Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-311

311, országos filé- február 16. 1884. 95 sincs a megye székhelyén, hanem attól távol eső | pontokon van elhelyezve, mint épen Jász-NagyKun-Szolnok megyében. Ezen anomáliát sanálni annyival szükségesebbnek tartottam, mert Szolnoknak akár fekvését, akár közlekedési viszonyait, akár a főrvárossal való, akár kereskedelmi forgalmát és mindinkább nevekedő lakosságának szaporodását, akár pedig egyéb viszonyait veszszük is tekintetbe, mindkét törvényszéki székhelyt messze túlhaladja Itt tehát ugyanazon megyében két törvényszék van, de ezek egyike sincs a megye székhelyén, azon a helyen, a mely magában véve is olyan, hogy ott a törvényszék elhelyezése és felállítása czélszerü. Ennélfogva ezen magában véve sürgős s véleményem szerint elodázhatatatlan kívánalomnak megfelelő intézkedést szükségesnek és a törvényben indítványozandónak tartottam. De habár én az igazságügyi bizottságnak az első szakaszra vonatkozó módosítását elfogadom is, a második szakaszra nézve tett azon módosítást, melynél fogva a törvényszéket Szolnokra kívánja áthelyeztetni, de a mellett a másik, t. i. a jászberényi törvényszék fentartását is javasolja, nem fogadhatom el, mert azon okok, a melyek a jászberényi törvényszék mellett felhozhatók, többé kevésbbé a karczagi törvényszék mellett is felhozhatók (ügy van! jobbfelöl) és igy az egyik vagy a másik városon történnék méltánytatlan vagy igazságtalan eljárás, ha az egyik a másik felett előnyben részesittetnék, mert azon elvi állásponttól térnénk el, hogy a megye székhelyén legyen a törvényszék is. A mi pedig a tett ellenvetéseket illeti, legyen szabad azok egyikére másikára válaszolni. (Halljuk!) Addig elhalasztani a bíróságok rendezését, mig a megyék politikai rendezése is be fog következni, nem lehet, mert ez csakugyan oly időpont volna, a mely kiszámíthatatlan. Mert habár némely megyék kikerekítése megtörténik is, de arról, hogy az ország egész politikai szervezetének rendezése most szándékoltatnék, nekem nincs tudomásom. Igen, a fennálló állapotokat bolygatni csak fontos okoknál fogva lehet; de hogy a járásbíróságok a vidék szükségleteit véve szaporíttassanak, ennek szükségét nem csak az érdekelt körök képviselői, de mindnyájan is elismerjük. A kijelölt helyek olyanok, a honnan a járásbíróságok még akkor sem fognak eltávolíttatni, ha a végleges szervezés bekövetkezik. Szolnokot is oly helynek tartom, a mely akár milyen legyen is a törvényszékek rendezése, törvényszékkel mindig fog bírni, mert az utóbbi években mutatkozó fejlődése, jövőjét e tekintetben biztosítja. A királyi tábla decentralisatiójából vont okoskodások, addig, míg a t

A

blák székhelyét nem tudjuk, erővel egyáltaláb a nem bírnak, mert akár | hogy fogjuk is a táblákat rendezni, az az eshetőség mindenkor beállhat, hogy az egyik tábla területének szélén fekvő valamely törvényszék egyes helyei a másik tábla székhelyéhez közelebb esnek, mint a melyhez tartoznak. Azon ellenvetést, mintha az egész javaslat csupán kortesfogás volna, már csak azért sem fogadhatom el, mert a törvényjavaslat már a múlt ülésszakban lett beadva, tehát nem közvetlenül a választások előtt; és másodszor, ha kortes fogás akart volna lenni, akkor méltóztassék megbocsátani, sokkal nagyobb kortesfogás lett volna, ha benyújtjuk a törvényjavaslatot, de azt végleg le nem tárgyaltatjuk, azaz, ha nem döntöttük volna el, hova jön a törvényszék, de kilátásba helyezzük az egyiknek is, a másiknak, a harmadiknak is, minthogy most hozzuk épen elhatározás alá, mikor annak eldöntésével a választások előtt ezzel hatni, vagy ezzel korteskedni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöí) A mi pedig a járásbíróságok székhelyét illeti, hogy ezek törvényben határoztassanak meg, tehát 10 járásbíróságnak székhelye törvényben legyen, a többi 370-é pedig nem, az magában véve lehetetlen. A törvényhozás 1875-ben megbízta a ministeriumot — nem az egyes ministert — a járásbíróságok székhelyének meghatározásával. Az megtörtént. Itt már most tíznek helyét a törvényben megjelölni, mondom oly anomália volna, a mely mivel sincs indokolva. De az lett mondva, hogy kötelezőleg nyilatkozzam, hogy azon helyekre fogom tenni a járásbíróságokat, melyek fel vannak az indokolásban sorolva. Az indokolásban fel vannak sorolva a helyek és pedig legnagyobb részben egész határozottsággal, tekintve t. i. a területet, mert az egyes helyekre nézve — ámbár azok is ott meg vannak jelölve — a szomszédságban merülhet fel később nehézség. így csak egyet említek. Szabolcsmegyében Szt.-Mihályra volt tervezve a járásbíróság és Szt. Mihály volt megnevezve székhelynek. Ujabb időben egy szomszéd községnek, Tisza-Löknek folyamodása folytán kétség merül fel, vájjon nem volna-e czélszerűbb TiszaLökre tenni a járásbíróságot? Azon vidéken mindenesetre meglesz és az indokolásban kifejtett elvekhez ragaszkodni fogok. A 10 és a határvidéken talán még feloszlatandó két járásbíróság elhelyezésével, amely nincs megjelölve, mely épen a viszonyok mérlegelésétől függ, valami nagy korteskedést még akkor sem lehetne űzni, hogy ha bennem az intentio meg volna, a mi egyáltalában nincs. A mi a törvényszékek elhelyezé|ét illeti, én azokat akkorra halasztandónak vélem, mikor végleges intézkedés fog meghozatni. Miért történt épen Szolnokra nézve kivétel, az, úgy hiszem, eléggé indokolva van. Sajnálom, hogy elvi meg-