Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-312

|22 §1% országos ülés február IS. 18S4. körébe tartozik. Mindenki, a ki róla beszélt, a ki az indítványt pártolta, azt mondva, hogy most ne bolygassuk a jelenlegi állapotot; nem azt mondták a szónokok, hogy sohase történjék, hanem azt, hogy tartsuk függőben, mig a végleges rendezés bekövetkezik. Ez az értelme az indítványnak sigy nem lehet tagadni, hogy az lényegében halasztási indítvány. Azt hiszem tehát, hogy csakugyan helyes volna első helyre tenni. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Elnök: Minthogy a házszabályokkal tisztába kell jönnünk, csak azt kívánom megjegyezni, hogy midőn az indítvány azt mondja, hogy öt esztendő múlva kerüljön elő és most félre tétessék, ezt nem lehet halasztási indítványnak mondani. Ez hatá­rozottan ellenindítvány. Ha az mondatnék, hogy utasittassék a bizottsághoz, vagy hogy a ház bizo­nyos feltételek mellett vegye tárgyalás alá, ez halasztási indítvány, de hogy öt esztendő múlva vétessék fel, ez az u. n. halasztási indítványok körén kivül esik. (Helyeslés. Szavazzunk!) Ha a t. ház beleegyez, az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a bizottság szövegezését; ha nem fogadtatik el, következik a fentartott ministeri javaslat; ha ez sem fogadtatik el, következik Lázár képviselő ur javaslata, mely szerint Szolnokon első folya­modása törvényszék alakítandó, mely intact hagyja a többit; ha ez elesik, következik Mocsáry kép­viselő ur javaslata, mely szerint Szolnokon tör­vényszék állíttatik fel, melynek területe volna a fentartott karezagi törvényszék területének egy része és a jászberényi törvényszék területe; ha ez sem fogadtatnék el, következnék Sárközy kép­viselő ur javaslata. (Helyeslés.) Ha ezen sorrendet méltóztatnak elfogadni, kérdem a t. házat, méltóz­tatik-e elfogadni a bizottság szövegezését ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s ezzel a többi javaslat elesett. Következik a 3. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 3. §-t). Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház! Mind az általános vitában, mind pedig most is kijelentettem, hogy Jászberényre nézve az én indítványomat fentartom és miután a t. ház már kimondotta elvileg, hogy a törvényszék Karczagról Szolnokra át fog helyeztetni és igy a 2. §-a azon törvényjavaslatnak, melyet beadtam, jelenlegi szövegezésében elesett, bátorkodom egy új szakaszt indítványozni, mely igy hangzik: „A jászberényi törvényszék a Karczagról Szolnokra áthelyezett törvényszékkel egyesítendő. (Derültség a szélső baloldalon. Helyeslések és ellenmondások. Hosszan tartó nagy zaj. Elnök ismételten csenget. Halljuk! Halljuk!) Ezen új szakaszban nem foglaltatik egyéb, mint az, a mi a vitának egyik sarkpontját képezte és minden részről és oldalról felvilágosító érvek­kel részint támogatva, részint megtámadva a t. ház előtt ismeretes. Ép nzért nem akarom ismételni mindazon érveket, melyek felhozattak és egyszc­rűen csak ezen szakasz elfogadását ajánlom a t. háznak. (Helyeslések és ellenmondások. Hosszas zaj.) Szilágyi Dezső: Hiszen a t. igazságügy­minister úrtól nem is arra nézve vártunk volna fel­világosítást, (Halljuk!) hogy vájjon mi az igazság­ügyi állapot, mi az ország érdeke ezen kérdésben, mert a t. igazságügyminister ur megmondta, hogy az ő felfogása szerint az ország érdeke az lett volna, ha megszüntettetik ugy a jászberényi, mint a karezagi és állíttatik fel egyedül Szolnokon, a megye székhelyén egy nagyobb törvényszék. De akkor azt kérdem, miért ezen csavargó politika, miért a t. igazságügyminister ahelyett, hogy amint az eddig mindig történt, egyszerűen és nyíltan kimondta volna, hogy az igazságügyi bizottság ál­lása eltér az enyémtőí, én fentartom eredeti javas­latomat az igazságügyi bizottság álláspontja elle­nében és akkor bocsátotta volna szavazásra és sza­vazott volna ellene az igazságügyi bizottság szöve­gezésének. Hanem akkor azt kérdem én, t. ház, hogy ha a t. minister ur ki akarja forgatni az eddigi vitát és határozatot annak értelméből, mely egyedül az lehet, hogy csak a karezagi törvény­széket akarta itt a többség megszüntetni s a jász­berényi törvényszéket a szolnoki új törvényszék­kel együtt fenn akarja tartani, a ki, mondom, ezt el akarja tagadni, az oly tényeket tagad el, melyek itt napok alatt történtek. (Ugy van! a baloldalon ) Azzal az egygyel adós a t. minister ur, hogy miért nem követte ezen egyszerű és világos utat és miért fordult ehhez az — ismétlem — csavargó úthoz. A magyarázat igen egyszerű. Áz, hogy nem mer­ték a szolnoki törvényszék ügyét egyedül a jász­berényi és karezagi ellenében szavazás alá bocsá­tani, (Ugy van! balfelöl) hanem összekötötték egy perezre a jászberényivel, hogy mindazon szavaza­tokat megnyerjék, melyek a szolnoki új törvény­székre és a jászberényire egyesíthetők. (Ugy van! balfelöl.) Mikor azután megtörtént, akkor külön akarják választani Jászberényt Szolnoktól, hogy — bocsánat a triviális kifejezésért — annak már most egyedül szegessék nyaka és igy azután ke­rülő úton oda jussanak, a mit egyenesen, nyíltan nem mert az igazságügyi minister ur megmondani, t. i. az eredeti álláspontra. Ivánka Imre : Világosan megmondta! Szilágyi Dezső: Kérdem a háznak minden tagját, még a közbeszólott Ivánka Imre t. kép­viselő urat is, hogy jóhiszeműleg feleljen nekem e kérdésre, ha vájjon ugy, a mint a kérdés feltéte­tett, a mint az igazságügyi bizottság lapokon át indokolja a maga javaslatát, a mint azt az előadó nekünk magyarázta, a mint az ahhoz csatlakozott szónokok magyarázták és értették: mi volt az, a mi a ház végleges elhatározása gyanánt, mint az igazságügyi bizottság szövegezésének értelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom