Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-290

200. országos ülés fcniLÍT 18, 1SS4. 89 kiknek bizonyos szerzett jogaik voltak, melyeket tekintetbe kellett venni; de biztosíthatom t. képviselőtársamat, hogy ceteris paribus mindig elsőbbséget adok a magyar embernek; és mondhatom, most már nem is igen nehéz a választás, a mennyiben napról-napra állnak elő gépészmérnökök, vízi mérnökök, vasúti mérnökök; sőt a mi e tekintetben a legnehezebb, hídépítő mérnökeink is vannak, kiknek munkájában teljes mértékben meg lehet bizni. Méltóztassék egyébiránt azt is tekintetbe venni, hogy panaszkodó ember mindig van. Nem akarok arról szólni, a kinek levele t. képviselőtársam kezében volt, a kinek nevét nem is tudom, de némelykor azok panaszkodnak leginkább a hátratételért, kik legkevesebbet érnek, kiket, mondhatni, csak tűr az ember. És ezzel azt hiszem, áttérhetek Thaly képviselő ur felszólalására. A t. képviselő ur német memorandumból, német protocollumból olvasta fel németül, hogy milyen fontos a Dunaszabályozás kérdése. Thaly Kálmán: Előbb elmondtam magyarul is! Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Meglehet győződve, t. képviselőtársam, hogy nem szükség e tekintetbennémet argumentumokra hivatkozni. Én magam nagyon jói tudom, hogy a Dunának mind felső, mind alsó részének szabályozása nagyon fontos. Azon nézetét ugyan nem osztom a t. képviselő urnak, mintha a vaskapui hajójáratok biztosítására szükséges munkálatok következtében egyszersmind fontos árvédelmi intézkedéseket tennénk a Tiszára nézve; mert a mint a számítások állnak, azon vizlefolyási könnyebbülést, a melyet egy 60— 80 m. szélességű biztos haj óútnak a nyitása okozna, mely a sempont alatt két méterre terjedne — mert hisz általán véve erről van szó és köztudomású dolog, hogy évek óta tanulmányozzák ezt a kérdést — a Duna nagy víztömegéhez hasonlítva majdnem elenyészőnek kell tekinteni. Ily reményeink tehát nincsenek, de mindenesetre áll az, hogy a dunai kataraktákon való biztos hajózás megnyitása hajózásunkra nézve jelentékeny könnyebbülés és áll az is, hogy e tekintetben, mondhatnám, európai mandátum által vagyunk kötelezve a munka keresztülvitelére. Azt pedig szívesen elismerem, hogy a felső Dunának Dévénytől Gönyőig való szabályozása ennél sokkal fontosabb; fontos nemcsak árvizbiztonsági szempontból, de kereskedelmi szempontból is. Ne méltóztassanak azonban gondolni, hogy ezt akár a közlekedési minister, akár a kormány kifeledte a számításból. És nincs mit attól tartania t. képviselőtársamnak, hogy annectálják a Dunaszabályozást t. szomszédaink. Ha annectálnák, az elveknek reánk rovásában akarnák tenni, de a fizetés bizonyosan reánk KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XIV. KÖTIT. hárul. Felhozta t. képviselőtársam, hogy én nyilatkoztam volna, hogy kissé drága, sokba kerül. Nem kissé drága, de nagyon drága, különösen a felső Duna szabályozása ; nem gondolom, hogy 20 millió alatt legyen. Thaly Kálmán: 11 millió. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Számítottak 17milliót, 20 milliót és 21 milliót is. Nagyon tartok tőle, hogy 20 milliónál nem lesz kevesebb. E mellett az alsó Duna bele kerül körülbelül 9 millióba, együtt közel 30 millió, akkor, midőn sürgős és legsürgősebb kiadásaink oly mérvűek... Thaly Kálmán: Bosznia! Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Az is sokba kerül, kétséget nem szenved, de nem tudtuk elhárítani. Madarász József: Nem kellett volna a nyakunkra hozni. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Az is sokba kerül, de nem Boszniára, hanem egyebekre, befektetésekre fordított az ország tavaly 21 millió frton felül; az idei költségek közt beruházásokra és építkezésekre fel van véve 10 millió frt és azon törvényjavaslatokban, a melyeket bátor voltam benyújtani, szintén majdnem 3 millió frt, így tehát az 1884-iki befektetések megközelítik a 13 milliót. Elvégre a kormánynak tekintettel kell lennie nemcsak arra, hogy mi építendő, hanem sorrendet is kell felállítani, nehogy a teher az országra nézve nyomasztóvá, elviselhetlenné váljék. Egyébiránt ne méltóztassék t. képviselőtársam azt hinni, hogy ezen ügygyei nem foglalkoztam, hogy ez a dolog engem nem érdekel. (Halljuk!) Maga is méltóztatott felhozni, hogy Walland főmérnök ur meg volt bizva közelebb, hogy az európai megbízottaknak az úgynevezett európai bizottság tervezetére tett megjegyzéseit kutatás tárgyává tegye, felvételeket eszközöljön, robbantásokat teljesítsen, tegyen jelentést és terjeszszen elő költségelőirányzatot. Ezek megtörténtek; a tervezet a műszaki tanács megbirálására van utasítva. Reménylem, hogy nem sok idő múlva kész lesz a vélemény és azon helyzetben leszek, hogy a vállalkozókkal magamat érintkezésbe tehetem ezen munka keresztülvitelét illetőleg; sőt nem volna lehetetlen, hogy a gönyő-dévényi Duna szabályozására vonatkozó ajánlatokat is tekintetbe vehetvén, tárgyalásokat kezdhetek. Természetes, hogy kerülnöm kell az igen nagy összegbe kerülő munkálatokat, tekintve nem fényes pénzügyi viszonyainkat és az európai pénzpiacz állásának nehézségeit; és aligha lehetséges ezeket kedvezőbb eredményre vinni, ama megindítandó tárgyalások által, mintha a befektetendő összeget hosszú időre felosztva fogja az állam hordozni. Egyébiránt, ha szabad azon megjegyzést tenni, nekem ugy lát. 15