Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-290

2M. országos ük' -nem is csak a magyar államvasut-igazgatósága szerepel. Méltóztatnak tudni, hogy egy eartellszerződés van, a mely Fiume-felé tereli igen nagy részét azon forgalomnak, a melyet jelenleg az Adrián továbbítni látunk. Hogy Fiúméban azon jelentékenyebb forgalom előálljon, szükség volt kikötőkre, szükség volt gőzhajó-társaságra, a mely képes onnan rendesen tovább vinni az árúkat és szükség volt, hogy innen küldessék el nagy mennyiségű árú, nem pedig máshonnan és oly árban, a mely a versenyt képes kiállani. Ezt a módot a cartellszerződés adta meg. Azt a kifejezést méltóztatott használni s gondolom, értve volt ez íőleg az osztrák-magyar államvasut-társasággal kötött cartellre, hogy a behozatal olcsóbb mint a belforgalom, az átvitel olcsóbb mint a kivitel. Bocsánat, ebben tévedés van. Már azon törvényes intézkedésben, mely szerint a eartell megkötendő volt s azon viszony, a melyben az ország az osztrák-magyar államvasut-társulattal van és beezikkelyeztetett, kimondatott, hogy az osztrákmagyar áliamvasut-társulatnak nem szabad Oláhországból olcsóbban vinni Magyarországon át, még pedig kilométerek szerint gabonát, mint a mint vannak a magyar államvasutnak e tekintetben, megállapított cartell-tételei. Ha ez alól kivétel eszközlendő, akkor ez csak a kormánynak beleegyezésével vihető keresztül. Erre nézve tehát már a cartell-szerződésben gondoskodva van az ország érdekeinek megvédéséről és én nem tagadom, hogy alkalmilag volt egyeset a múltévekben egyébiránt azt is előre bocsátom, hogy nevezetes javulás van e tekintetben — hogy Romániából Magyarországon át Németországba olcsóbban vitetett a gabona, mint innen Magyarországból. És mi tette ezt? Talán a eartell-szerződés, talán a vasút ? Sem a vasút, sem a eartell-szerződés nem volt, a mely ezen szállításokat eszközölte. Egyébiránt, mint bátor voltam megemlíteni, e tekintetben is változás van, még pedig lényeges javulás. Tors Kálmán t. képviselő ur, mint már bátor is voltam jelezni, általános pillantást vetvén vasúti hálózatunkra, rátért a félegyház-csongrádi, illetőleg a félegyház-szentesi vasúti összeköttetésnek megadására, a mit nagyon szükségesnek mondott és a mit mint olyasvalamit jelzett, a mi megfoghatatlan ő előtte, hogy t. i. miért tartatik oly hosszasan vissza a magyar kormánynak passiv ellentállása folytán. Én, t. ház, nagyon őszintén fogok szólni e dologban. (Malijuk! Malijuk!) Méltóztatnak tudni, hogy az osztrák államvasut-társulat akkor, mikor a szerződés vele megköttetett, kiköttetett némely szárny vonalnak kiépíthetése; de kötelezettséget a kiépítésre a társaság nem vállalt, csak a jogosultságot szerezte meg. E január 18. 18S4 Q| szárnyvonalak közé tartozik a félegyház-csongrádi és a Csongrádtól Tiszapartjáig kiépíthető vasút. Ez ellen nem lehet kifogásom és ha azt az osztrákmagyar államvasút-társulat kérné, ezen kiépítésre neki a jogosultság megadandó. Ugy de, nem ezt kérte csak, hanem megtoldatta valami olyannal, a mi előttem a dolgot nagyon nehézzé teszi, t. i. a Tisza áthidalásával és a vasútnak Szentesig vitelével. No már t. ház, őszintén megvallom, hogy én sokkal inkább szeretem, ha Szentes nem Félegyházával, r hanem Száj óllal köttetnék össze. (Helyeslés.) Én agy tartom, hogy nekünk el kell kerülnünk a kötött szerződésnél fogva minden körülményt, hogy az osztrák-magyar államvasuttársulat és a magyar államvasutak egymással versenyezzenek. Épen azért nem szeretném, hogy az osztrák-magyar államvasut-társulat felszívó erejét a Tisza balpartjára is kiterjesztené. (Helyeslés.) Ha kiépíttetnék a csongrád-szentesi vonal, vájjon képzelhető-e, hogy az erre fordított áldozatok csak azért történtek volna, csak hogy ezen vasút ott megálljon? Nem igen volna lehetséges meggátolni azt, hogy a vasút tovább vitessék vagy Orosházára, vagy Holdmezővásárhelyre és ekkor okvetlenül eloszlás következnék be a szállítás tekintetében a magyar államvasút és az osztrákmagyar államvasut-társulat között. Fontos érdek tehát az, hogy az összeköttetés ne igy történjék. Méltóztassanak meggyőződve lenni, én rokonszenvezem oly mértékben Szentes városának szorgalmas magyar lakosságával, mint e házban bárki és ugyanakkor, mikor megtagadom egyik összeköttetést, megszavazni óhajtom számára a másikat. [Élénk helyeslés.) Én nem kívánom Szentes érdekeit elnyomni, hanem oly irányba akarom terelni, a mely az ország forgalmi és vasúti politikájával megegyezik. (Élénk helyeslés.) Domahidy István képviselő ur felhozta a közmunkatörvényt s arra figyelmeztetett, hogy helyes volna az állami feltöltött utak és a megyei utaknak egymáshoz való irányán változtatni, különösen némely vidékekre nézve. T. ház! elismerem, hogy e tekintetben igen nagy anomáliák fordulnak elő, a mennyiben egyik vagy másik megyének igen sok az állami útja, míg a másiknak épen semmi pl. Szilágymegye egyike azoknak, melynek épen nincs, Szatmármegyének 30 és pár kilométernyi állami útja van, a mint ez egyébiránt a költségvetéshez mellékelt kimutatásban foglaltatik. Tudom továbbá, hogy szóba került és nem volt helytelen az a megjegyzés, hogy a megyék kezelésébe bocsáttassanak át az olyan államutak, a melyek a vasutakhoz közel vannak és azok mellett ! vonulván végig, forgalmi jelentőségüket elvesztették. Ez természetes. Ennek következtében nagyon is elindultam azon alapon, hogy a megyék kezelésébe bocsáttassanak oly állami utak, melyek j fontosságukat elvesztették, ha nem is mind olyan ír