Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-312
312. országos ülés febrnár 18. 18S4. 121 szakaszra, ezen intézkedésre hivatkozva, törvényesen fogják követelni, hogy a mi áll Karezagra és Jászberényre nézve, az álljon rájuk nézve is. Ezt pedig azután tagadásba venni nem lehet. (Helyeslés.) És akkor mit fog mondani a t. minister ur. Azzal fogja talán elutasítani, hogy a kérés nem időszerű, mert a rendezés már öt esztendő múlva úgyis itt lesz ? De hát ma is abban a stádiumban vagyunk és ha ez áll a szolnoki törvényszékre nézve, állnia kell a többire nézve is; akkor pedig nem öt év múlva, de ötven év múlva sem lesz az igazságügyi administratió végleg szervezve és rendezve. {Igaz! Helyes! a baV és szélső baloldalon.) Azért én ismét'em, hogy elvi álláspontomat fentartom és kérem a t. házat, hogy a mennyiben ez egy nagy fontosságú, az igazságügyi administratiónak szervezésére döntő befolyású principiumot involvál, méltóztassék mindenek előtt ezen principialis kérdést eldönteni. Azon kérésemet, hogy az én indítványom tétessék fel első sorban szavazásra, a házszabályok 153. §-ára alapítom, mely azt mondja, hogy a kérdés mindig ugy teendő fel, hogy arra minden képviselő a legjobb belátása és tudomása szerint helyesen igennel, vagy nemmel szavazhasson. Már tegnap gr. Apponyi t. képviselőtársam kijelentette, hogy nem helyesli principialiter a mostani állapotnak megbolygatását, tehát első sorban az én indítványomra, fog szavazni, de az esetben, ha nem fogadtatnék el, kénytelen lesz az igazságügyi bizottság javaslatára szavazni, mint a mely az ő érdekeivel legjobban megegyezik, ma pedig itt többen kijelentették, hogy miképen óhajtanak szavazni. Igen sokan vannak, kik első sorb;in ezen elvi kérdésre kívánnak igennel szavazni, de ha az igazságügyi bizottság javaslata tétetik fel első sorban, arra is kénytelenek igennel szavazni; ineggyőződésök szerint tehát helyesen nem szavazhatnak. Ismételve kérem a t. házat, méltóztassék ezen elvi álláspontnak teljes jogosultságát belátva és a jövő igazságügyi szervezet helyes megoldását nem előtt tartva indítványomat elfogadni. (Élénk hel ;eslés a szélső haloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A házszabályok 163. §-a értelmében első kérdésül az igazságügyi bizottság szövege teendő fel. Ezen kérdés igenis feltehető ugy, hogy arra igennel és nemmel lehet szavazni. (Felkiálltások a szélső halolgalon: Halasztási indítvány]) Bocsánatot kérek, halasztási indítvány nincs beadva és itt arról szó sem lehet. (Fel kiáltások a szélső bal Idaion] Kihagyás\) A szakasznak kihagyatása iránti indítvány nem halasztási indítvány, hanem az ellenindítvány és csudálkozom, honnan veszik a képviselő urak, hogy ez halasz- . tási indítvány. (Helyeslés a jobboldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XV. KÖTET. Sárközy Aurél: Bocsánatot kérek, hogy ha kérdés fetevésénél egyszer bátor vagyok felszólalni és kijelentem, hogy én nem tekintem ezt halasztási indítványnak, hanem azért kérem ezen indítványt első sorban feltétetni, mert itt egy elvi kérdés forog szóban, vájjon egyáltalán a 1. §-ban foglalt intézkedés időszerű és helyes-e vagy nem ? Ha ez eldöntetik, csak ez esetben szavazhat mindenki meggyőződése szerint az igazságügyi bizottság javaslatára is, mely azt mondja, hogy két törvényszék legyen, az eredeti javaslattal szemben, mely azt mondja, hogy egy törvényszék legyen. A principialis kérdés az, hogy egyáltalán szükséges-e mai napság a törvényszékek bolygatása, vagyis én a statusquo fentartását kívánom. Mindenesetre ezen elvi kérdés felett r kell először határozni, (Zaj) hogy aztán elhatározhassa magát valaki, hogy az igazságügyi bizottság javaslatára szavazzon-e, vagy az eredeti javaslatra. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalról: Szavazzunk!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Én egyszerűen és szorosan, mert máskép nem is lehet, a kérdés feltevéséhez kívánok szólni. Két szakasz szól erről: a 153. §., melyre a képviselő ur hivatkozott, mely azt mondja, hogy a kérdés mindig ugy teendő fel, hogy igennel és nemmel lehessen szavazni; a másik a 163. §., mely határozottan minden kételyt kizáróan mondja, hogy legelőször a központi, majd a külön bizottsági javaslat, azután a közelebb állók, legutoljára pedig az ellenindítvány tűzendő ki szavazásra. (Ugy van!) Itt tehát, ha csak a házszabályt egyenes tiszta értelmében megsérteni nem akarjuk, másként a kérdéseket feltenni nem lehet. (Ugy van!) De még csak az az eset sem áll, hogy ne lehetne igennel vagy nemmel szavazni, mert a ki a Sárközy képviselő ur indítványát pártolja, habár az a házszabályok szerint legutoljára jön is szavazás alá, szavazhat nemmel az igazságügyi bizottság szövegére, továbbá szavazhat nemmel az eredeti ministeri javaslatra és szavazhat aztán, ha ezek csakugyan elesnek, igennel Sárközy képviselő ur javaslatára. Tehát az eredmény egyáltalán semmi utón és módon nincs veszélyeztetve. Az eredmény az lesz, a mit a ház többsége kivan. (Helyeslés) De midőn ezt megnyugtatásul mondtam, ismétlem, még ha nem így volna is, a házsza' bályok határozott és még csak nem is magyarázható rendelkezésével szemben máskép a kérdéseket feltenni, mint a hogy a t. elnök ur mondta, nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Helfy Ignácz: Épen csak arra nézve, a mit a ministerelnök ur mondott, hogy oly nagyon világos a szakasz, bátor vagyok megjegyezni, hogy ezt épen nem lehet állítani, mert bármikép magyarázzuk is, habár a szó nincs megmondva az indítványban, az lényegileg a halasztási indítványok 16
