Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

313. országos ülé< február 20. 1884. -J27 Elnök: Az illető képviselő urnak iníerpellatióikat a szokott időben, előtérj észten dik. Következik az 1874: XXXVI. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök : Kérdem a t. házat, elfogadj imént felolvasott törvényjavaslatot? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások : Kisebbség ! Kisebbség !) Most méltóztassanak felállani azok, kik nem fogadják el. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség! Többség! Meg kell számlálni!) Méltóztassanak tehát azok felállani, a kik a törvényjavaslatot megszavazzák, hogy a jegyző urak a szavazatokat megszámlálhassák. (Megtörténik) Méltóztassanak már most azok szakaszonként felállani, kik nem fogadják el. (Megtörténik. Á jegyzők a szavasatok összeszámítását befejezik, Elnök csenget. Zajos felkiáltások balfelől : Halljuk az eredményt. Nagy mozgás.) Bocsánatot kérek, de nekem kötelességem jelenteni, hogy 20 tag a szavazást holnapra kívánja halasztani. (Hosszas, zajos felkiáltások balfelől : Nem lehet! A szavazás be van fejezve! Nagy mj bal- és szélső balfelöl. Mozgás jobbfelöl.) Sárközy Aurél: T. ház! Minthogy a szavazatok össze vannak számítva (Nagy zaj szélső balfelöl. Csanády Sándor szólni kíván. Elnök csenget. Nagy mozgás jobbfelöl.) , Elnök: Méltóztassanak megengedni, de nekem be kell jelenteni azt, a mi történt. [Halljuk! Halljuk! bal- és szélső balfelől. Nagy mozgás) A dolog igy áll. A szavazás folyama alatt 20 tag, a házszabályok 156. §-ra való hivatkozással a szavazást holnapra kívánta áttétetni. E szakasz azt mondja, hogy a tanácskozások befejezése után, ha 20 aláíró kívánja, a szavazás a következő napra halasztandó. Ezt véve alapul, a szavazást a holnapi napra halasztatni kérik. (Elnök összeszámlálja az aláiró képviselőket.) Ez csak 19 (Nagy derültség a bal- és a szélső baloldalon.- Általános mozgás.) E szerint t. ház, én róla nem tehetek, a dolog egészen tiszta: 80 szavazott nemmel és 48 szavazott igennel. (Hosszan tartó zajos éljenzés és taps a baloldalon. Általános zaj. Felkiáltások a szélső baloldalról: Halljuk a határozatot.) Tehát a törvényjavavaslat harmadszori felolvasásban nem fogadtatott el. (Taps és éljenzés a szélső baloldalon. Nagy zaj és mozgás.) Következik (Folytonos zaj és nagy mozgás. Elnök csenget.) Következik a napirend; a közigazgatási bizottság 488. sz. a. jelentése >a némely megyék határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló törvényjavaslat tárgyában. T. ház! (Folytonos zaj. Halljuk \) Jelentem a t. háznak, hogy a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök ur a tanácskozásban részt nem vehetvén, minthogy a főrendiházban épen a költségvetés tárgyalása folyik, megbízottjául Prónay József államtitkár és Barkassy Géza urakat nevezte meg, kik a szükséges felvilágosításokat meg fogják adni, Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Tibád Antal előadó: T. ház! (Nagy zaj Felkiáltások: Halljuk!) Az 1876. évi közigazga tási terület rendezése nem radicalis alapon, de ellenkezőleg a históriai reminiscentiák és fejlemé,nyek (Nagy zaj) lehető figyelembe vételével vitetvén keresztül, igen természetes, hogy az idő szerint még számos oly. . . . (Folytonos nagy zaj.) Nem lehet ilyen nagy zajban beszélni. Elnök : T. ház! A ház jelen hangulata közben csakugyan nem lehet tanácskozni, ennélfogva az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök." Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Az előadó urat illeti a szó, Tibád Antal, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! Az 1876. évi közigazgatási terület rendezés nem radicalis alapon, de ellenkezőleg a históriai reminiscentiák és fejlemények lehető kímélése és számba vételével vitetvén keresztül: igen természetes, hogy ez idő szerint még számos oly község és puszta, sőt ezeknél nagyobb terület is létezik az országban, a melynek egyik törvényhatóságból a másikba való áthelyezését a közigazgatás vagy az illető terület lakossága érdekeinek mellőzése és megsértése nélkül eszközölni nem igen lehet Az e tekintetben fenforgó bajok egy csekély részét van hivatva orvosolni „a némely megyék határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról s ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló törv ényj avaslat. A törvényjavaslat összeállítását, mint ez más esetekben is történni szokott, a belügyministerium kebelében közigazgatási tárgyalás előzte meg, melynek rendjén az egyes érdekélt megyék és községek véleménye is kikéretett, a nélkül azonban, hogy a factorok egyikének vagy másikának nézete az elhatározásra nézve döntő súlyúnak vétett volna. A közigazgatási bizottság a maga részéről teljesen osztozik e felfogásban, mert ép a szóban levő törvényjavaslat feletti bizottsági tárgyalások folyamán nem csak arról szerzett magának bő meggyőződést, hogy azon megyék, a melyeknek kötelékéből valamely területrész kiszakittatni czéloztatik, édes-kevés számmal vannak és hogy ' akkor is ellenzői az áthelyezésnek, midőn ezen