Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-289

58 289 országos ülés jannär 17. 1884 és fiatal szaktisztviselőket képez, olyanokat, a kik idővel hivatva lesznek a rokon tudomány ágainak is, nemcsak mívelésére, de elővitelére is. Nem fogom tehát az országos levéltár személyzeti költségeit bolygatni, részemről azokat, mint hasznosan bernházottakat, szívesen szavazom meg. De megragadom az alkalmat a felszólalásra azért, hogy a t. belügyminister úrtól felvilágosítást kérjek egy ügyre vonatkozólag, mely elég fontos arra nézve, hogy mint már többször képezte, úgy képezze ezúttal is — legalább röviden — a parlament megbeszélése tárgyát és amely ügyre nézve a t. belügyminister ur épen oly szakavatott közegekkel rendelkezik, minők az országos levéltár t. igazgatója és szakhivatalnokai. Ertem az ország ezímerének ügyét. Nem oly rég ideje, hogy a belügyminister ur benyújtott egy törvényjavaslatot az ország ezímerének használati jogára vonatkozólag, czégek részéről, kereskedelmi és iparczikkeken. A t, ház többsége elfogadta a javaslatot és szabályozta bizonyos tekintetekben a ezímer használatát. Szerencsém volt akkor felszólalni, hogy ez némileg nlius ante patrem addig, mig Magyarország ezímere, úgy a speciális magyar ezímer, mint a magyar állami ezímer határozottan, szakszerűleg meg nem állapittatik és be nem czikkelyeztetik, mint ez más művelt államokban történni szokott, és utaltam az erre nézve meglévő nagy ingadozásokra a hatóságok részéről, sőt még a t. házban lévő czímereknél is. A t. belügyminister úr akkor felszólalásom lényegének igazat adott és azon megtiszteltetésben részesített, hogy indítványomat magáévá tette, azon alakban azonban, hogy ama törvényjavaslat tárgyalását ez nem alterálja és ígéretet tett arra nézve, hogy szakközegek hozzájáruláséval meg fogja tenni a magyar ezímer — mind az egyszerű, mind az állami ezímer — megállapítása ésbeezikkelyezése iránt az előintézkedéseket és a parlamentnek annak idején előterjesztést fog tenni. Ennek körülbelül háromnegyed éve vagy már egy éve is; azt hiszem, elég idő arra, hogy a t. belügyminister úrtól legalább felvilágosítást kérhessek, hogy mennyire haladt előre ezen ügy. Tudomásom van, de csak magántudomásom arról, hogy a t. belügyminister ur, igen helyesen, mindenekelőtt az országos levéltár szakembereit kérdezte meg ez ügyben, továbbá a magyar tudományos akadémiához, valamint az újabb időben alakult testülethez, a genealógiai és heraldikai társulathoz fordult, hogy szakvéleményüket kikérje. Ezeket a lépéseket igenis helyeslem, mert ha Magyarország czímere be fog czikkelyeztetni, minden tekintetben helyes, hogy a meghatározás szakszerűleg, correcte a tudomány elvei szerint és kérdések hozzáférhetésének kizárásával történjék. Nem is kételkedem, hogy a belügyminister ur felhívásának mindazon tudományos szakközegek, társulatok és hatóságok, melyekhez fordulni szives volt és szives lesz, készséggel meg fognak felelni. Csak arra kérem a t. belügyminister urat, hogy megnyugtatásul méltóztassék röviden nyilatkozni az iránt, hogy mennyire haladt ezen ügy eddigelé és ha netalán az illető szakközegek a szokásos lassú I administratiónál fogva késlekednének a szakvélemények beadásával, méltóztassék ezeket alkalmilag megsürgetni. Erre nézve kérem a belügyminister ur nyilatkozatát. Tisza Kálmán ministerelnök: Ha tudtam volna, hogy a képviselő ur kérdést fog e tárgyban hozzám intézni, még sokkal praecisebb választ adhattam volna rá, Arról azonban igy is terjes biztossággal nyilatkozhatom, hogy igenis, a mit akkor megígértem, az ügyet kezembe vettem, az illető adatokat összegyűjtettem. E pillanatban nem tudom biztosan, hogy most a régészeti társulatnál | vagy az akadémiánál van-e tárgyalás alatt az ügy, | de arra határozottan emlékszem, hogy megküldetett i a szakértőknek megbirálás és véleményadás végett. | Rajtam nem fog múlni, hogy — a véleményeket i minél elébb beszereszvén — előterjesztést tegyek. | (Helyeslés.) Elnök: Az országos levéltár czímén 31,750 ' forint megszavaztatik, Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Mej gyek közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kia| dásai. Eendes kiadások XVI. fejezet 4. czím. Lükő Géza: Jól tudom, hogy a megyék | háztartására megállapított és előirányzott összegi nek sem felemeléséről, sem leszállításáról szóli nunk nem lehet, minthogy ez törvényben van megállapítva. Azonban követem Thaly képviselő ur példáját s én is egy tárgyban felvilágosítást kérek a t. belügyminister úrtól, különösen az iránt, vájjon az államépítészeti hivatalok mérnökei, azon teendőkért, melyeket mint megyei mérnökök végeznek, vannak-e az állam által díjjázva, vagy nem? Ha például tervek készítésére küldetnek ki és külön dijat követelnek, azt rendben levőnek találom, de ha például utak, a fedanyag megvizsgálására küldetnek ki és napidíjakat és előfogati díjakat követelnek; ha például egyes községek folyamodása folytán, a kik a megyei utak kiigazítását kérik, kiküldetik a mérnök és ezen eljárás alapján százakra menő követeléseket támaszt és ezen összegek a községektől behajtatnak, vagy hogy egy specificus megyei teendőről szóljak — meg is nevezhetném a törvényhatóságot, de az nem tartozik ide — ha például megyei székház építése van tervben és a megye változtatást kíván tenni a tervezetben és ezen változtatás megtételével és a költségvetés elkészítésével az állammérnököt bizza meg és ez százakra menő követeléseket formál, én részemről ilyesmit sem az igazsággal, sem a törvénynyel összeegyeztethető-