Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-312

U 4 312. országos ülés feTbmár ÍS. 18S4, lat szerint megszüntetendő és a Szolnokon felállítandó törvényszék, hanem általában a Pest megye területén lévő törvényszékekkel, melyek, ha kivételesek és nagyobb figyelmet érdemelnek is, de tényleg felállanak. Azt hiszem, a minister urnak épen ezen nyilatkozata szolgáltat nekünk bizonyítékot arra, hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat nem üti meg azon mértéket, mely ily — nem mondom, mert hiszen a minister ur határozottan ellene mondott, kortes fogás képen behozott — szemben elfoglalandó; de mindenesetre oly figyelmet érdemel, melyet akkor, midőn, bár ha ideiglenesen 5 évre kilátásba helyezett végleges rendezésre való tekintettel, itt mint kísérletet meg akarunk tenni, legalább azon elvet, a melyet a közigazgatás és igazságszolgáltatás közti összpontosító rendszert akarunk meg honosítani, lehetőleg figyelembe kell venni. Áttérek t. ház, most már a többek által megvitatott megszüntetendő törvényszéknek kérdésére, jelesen a karczagi törvényszék kérdésére, melynek érdekében az előttem szólott Mocsáry Lajos t. képviselőtársam tüzetesen kifejtette azon indokokat, a melyeknél fogva fen tartan dó, mig a jászberényi törvényszék megtartása az igazságügyi bizottság által, minden bővebb indokolás nélkül javasoltatik. Annál indokoltabb tehát a karczagi törvényszék fentartása, mely mellet mind az igazságszolgáltatás érdeke, mind az anyagi kellékek, mind pedig a törvényszék berendezésénél a legnagyobb áldozatkészséggel történt adakozások szólnak. Figyelembe veendő továbbá, hogy midőn ismételt reductio alkalmával, Karczagon a törvényszék mindannyiszor meghagyatott, azon biztos kilátással, hogy Karczag megye székhelye leend, azon reményben tette Karczag azon áldozatkész beruházásokat a törvényszék és a börtönhelyiségek felállítására, hogy ugy történelmi jogánál, mint a jelenkor szükségleténél fogva arra a törvényszékre számot tarthat. Eltekintve saját nemzeti fejlődésétől, eltekintve a különleges bírósági viszonyoktól és az igazságügy kezelésétől, melyek a NagyKúnság ezen törvényszéke előtt csak az ottani viszonyokkal a közelebbről ismerősök által végeztethetnek el jól, már az eddigi több mint 10 évi gyakorlati fejlődés, már maga a józan politikánál fogva nem teszi ezen törvényszéknek eltörlését megengedhetőnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Sőt ellenkezőleg, ha hazafi és nemzeti szempontból szolgálatot akarunk tenni, legszigorúbb kötelességünk ezen törvényszéket, ha nem is a múlt iránti kegyeletből, hanem a kor követelte szükségnél fogva fentartani. (Helyeslés a szélső haloldalon.) A mi a jászberényi törvényszéket illeti, e tekintetben több felszólalás történt; én részemről erre nézve csatlakozom Mocsáry t. képviselőtársam nyilatkozatához, kijelentve azt, hogy ha netalán mégis a szolnoki törvényszék minden áron keresztülvitele tekintetében csak is a jászberényi lenne fentartandó, akkor is és főleg azon másik esetben, hogy ha a karczagi kétfelé osztatnék, akkor is a jászberényi egyik lenne a legkisebb törvényszékek között, mely törvényszék a végleges szervezés előtt ideiglenesen fentartható, ugy de a jelen körülmények között, az igazságügyi bizottság által kifejtett kevésbé elfogadható érvelésre tekintettel nézetem szerint a végleges szervezéskor fentartható nem lenne. E tekintetben nagyon fontos, a mit az igazságügyminister ur beszéde vége felé kifejezett: „Sajnálom ugyan — azt mondja — hogy Jászberény és Karczag érdekeit és múltját nem respectálhatom, meg kell hogy hajoljanak ezen intézkedés előtt, valamint mások más intézkedések alkalmával meg kellett, hogy hajoljanak." Azt hiszem, hogy sokkal helyesebben tehette volna akár önmaga, akár elődje, hogy ezelőtt 12 évvel, mikor a bíróságok reductiója ismételve bekövetkezett, akkor szólottak volna igy; de most miután a bíróság be van rendezve minden kellő szükségletére nézve, azt mondani, hogy sajnálja: ez gyenge vigasztalás az igazságügyminister ur részéről oly község és népesség irányában, a mely mindig törekedett a magyar igazságszolgáltatás előmozdítására. (Helyeslés szélső balfélől.) Ezen kívül azt hiszem, hogy az igazságügyminister ur sem ignorálhatja azt, a mi itt ismételve felemlíttetett és a mit az iratok is bebizonyítanak, hogy mind Karczagon, mind Jászberényben a megfelelő törvényszéki és börtönhelyiségek megvannak, mig ellenben Szolnokon ezeket újból kell felállítani, ámbár a minister ur azt mondja, hogy tíz évre házbérmentesen felajánltatott a helyiség, de csak a törvényszék számára. Börtönről nincs szó, ezeket bizonynyal a szokásos nagy állami kiadásokkal kell majd felállítani. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Hogy pedig ezt öt évre fogja-e megtenni a kormány, tekintettel a végleges bírósági szervezésre, vagy ideiglenesen fog-e a börtön helyiségekről gondoskodni, az igazságügyminister ur bölcs belátására bizom. Annyit azonban bátor vagyok megjegyezni, hogy azon esetre, ha Szolnokon csakugyan felállíttatnék a törvényszék, akár önnállóan, akár pedig a tényleges állapot fentartásával, börtönök hiányában be fognak következni oly eshetőségek, mint pl. Erdélyben a csík-szeredai törvényszéknél, mely a megyeszékhelyére tétetett át,nemiévén börtönök, az elővizsgálati foglyokat egy oda fél órára vagy még távolabbra eső helység fogházába szokták bekísérni. Hogy ez miféle anomáliákra, visszaélésekre, a vizsgálat minő meghiúsítására, szökésekre stb.-re vezet, arról nem kell bővebben szólamU Miután mindkét megszüntetendő törvényszék, különösen Karczag érdekében oly hatalmas érvek