel fekszenek Fehértemplomhoz, hogy azok ugyszólva külvárosait képezik, melyek topographikus helyzete a hegyoldalon egyenesen Temesmegye, illetőleg Fehértemplomra utalja e községeket. Ezek Kussics, Limgenfeld, Szokolovácz és Zlaticza. E négy község már kérelmezte is annak idején átcsatolását Temesmegyéhez, melyek oly közel fekszenek Fehértemplomhoz, hogy a fehértemplomi toronyóra ütése áthallatszik. E négy község gyermekeinek egy része Fehértemplomra jár iskolába, piaczukat Fehértemplom képezi, minden hatóságát legközelebb Fehértemplomban találják. E 4 község állapotja most pedig épen a jó administratió tekintetében vajmi szomorú. Ha e négy község szolgabiráj ához akar jutni, meredek hegyen keresztül egy napi időveszteséggel érhet csak oda; ha adóhivatalát, járásbíróságát, törvényszékét akarja elérni, Fehértemplomon keresztül Temesmegye területén át Oraviczára kell mennie, mert ott leli csak azon hatóságokat, holott azokat Temesváron sokkal közelebb érné; ha pedig a megyei székhelyhez akar jutni, akkor jövet-menet 3—4 napi időveszteséggel juthat csak Temesváron keresztül Lúgosra, holott az egyenes vasúti összeköttetés által, egy pár órai idővesztéssel, Temesváron találhatja főhatóságait. Ez a négy község tartozott is már Temesmegyéhez, de a határőrvidék rendezése alkalma- | val az indokból, hogy Krassómegye ne essék el egészen a Duna partjaitól, Krassómegyéhez esatoltatott. Azóta azonban a viszonyok változtak. Krassómegye Szörényinegyével egyesittetett és Krassó-Szörénymegye uralja az egész Aldunát, tehát ezen indok is elesik. A mondottak folytán én arra kérném a t. ministerelnök urat és a t. házat, hogy hallgattassák meg a 'megye, folytattassanak azon tárgyalások, a melyek épen az administratió gyors menete tekintetében még kellőleg befejezve naiesenek, terjesztessék be ily alapon törvényjavaslat és ekkor elég lesz téve a községek kívánalmainak, a megye kívánságának és elég lesz téve — és ez a fő szempont — a helyes, jó és gyors közigazgatásnak. A mondottak alapján kérem a t. házat, méltóztassék azon indítványomat elfogadni, hogy ex a 9. pont egyelőre kihagyassék. (Helyeslés halfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőtt megkívánom jegyezni azt, hogy azt talán bajos volna hibáztatni, ha a ház bizottságában a bizottságnak bármely tagja egy módodosítást proponál, akár tartozik az valamelyik érintett megyéhez, akár nem; mert hiszen a rendezésnek nem speciális megyei, hanem általános szempontból kell eszközöltetni. Különben a mi magát a dolgot illeti, 1877 óta háromszor történt ez ügyben folyamodvány. Midőn a bizottságban szóba hozatott Daruvár községének átcsatolása Krassómegyéhez, egy elől nem zárkózhattam el. És ez az, hogy bizony — ha ki kell mondani, kimondom, faji szempontból Daruvárnak fontossága sokkal nagyobb és előnyösebb, ha átcsatoltatik, mintha Temesmegyénél hagyatik. De hogy Teines megyének érdekeit kellőleg figyelembe vettem, ezt bizonyítja az, hogy midőn szóba hozatott ez, *én azt, hogy elfogadjam, ahhoz kötöttem, hogy Kussics községe pedig Temes megyéhez csatoltassék és hogy ebben az 1883. törvény által ajánlt óvatosság megtartatott. Hogy tehát Temesmegye nem veszít, ha már ezt a szempontot vesszük, mutatja az, hogy az átcsatolt Kussics község körülbelül ezer lélekkel számlál többet, mint az elvenni szándékolt Daruvár és határa egy pár száz katastrális holddal nagyobb. így tehát a megyei domestica szempontjából Temesmegye sérelemről, ha panaszkodhatik is, nagyon kis mértékben panaszkodhatik. De hogy mennyire panaszkodhatik, nem tudom utoljára megmondani, mert lehet, hogy Daruvár kisebb határának adója nagyobb, mint Kussicsé. Hogy miért nem terjeszkedtem ki mind az öt községre, a melyekről a t. képviselő ur is szól és a mely községeket recompensátióul még 1877-ben kivánt Temesmegye az esetre, ha Daruvár tőle elvétetik, annak egyik oka az, hogy ha azt tettem,, volna, nem jártam volna el ismét az 1883-ki tör-