Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-295
295. országos ülés január 24. 1884. 185 ben sem volna, mert hiszen azoknak a gyermekei szintén látogatják az ezen átalányból fentartott iskolákat. A mi az olvasókönyveket illeti, minden olvasókönyv, melyet a földmívelő nép gyermekei használnak, olyan, hogy abból takarékosságot, becsületességet tanulhatnak; a mennyiben pedig egy olyan speciális könyv szükséges volna, mint a minőt a képviselő nr említ, ez iránt én már érintkezésbe tettem magamat a földmívelés-, iparés kereskedelmi ministerrel és igy a t. képviselő ur ezen kívánalmának meg lehet felelni. Az ismétlő-iskolákat sem szükséges nálam sürgetni, mert én magam mindenütt sürgetem azok felállítását, a hol még nincsenek és csak az administraíió mindenütt kezemre járjon, fogom kényszeríteni a gyermekeket, hogy ezen iskolákat látogassák. (Helyeslés.) Különben köszönöm a figyelmeztetést, de reá ez irányban absolute nem volt szükségem. Herman Ottó: T. képviselőház! Nem akarok ez alkalommal belebocsátkozni a népnevelés fejlődésének, haladása vagy hanyatlásának tüzetes tárgyalásába, egyszerűen kijelentem, hogy én a tételt megszavazom, a mint hogy a múltban sem tagadtam meg soha oly tételt, mely a magyar népnevelés előmozdítására a ház elé hozatott: hanem én ezt az alkalmat fel akarom használni arra, hogy az igen t. minister úrhoz egy figyelmeztetést, illetőleg kérést intézzek, a melyre én nagy súlyt helyezek. A dolog az, hogy a mint én tapasztalatból tudom, az irni és olvasni nem tudók nagy száma, jelesen a magyar alföldön, leginkább abból a körülményből vezethető le, hogy az alföldi úgynevezett tanyák világában valósággal olyan eomplexusok léteznek, a melyek egy iskola-kerülethez sem tartoznak. Ezeken a complexusokon gyakran 30—40 iskolaköteles gyermek van minden vezetés nélkül; sőt vannak nagy uradalmak, melyekben az igen t. minister urnak semmi befolyása nem lehet, csak épen a főfelügyelet, a hol szintén 30—40 gyermek minden vezetés, iskoláztatás nélkül nő fel. Ennek az ügynek a rendezése jól tudom, coliidái községi, felekezeti, birtokviszonyok rendezésével, illetőleg a dispositióra nézve kérdés marad, hogy mennyire, mehetne belé a kormány. De én nem ezt vetem fel most, hanem csupán csak azt, hogy tekintettel erre a hátrányra, melynek létezését tagadni nem lehet és tekintettel arra, hogy ezen viszonyokra nézve eddigelé positiv kutatások nem történtek: én nagyon óhajtanám, hogy a t. minister ur megtalálná a módot és alkalmat arra, hogy ezt a dolgot akár tanfelügyelő segítségével, akár csak privát érintkezés utján is felderíteni méltóztassék, hogy ez által a képviselőháznak tájékozása legyen arról, milyen ez a baj, hol van leginkább elterjedve, melyek azok a pontok, a hol tényleg létezik, mert KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XIV. KÖTET. csak ebből lehet a jövőben megítélni, hogy miféle intézkedés teendő, hogy azok a gyermekek egyáltalán oktatásban részesüljenek. Mindaddig, a mig a bajt magát nem ismerjük, a mig úgyszólván az illető helyeket, a hol az az alföldön létezik, nem tudjuk pontonként, teljes lehetetlenség valamely kibontakozási módot bárcsak érinteni is, még kevéshé a háznak proponálni. De hát tekintettel arra, hogy valósággal egy igen becses anyag, a magyarság java részének gyermekei valósággal vadon nőnek fel, intézkedésre okvetlenül szükség van. Intézkedés azonban annak alapos tanulmányozása nélkül nem tehető. Ezennel felkérem a t. minister urat, hogy saját hatáskörében keressen módot és alkalmat ennek a kérdésnek megoldására és a teendő lépések proponáiására. Különben kijelentem, mint beszédem elején nyilvánítottam, hogy a tételt megszavazom. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Ismerem az alföldön az ottani tanyarendszert. Ott, a hol a tanyák continuitásban vannak, községet képeznek s igy nincs nehézség. Ott mindenütt léteznek iskolák és az illető község, melyhez ezen tanyák tartoznak, valamint a tanfelügyelő és az egyházi hatóságok érdeklődnek iránta, hogy ezen helyeken iskolák létezzenek, én pedig ezen irányt, ezen nemes törekvést a lehetőség szerint pénzügyileg is előmozdítom. A mi az egyes majorokban levő gyermekeket illeti, többnyire, főkép a nagyobb birtokosok maguk is minden buzdítás nélkül állítanak fel iskolákat és igy léteznek is ott iskolák. A kisebb majorokon, melyek egymás mellett vannak, a compossessorátusi pusztákon, a mint saját tapasztalásomból tudom, a birtokosok kezet fognak egymással és állítanak iskolákat és e tekintetben is megvan a r haladás. Általában, ha a t. ház megnyugtatására szolgálhat, mondhatom, hogy az igen mostohán fekvő vidékek kivételével, mindenütt tetemes haladást tapasztalhatunk a népoktatás terén, (Tetszés.) Lázár Ádám: T. ház! Nem annyira haza beszélek, sőt inkább a népnevelés és a szakoktatás terjesztése érdekében szólalok fel, előre kijelentvén, hogy mindazon tételeket, melyeket a minister ur e költségvetés keretében, különösen e rovatok alatt előirányzott, a legnagyobb készséggel megszavazom, A mi felszólalásra késztet, az a marosvásárhelyi polgári iskola, mely évek óta fenn áll és a város évenkint több mint 6000 frt segélylyel három osztálylyal tartja fenn, azonban az ott fennálló hason tanintézetek mellett ezen iskola hivatásának mindeddig meg nem felelt. Jóval szükségesebb lett volna már kezdetben egy iparos szakiskola felállítása, a mit néhány évvel ezelőtt többen be Is láttak és ez irányban történtek kezdeményezések, de mint rendesen, minden ily jóra24
