Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

313 országos ülés febrnár 20. 1881. 137 tozó része Pozsonymegyébe kebeleztessék. Mikép indokolja ezt a közigazgatási bizottság ? Azt mondja, hogy Pozsonymegye kérte ezen áthelyezést, Nyitra­megye azonban hivatkozva saját területi épségére, megtagadta beleegyezését. Tehát az illető megye nem egyezett bele. Már most az illető községek maguk mit mondanak? Azt mondja a bizottság je­lentése, hogy az érdekelt községek szintén meg­kérdeztetvén, Szered-Újváros birtokosainak na­gyobb része az átkebelezés, Dejthe község kép­viselő testülete ellenben jelenlegi kötelékében való meghagyása mellett nyilatkozott. E szerint Sze­redre nézve is csak egy része, habár nagyobb része birtokosainak kívánja az átkebelezést, de nézetem szerint ez ily esetben nem elegendő. Mert pl. vagyoni kérdésekben a törvényben meg van állapítva, hogy 2/3-ad többséggel történik meg az intézkedés; azt hiszem, ily gyökeres intézkedés­nél, mint a minő szóban forog sem elegendő az egyszerű többség, hanem általános beleegyezése kívántatik az illetőknek. A méltányosság, a dolog természete ezt kívánja. {Helyeslés a szélső bal­oldalon.) A mi Dejthe községet illeti, a megye, a köz­ség nem kívánja és a bizottság mégis javasolja az áthelyezést és erre nézve nem tud egyebet mon­dani, mint —- engedelmet kérek — phrasist, hogy a községek jövendőbeli fejlődése kívánja ezt. Ezzel szemben Dejthe község, melynek legjobban kell ismerni saját érdekeit, határozottan azt mondja, hogy semmiféle érdeke nem kívánja az átkebele­zést. így tehát az indokolást a territórium ezen megváltoztatására elegendőnek nem tartom és azért kérem a t. házat, hogy ezen 3-ik pont, melyet a bizottság javasol, hagyassék ki. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa): Mó­dosítása : az első szakasz 3-ik pontja hagyassék ki. Tibád Antal előadó: T.' ház! Mocsáry t. képviselőtársam a törvényjavaslat első szaka­szában harmadik pontul felvett intézkedést ki­hagyatni kéri és indokolásul azt hozza fel, hogy részint az illető megyék, részint a községek nem egyeztek bele. Ebben t. képviselőtársamnak töké­letesen igaza van. A közigazgatási bizottság ezen pontot azon indokból, tehát nem valamely phrasis alapján — erről meg fog később ő maga is győ­ződni — tartotta felveendőnek a törvényjavaslatba, mert ezen két összeépült községet egyesíteni nem lehetett és nem lehet, míg azok külön törvény­hatóságok területén feküsznek. Az pedig kétség­telen, hogy ily kisebb területeken összeépült köz­ségek egyesítése a község lakói érdekének és jövőjének biztosítása tekintetében szükséges. A t. képviselőháztól függ, hogy ezen pontra mennyi súlyt fektet, de a közigazgatási bizottság azon körülményt, hogy Szered-Újváros és Dejthe köz­ségnek Nyitramegyéhez tartozó része Pozsony­megyébe átkebeleztessék, elég fontosnak tartotta KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XV. KÖTET. arra, hogy ezen 3-ik pontot a törvényjavaslatba felvegye. Hiszen t. ház, épen t. képviselőtársam igen ékesszólóan méltóztatott az általános vita alkalmával kifejteni, hogy ily kérdésekben a községek hogyan járnak el; azt hiszem, hogy ezen körülményt, szemben ezen fontos szempont­tal, irányadónak tekinteni nem lehet. Lehettek ott localis mellékérdekek, vagy pláne személyes érdekek, a melyek miatt az illető községek meg­egyezését megnyerni nem lehetett. Kérem tehát a t. házat, ne méltóztassék oly nagy súlyt fek­tetni ezen körülményre, ne méltóztassék súlyt fektetni Nyitramegye közönségének azon nyilat­kozatára sem, melynél fogva területi integritá­sára hivatkozva, tagadta meg az egyesítést. Ez az indok igazán phrasis, mert azt hiszem, hogy a területi integritás magában nem elég arra, hogy két, tulajdonkép ez idő szerint négy község fej­lődése és jövő felvirágzása megakadályoztassák. Azéit kérem a t. házat, hogy a Mocsáry kép­viselő ur által benyújtott indítványt mellőzni és a harmadik pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3-ik pontot elfogadni a bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem ? (Igen ! nem!) Kérem azok képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége elfogadja a bizottság szövegezését, így Mocsáry képviselő ur indítványa elesett. Következik a 4. pont. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző [olvassa a 4. pontot, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 5. pontot) Tibád Antal előadó: T. képviselőház! Kavecsány községet illetőleg a belügyminister indokolásában foglalt tényállás kiegészítéséül meg kell jegyeznem, hogy Kavecsány községe törvény­javaslat bizottsági tárgyalása közben egy kér­vényt adott be a képviselőházhoz, mely a törvény­javaslat illető pontjával kapcsolatos tárgyalás és j avaslattétel végett szintén a közigazgatási bizott­sághoz utasíttatott. Ezen kérvényben Kavecsány község lakosai kinyilatkoztatták, hogy azon ké­relmüket miszerint Sáros megye kötelékéből kisza­kittatni és Abauj-Torna megyéhez csatoltatni ki­vannak, visszavonják. Ezen körülmény tehát t. ház, az ezen pont feletti határozathozatalnál szin­tén tekintetbe veendő lesz. Részemről figyelem­mel azokra, miket e tekintetben a tárgyalás beve­zetése alkalmával elmondottam, mindenesetre ké­rem a t. házat, hogy ezen pontot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint megtartani méltóz­tassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy a Thaly képviselő ur módosítványa e pontra is vonatkoz­ván, itt szintén szavazni kell a felett. Berzeviczy Alberti T. ház! A törvény­javaslat ezen pontjára nézve bátor leszek kiha­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom