Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-311

311, országos filé- február 16. 1884. 95 sincs a megye székhelyén, hanem attól távol eső | pontokon van elhelyezve, mint épen Jász-Nagy­Kun-Szolnok megyében. Ezen anomáliát sanálni annyival szükségesebbnek tartottam, mert Szolnok­nak akár fekvését, akár közlekedési viszonyait, akár a főrvárossal való, akár kereskedelmi forgal­mát és mindinkább nevekedő lakosságának sza­porodását, akár pedig egyéb viszonyait veszszük is tekintetbe, mindkét törvényszéki székhelyt messze túlhaladja Itt tehát ugyanazon megyé­ben két törvényszék van, de ezek egyike sincs a megye székhelyén, azon a helyen, a mely ma­gában véve is olyan, hogy ott a törvényszék elhelyezése és felállítása czélszerü. Ennélfogva ezen magában véve sürgős s véleményem szerint elodáz­hatatatlan kívánalomnak megfelelő intézkedést szükségesnek és a törvényben indítványozandónak tartottam. De habár én az igazságügyi bizottságnak az első szakaszra vonatkozó módosítását elfogadom is, a második szakaszra nézve tett azon módosí­tást, melynél fogva a törvényszéket Szolnokra kívánja áthelyeztetni, de a mellett a másik, t. i. a jászberényi törvényszék fentartását is javasolja, nem fogadhatom el, mert azon okok, a melyek a jászberényi törvényszék mellett felhozhatók, többé kevésbbé a karczagi törvényszék mellett is felhoz­hatók (ügy van! jobbfelöl) és igy az egyik vagy a másik városon történnék méltánytatlan vagy igaz­ságtalan eljárás, ha az egyik a másik felett előny­ben részesittetnék, mert azon elvi állásponttól tér­nénk el, hogy a megye székhelyén legyen a tör­vényszék is. A mi pedig a tett ellenvetéseket illeti, legyen szabad azok egyikére másikára válaszolni. (Hall­juk!) Addig elhalasztani a bíróságok rendezését, mig a megyék politikai rendezése is be fog követ­kezni, nem lehet, mert ez csakugyan oly időpont volna, a mely kiszámíthatatlan. Mert habár né­mely megyék kikerekítése megtörténik is, de arról, hogy az ország egész politikai szervezetének rendezése most szándékoltatnék, nekem nincs tudomásom. Igen, a fennálló állapotokat bolygatni csak fontos okoknál fogva lehet; de hogy a járásbíró­ságok a vidék szükségleteit véve szaporíttassanak, ennek szükségét nem csak az érdekelt körök kép­viselői, de mindnyájan is elismerjük. A kijelölt helyek olyanok, a honnan a járásbíróságok még akkor sem fognak eltávolíttatni, ha a végleges szervezés bekövetkezik. Szolnokot is oly helynek tartom, a mely akár milyen legyen is a törvény­székek rendezése, törvényszékkel mindig fog bírni, mert az utóbbi években mutatkozó fejlődése, jövő­jét e tekintetben biztosítja. A királyi tábla decentralisatiójából vont okos­kodások, addig, míg a t A blák székhelyét nem tud­juk, erővel egyáltaláb a nem bírnak, mert akár | hogy fogjuk is a táblákat rendezni, az az eshető­ség mindenkor beállhat, hogy az egyik tábla terü­letének szélén fekvő valamely törvényszék egyes helyei a másik tábla székhelyéhez közelebb esnek, mint a melyhez tartoznak. Azon ellenvetést, mintha az egész javaslat csupán kortesfogás volna, már csak azért sem fo­gadhatom el, mert a törvényjavaslat már a múlt ülésszakban lett beadva, tehát nem közvetlenül a választások előtt; és másodszor, ha kortes fogás akart volna lenni, akkor méltóztassék megbocsá­tani, sokkal nagyobb kortesfogás lett volna, ha benyújtjuk a törvényjavaslatot, de azt végleg le nem tárgyaltatjuk, azaz, ha nem döntöttük volna el, hova jön a törvényszék, de kilátásba helyezzük az egyiknek is, a másiknak, a harmadiknak is, minthogy most hozzuk épen elhatározás alá, mikor annak eldöntésével a választások előtt ezzel hatni, vagy ezzel korteskedni nem lehet. (Helyeslés jobb­felöí) A mi pedig a járásbíróságok székhelyét illeti, hogy ezek törvényben határoztassanak meg, tehát 10 járásbíróságnak székhelye törvényben legyen, a többi 370-é pedig nem, az magában véve lehe­tetlen. A törvényhozás 1875-ben megbízta a minis­teriumot — nem az egyes ministert — a járásbíró­ságok székhelyének meghatározásával. Az meg­történt. Itt már most tíznek helyét a törvényben megjelölni, mondom oly anomália volna, a mely mivel sincs indokolva. De az lett mondva, hogy kötelezőleg nyilat­kozzam, hogy azon helyekre fogom tenni a járás­bíróságokat, melyek fel vannak az indokolásban sorolva. Az indokolásban fel vannak sorolva a he­lyek és pedig legnagyobb részben egész határozott­sággal, tekintve t. i. a területet, mert az egyes helyekre nézve — ámbár azok is ott meg vannak jelölve — a szomszédságban merülhet fel később nehézség. így csak egyet említek. Szabolcsmegyében Szt.-Mihályra volt tervezve a járásbíróság és Szt. Mihály volt megnevezve székhelynek. Ujabb időben egy szomszéd község­nek, Tisza-Löknek folyamodása folytán kétség me­rül fel, vájjon nem volna-e czélszerűbb Tisza­Lökre tenni a járásbíróságot? Azon vidéken min­denesetre meglesz és az indokolásban kifejtett elvekhez ragaszkodni fogok. A 10 és a határvidéken talán még feloszla­tandó két járásbíróság elhelyezésével, amely nincs megjelölve, mely épen a viszonyok mérlegelésétől függ, valami nagy korteskedést még akkor sem lehetne űzni, hogy ha bennem az intentio meg volna, a mi egyáltalában nincs. A mi a törvényszékek elhelyezé|ét illeti, én azokat akkorra halasztandónak vélem, mikor vég­leges intézkedés fog meghozatni. Miért történt épen Szolnokra nézve kivétel, az, úgy hiszem, eléggé indokolva van. Sajnálom, hogy elvi meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom