Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

134 31S országos Mis február 20. 1S84 lehet, egyes embereknek nem tetszik az odacsatolás, de ez egészen más szempont, mert mindenütt vannak emberek, a kik épen a rendet nem szeretik és nemcsak a zsidó közmondás szerint, „a hol a szidur (vagyis rend), ott az ördög", hanem talán olyan fajnál is áll ez, a mely igen távol áll a zsidótól. (Derültség.) Bátor vagyok megjegyezni, hogy még az esetben is, ha a Duna szabályoztatnék, azt, a mit elrontott a természet és a rósz mesterkedés, helyreigazítani nem könnyen lehet és sokkal nehezebb lesz az átkelés a Dunán mint a mosonyi ágon, tehát, hogy ezen terület a természet törvényei szerint is Mosonymegyéhez tartozik. Hogy Mosonymegye eulturája kitűnő, erre nézve a múltkor hoztam fel néhány adatot, mely még a kormányon ülő t. férfiak elismerésében is részesült. Most még egyet említek, melyet a t. többség latba fog vetni, hogy t. i. Mosony a legjobb adófizető megye. És végre van még egy ok, a mely mindnyájunkra be fog folyni, hogy ugyanis Mosonymegye hazafias, szorgalmas közönsége nagy részben német és horvát. Van benne 54 ezer német, 8,000 horvát és csak 12,000 magyar. A Szigetköznek, ezen tős-gyökeres magyar községnek odacsatolása ott a magyarságot erősbítené. A múltkor rósz né • ven vették tőlem, midőn a német parallel eursus M.-Ováron való fentartása mellett szóltam; tessék elhinni, hogy ezen Szigetköz odacsatolása sokkal hathatósabban fogja erősíteni a magyarságot, mint a német eursus eltörlése. Ajánlom a bizottság szövegezését elfogadásra. (Helyeslések a szélső baloldalon és a ház többi oldalán.) Prónay József belügyministeri államtitkár: T. képviselőház! Azokkal szemben, a melyek a módosítványt beadó képviselő ur által elmondattak, csak igen kevés mondani valóm van erre a pontra nézve. Mindenesetre áll az, hogy magasabb közigazgatási érdek, nem pedig helyi érdekek követelik ennek a területnek átcsatolását. Ha valaki a térképet megtekinti, látja, hogy a Duna oly természetes, de egyszersmind monstruosus elválasztó határvonalat képez a községekre nézve, hogy ezt ily állapotban hagyni nem lehet. Az illető községek részéről az igaz, csak 3 adott be már 1871-ben kérvényt, de meghallgattattak a többiek is, a tárgyalás folyamatba tétetett, az ügy letárgyaltatott. Pozsonyraegye beleegyezését adta, csupán — a mint szokásban van oly melyéknél, a melyek területet engednek át—a recompensatiót kérte. Hogy azonban mily visszásságok léteztek már a múltban is, csak egy adatot hozok fel a cholera idejéjéből, mikor Mosony vármegye hatósága alá kellett ideiglenesen helyezni. Ezen indokoknál fogva, és miután az csak ugyan nem lokális érdekek, nem annyira a lakosság kényelme, hanem közigazgatási magasabb érkek szólnak e mellett, de különben is ezen községek már törvénykezésileg a győri törvényszékhez tartoztak és az óvári járásbírósághoz vannak csatolva és igy indicálva van, hogy közigazgatási tekintetben is oda csatoltassanak. Ennélfogva kéa t. házat, méltóztassék az indítvány mellőzésével a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni e törvényjavaslat első szakaszának első pontját. (Helyeslés jobb felöl.) Tibád Antal előadó: Azok után, a miket a t. államtitkár ur elmondani méltóztatott, igen röviden nyilatkozhatom. Én a magam részéről is kijelentem, hogy Földes Gyula képviselő ur indítványának elvetésével, a közigazgatási bizottság szövege szerint kérem az első pont elfogadását. T. képviselőtársam nem vette tagadásba, hogy ezen községeket, melyek az első pontban felsoroltatnak, a Duna elválasztja Pozsonymegyétől; nem tagadta, hogy jégzajlás és árvíz idején e községek nem közlekedhetnek hatóságaikkal akadálytalanul. Már bocsánatot kérek, midőn a képviselő ur ezeket elismeri, mert nem tagadta meg, mert az indokolásban felhozatnak: kérdem nem tartja-e a közigazgatás érdekében állónak, hogy a hatóságok a községekkel akadálytalanul érintkezhessenek; és viszont nem tartja-e a községek érdekében állónak, hogy azok saját hatóságaiknál ügyeiket akadálytalanul végezhessék? Ha az ő véleménye tagadó lenne, nem hiszem, hogy akadna még valaki e házban, a ki e véleményben osztoznék. De még egy másik észrevételt is hozott fel a, képviselő ur, azt t. i., hogy mig a törvényjavaslatban e községeknek Pozsonymegyétől Mosonyhoz való átkebelezése javasoltatik: addig nem vétetik fel másfelől számos oly község, melyek Győrből és Nyitrából Pozsonyinegye felé gravitálnak. Megengedem, hogy vannak Nyitramegyének oly községei, melyeknek Pozsonymegyébe áthelyezése szükséges, de ha ennek szüksége fennáll, ez iránt kétségkívül csak azért nem történt eddigelé javas lat, mert az előleges tárgyalás, melyre okvetlenül szükség van, még nem vitetett keresztül Ha ez majd megtörténik, akkor egy későbbi törvényjavaslatban majd be lehet foglalni. De ez nem szolgál akadályul arra, hogy az úgynevezett szigetközi községek ügye, mely már tisztába hozatott, fel ne vétessék és el ne intéztessék. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a javaslat első pontját Földes képviselő ur javaslatának mellőzésével a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Helyeslés jóbbfelől.) Földes Gyula: Én nem mondottam t. ház, hogy ama bizonyos községek azon megyéhez csatoltassanak, csak azt hoztam fel, a mit PozsonyI megye is felhozott, t. i. hogy miért elszakítani