Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

* 313. országos üli községeinket, melyekre nincs nagyobb szükség, mint más községekre indokoltam, hogyha át is kebleztetnek ezen községek, azért mégis fenn fog állani az a hiba, a mi most fennáll, t. i. hogy Pozsonymegyének egy része mégis a Duna jobb partján marad. Azért ne méltóztassék szavaimat oda magyarázni, mintha én valamely megyéből valamit Pozsonymegyéhez csatoltatni kívántam volna. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom ; most csak fiz a kérdés, miképen méltóztatik a t. ház kívánni a szavazást. Thaly Kálmán: Egyszerre bajos lesz fel­tenni a kérdést, mert nekem oly módosítványom lesz, mely a 2. és 4. pontokat illeti. Elnök: A Szavazásnak mindenesetre pon­tonként kell történnie, csak az a kérdés leket, hogy az egyes pontok megvitatása után történjék-e? (Felkiáltások: Most! Most! A pontok megvitatása után!) Thaly Kálmán; Az elnök ur ki is mon­dotta a vita elején Elnök: A gyakorlat szerint ugy is történt, miután azonban a házszabályok azt rendelik, hogy szavazás előtt a kérdéshez még mindig lehet szó­lani s azt tanácskozás tárgyává tenni: azért kér­deztem a háztól, hogy megvitatás előtt kívánj a-e vagy végig kivan menni, a mint szokás az egész szakaszon. De ily kérdések mellett, a milyenek most szőnyegen vannak, azt hiszem a ezélszerű­ség azt kívánja, hogy e megvitatás után történjék meg a szavazás. Csanády Sándor: Részemről én is azon vé­leményben vagyok, hogy a megvitatott pontok fölött azonnal történjék meg a szavazás, mertköny­nyen megtörténhetik, hogy mire az egész tárgya­lés végig megy, megfeledkezhetünk egyes részle­tekről, melyek pedig súlylyal birnak. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a többség azt kívánja, hogy a szavazás most történ­ténjék meg. (Helyeslés.) Ennélfogva kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1-ső pontot, melyre nézve Földes Gyula képviselő ur azt az indítványt tette, hogy kihagyassék, a közigazgatási bizottság szö­vegezése szerint elfogadni? A kik elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház több­sége az 1-ső pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadj a és ennélfogva az indítvány elesett; követ­kezik a 2. pont. Thaly Kálmán: T. ház! Mielőtt e ponthoz tüzetesen, azonban röviden, mint a tárgy termé­szete kívánja, hozzászólanék, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy elvileg egy állásponton vagyok Mocsáry Lajos t. képviselőtársammal, ki az álta­lános tárgyalásnál helytelenítette azt, hogy ily apró incidensekből megváltoztassanak a megyék határai. A többség azonban jónak látta és meg­szavazta a törvényjavaslatot. Én szükségesnek február 20- 1884. 135 tartottam álláspontomat jelezni. Vigasztalásn 1 mondhatom azonban Mocsáry t. képviselőtársam­nak és azoknak, kik pártunk részéről, velünk egy nézeten vannak, mintegy vigasztalásul mond­hatom, mint a ki történelmi dolgokkal is foglal­kozom, hogy hazánk múltja, midőn hazánk ön­állóan intézkedett, idegen befolyások kizárásával, a megyék határának megállapítása kérdésében számos példát mutat fel, hogy ily kicserélések a megyék közt, folyamok mederváltozásai és más czélszerűségi okok nyomán nem igen ritkák; a megyék kölcsönösen megállapodtak egymás közt és az illető országgyűlések később jóváhagyták a cserét. Ez tehát nem példátlan hazánk történel­mében, bár magam is csak akkor tudom helyeselni, ha országos érdekek kívánják, mint pl. a csiliz­közi községeknél, hol a dolog valóban ugy áll, a mint azt Földes Gyula képviselőtársam elmon­dotta. Most bátor vagyok a f. ponthoz és mivel egy természetű, nehogy ismét külön kelljen felszólal­nom, a 4. ponthoz is hozzászólani. A 2. pontban Falnschendorf vagy a mint ott nevezik, Flicsendorf nevezetű pusztának Mosonmegyéből Pozsony­megy ébe való áthelyezése hozatik javaslatba. A puszta a pozsonyi káptalan tulajdonát ké­pezi és határos Pozsonymegyével, nevezetesen Ligetfalvával. Azt hiszem, hogy ugy a megyé­nek, mint a pozsonyi káptalannak is itt a könnyítés tekintetében előnyös az áikebelezés. Meg vagyok azonban győződve, hogy valamint hazafias Pozsonymegye, midőn Augeron vagy Au­dorf hozzácsatoltatok, annak nevét Ligetfalvára változtatta, mert Pozsonymegyének nincs kedve abban, hogy német nevű helységekkel ruttittassék el határa, a pozsonyi káptalan is fog annyi haza­fisággal birni, hogy hasonlókép gondolkozzék. Meg vagyok győződve, hogy Pozsonymegye és a pozsonyi káptalan helyeslésével fogok találkozni, ha indítványozom, hogy ezen Flanschendorf nevű puszta régi magyar nevével: Pócsfalva névvel zár­jelbe téve Flanschendorf vétessék fel a törvénybe. (Élénk helyeslés.) Ugyanily indítványom van az ötödik pont­ban említett Kavecsány községre is. Történelmi okmányok alapján t. ház, e községet egykor Kö­vecsen, vagy Kövecsénynek Mvták. Ezért óhajta­nám, hogy a törvénybe e község Kövecsény zár­jelbe Kavecsány névvel vétessék fel a tör­vénybe, mert ezzel a törvényhozás nem cselekszik ujat, hanem csak visszavindicálja a régi jogosult magyar nevet. (Élénk Jielyeslés.) Indítványom tehát következőképen hangzik: „A második pontban „Flanschendorf* helyett té­tessék: „Pócsfalva (Flanschendorf)"; a negyedik pontban pedig Kavecsány helyett tétessék „Köve­csény (Kavecsány)." (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom